Tényleg Magyarország az egyik legrosszabb ország a világon?
Egy: Az emberek. Nem tudok úgy semmilyen ügyet intézni, hogy valaki belém ne kössön valamivel. Mindegy, hogy a taxis, az ápolónő, a fogorvos, a benzinkutas, a jegyellenőr. Mindenkinek van egy rossz szava és lehetőleg izomból leolt. Az a baj, hogy annak ellenére, hogy lassan már elvárhatnám, mégis meglepődök ezen az elemi frusztráltságon.
Ha kedveskedni próbálnak, akkor is kényszeredetten jön ki belőlük. Látszik, hogy nincsenek hozzászokva. Esküszöm, a középkorban viselkedtek hasonlóan az emberek, de az jobban állt nekik.
Kettő: A fizetések. Nyugat-Európában sem lehet megélni normális fizetésből, de ami itt van az egyszerűen kriminális: ha egyáltalán kapsz munkát! A magyar rendszerváltáson meggazdagodott vállalkozó meg a sz"rt is kihajtaná belőled.
Három: A nők. Akkor, amikor omladozik a gazdaság és nehéz a megélhetés, akkor érzik úgy a nők, hogy neked milliomosnak kell lenned, hogy ne nézzenek teljesen nyomoréknak. És ezt a lehető leggusztustalanabb módon a tudtodra adják. Sehol a világon nem éreztem azt az embertelenséget, mint itt. Oké, van barátod: attól még nem kell úgy kezelni, mint egy leprást.
Négy: A morális csőd és a rendszerváltás. A rendszerváltáskor sikerült az akkori élelmes bünözőknek lenyúlni mindent és megszilárdítani magát, mint mindenkori elit. Nem elég, hogy az elit a maga javára újraírja a szabályokat (pl. sz"rrá adóztatják a középosztályt), még korrupt bünöző csalókból is áll.
Öt: A nyelv. Anyanyelvűként is furcsának érzem a nyelvtant és a szókincset. Ez egy logikátlan és nyakatekert nyelv. Főleg akkor érzem, amikor magyarok udvariaskodni próbálnak egymással. Annyira alkalmatlan a nyelv erre, hogy még egy lapáttal rátesz a magyarok viselkedésbeli tehetségtelenségére.
Hat: A magyar bálványok. Nem sok országban ilyen alacsony a közkultúra, mint itt. Két nagy példakép van itt, a rendőr és a bünöző. A legjobb, ha egyben vagy mind a kettő.
Nem vagyok előítéletes a munkás osztállyal szemben. Én is dolgoztam velük sokáig. Jól kijöttem velük. Bizonyos tekintetben jobban kijövük velük, mint az elkényeztetett gazdag fiúcskákkal.
De a törekvőkről beszélek. A kárörvendő prolikkal nem értem meg magam.
30
A rejtély megoldása az, hogy nem vagy eleget Budapesten, vagy nem láttad, hogy egy civilizált társadalomban hogyan viselkednek az emberek egymással.
Nem így. Ez kritikán aluli. Menj el a reptérre és próbálj segítséget kérni bárkitől.
"A rejtély megoldása az, hogy nem vagy eleget Budapesten, vagy nem láttad, hogy egy civilizált társadalomban hogyan viselkednek az emberek egymással."
Konkrétan Budapesten lakom. És ha kedvesen állok másokhoz, 90+ százalékban mások is úgy állnak hozzám. És ugyanígy volt ez akkor is, amikor Dublinban éltem, vagy amikor turistaként jártam bárhol a világon.
Szóval a gond nem Budapesttel van. Ha csak veled bunkó mindenki, akkor ezt valamilyen módon te váltod ki az emberekből.
Mindenki, aki egy nyugati országba költözik ott élni, vagy dolgozni, visszanézve ugyanezeket mondja. Csak kint, az odakinti körülményekhez, légkörhöz viszonyítva, utólag tûnik fel, hogy a magyarok mekkora suttyók és kulturálisan mennyire nem kompatibilisek az európai sztenderddel.
Nem tudnak szívbõl kedvesek lenni, önzetlennek aztán végképp nem. A többi nép, ha 100-nál többen költöznek egy országba, kialakítják a maguk odakinti közösségét is, és összejárnak ápolni a kultúrát. A magyarok azt is letagadják, hogy tudnak magyarul, annyira szégyenlik már a saját óhazájukat. Minden nagyobb világvárosban van "kis-Kína", "kis-Lengyelország", "kis-Románia", "kis-Horvátország", stb....
"Kis-Magyarország" sehol az ég egy adta világon nincsen!
A nõk-férfiak egymáshoz való viszonya, meg az úgynevezett bálványok (vagy ha úgy tetszik, példaképek,) ennek csak egy-egy szegmensei.
És igen az 1989-es gengszterváltás csak mélyítette a társadalmi, politikai, gazdasági, kultúrális stb problémákat.
A nyelvnek mondjuk ehhez pont semmi köze. A finn nyelv ugyanolyan bonyolult és nehéz, és mégis, a finnek tudnak normálisak lenni egymáshoz is meg a külvilághoz is. Angolul is mindenki folyékomyan beszél gyerekkorától fogva, ez náluk alap.
37, én elöször Lengyelországba jöttem ki, majd fél lábbal Németországba, és a lengyelhez képest is ezt éreztem. A németekről meg nem is beszélek.
Otthon, mindenki olyan hűderohadt büszke magyar, meg kikér magának minden kritikát.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!