Magyarországon azért növekednek az albérletárak mert egyre nagyobb a fizetőképesség és ez azt jelenti egyre magasabb az életszínvonal?

"Ez nem hivatalos statisztika, csak hasraütés. Az ingatlan és albérletárak jelzik a lakosság valódi fizetőképességét"

. Utóbbi kijelentés tényleg "hasraütés".

"Az elméleted ott bukik meg, hogy az albérletárakat a kereslet/kínálat határozza meg."

. Ebből nagyjából ki is derül, hogy meddig figyeltél közgazdaságtan előadáson.

Már ha volt ilyenben részed.

Nem, nem a kereslet/kínálat határozza meg az árat. Legfeljebb tiszta versenyben, ami csa ka tankönyvekbe létezik.

Jössz azzal, hogy Gyurcsány idejében mennyi volt egy albérlet: ja, csak akkor a tipikus albérlő kivett egy lakást, és röhögtünk azon, hogy milyen igénytelen csóró, aki csak egy szobát bérel. Ma meg már utóbbi a tipikus.

"Budapesten a nettó 500 kb az átlag fizetés"

Egyérszt 422 volt a nettó a legutóbbi statisztika szerint, másrészt az átlagot torzítják a nagyon jól keresők, a mediánbért kell nézni, ami alacsonyabb ennél.

Na, kíváncsiságból olvasgattam picit. Én 2005-ben mentem egyetemre albérletbe, és kíváncsi voltam, mi változott arányaiban mostanra.

2005-ben a bruttó medián bér 137 ezer körül volt, ez nettóban úgy 70 ezret jelenthetett 2005-ben. Most a medián bér nettóban úgy 295 ezer Ft ez úgy bő 4x-es különbség. A 2005-ös nettó minimálbér 38 000 volt, a mostani 158 000. A négyszeres különbsés itt is pipa.

2005-ben Szegeden egy kvázi belvárosi garzon 30k + rezsiért volt bérelhető. Most úgy 130k ugyanez. Tulajdonképpen pont ugyanott vagyunk, ahol 2005-ben: egy minimálbéres ember csak lakbért keresi meg, a medián keresetűnek kb 50% megy el lakbérre.

Ami kérdés, hogy mire elég a maradék 50%. Ha kenyérben nézzük, akkor a kenyér átlag ára 173 Ft volt 2005-ben, 2022-ben 673 ft, azaz nincs változás - és ez amúgy arányaiban igaz az élelmiszerekre. A benzin 225 ft volt 2005-ben, most cirka 600, ebben csak 2.5x-ös az emelkedés, szóval benzin terén jobban élünk most, mint 2005-ben.

Amit én látok, hogy kb ugyanúgy élünk, mint 2005-ben, csak a pénzünk inflálódott el azóta :). Szóval végső soron szerintem a Fidesz nem is vitte nagyon hátra, de különösebben előre sem az országot. Csak business as usual.

Kérdező egy kicsit nézz utána a közgazdaságtan alapjainak. Tényleg. Mert önmagában az, hogy a "kereslet és a kínálat határozza meg az árat" még nem teljes. Az ára kereslet és a kínálat egyensúlya, de azt nagyon sok dolog befolyásolja.

Ingatlan esetén kínálati oldalon meghatározó, hogy mennyibe került az ingatlan, és főleg, hogy a befektetett pénzösszeg alapján mekkora hozamot vár el a lakás tulajdonosa. (Igaz, ez a számolás már túlmutat a közgazdaságtanon) Ez megmutatja azt a minimumot, amiért megéri kiadni az ingatlant albérletbe. Mivel most általánosságban emelkednek a kamatok, emelkedik az elvárt hozamszint is, ami emeli az albérletárakat. Közvetlenül is (befektetési céllal vásárolt ingatlanok esetén) és közvetetten is.

A keresleti oldal ebben az esetben "rugalmatlan", ami azt jelenti, hogy a "jószágnak" - jelen esetben az albérletnek - nincs igazán helyettesítője, és lemondani sem tud (vagy akar) a vásárló erről. Magyarán lakni márpedig kell valahol. Emiatt az új egyensúlyi ár magas lesz.

Visszafordítva konyhanyelvre: a bérleti díjak emelkedését az elvárt hozamok emelkedése okozza, amit a magas infláció és a magas kamatkörnyezet emelt meg. Az állampapírokra ígért magas hozam szintén emeli a lakáskiadásból várt hozamot. Keresleti oldalon az emberek bérbeveszik magasabb áron is a lakásokat, mert muszáj lakniuk valahol, és inkább másra költenek kevesebbet.

#26: akkor viszont legyünk korrektek, és vegyük figyelembe, hogy a "teljes munkaidőben alkalmazásban állók" és a "legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél" fizetett bért nézik:

[link]

Úgyhogy ha a teljes képet néznénk még az is lehet, hogy levelé vinné az átlagot az egész.