Erkölcsösnek tekinthető-e az, hogy sok magyar fiatal azzal a tudással hagyja el Magyarországot, amit a magyar adófizetők pénzéből tanultak meg?

Hahaha!:)

Az idehaza megszerzett tudást NEM tudja a "fiatal" itthon kamatoztatni?!?

Milyen meglepő,... :)

Miért is van oly sok külföldre szakadt magyar zseni és szakember?

Erkölcsös-e a magyar kormány részéről kitaníttatni a fiatalt, de idehaza nem alkalmazni?

Igen, mert utána egesz életükben kirabolná őket a kormány, elvenné a pénzük 66%-át. (27% áfa, 33% adó, egyéb csipsz meg mondvacsinált szar adók)

És amit befizetnek egészségügybe vagy nyugdíjba, azt is elbukják.

Menjenek csak el a francba a sok gyökér fideszes meg élvezze a rabszolgasorsot amit megszavaztak.

Én ezt nem erkölcs irányából közelíteném, mert rohadtul ellenkező irányba visz az, amikor a bűntudattal próbáljuk zsarolni az embert, amiért a jobb lehetőségeket választja magának.

Én inkább a magyar állam szempontjából vetném fel a kérdést, hogy mennyire jó biznisz az adófizetők pénzén feltétel nélkül finanszírozni képzéseket, majd engedni, hogy a legjobb végzősöket elvigyék a külföldi cégek. A válasz egyszerűnek tűnik, de ha megvizsgáljuk az alternatívákat, már mindjárt nem lesz az.

Ha a magyar állam azt mondja, hogy akkor én erre nem költök, mert úgyis elmegy a szakember, akkor azzal csak azt éri el, hogy nem is lesz jól képzett szakembere, meg képzőintézete sem, amiben képezhetné, ami öngerjesztő spirálként kib.sz bennünket a versenyből néhány generáció alatt.

Van még az a változat, hogy mindenféle tanulmányi szerződéssel idekötjük őket, de akkor meg azok a nagyon jó hallgatók már egyetemre is külföldre fognak járni inkább, mert ott nincsenek megkötve. A vége megintcsak az, hogy nemcsak szakemberünk nem lesz, de az oktatás színvonala is süllyedni kezd, ami miatt megint csak ugyanarra a szopórollerre ültünk fel, csak lassabban.

Tetszik vagy sem, a megoldás nem az, hogy korlátozzuk, meg zsaroljuk, meg kötelezzük ezeket az embereket, hanem olyan feltételeket kell(ene) kínálni, amivel meg tudjuk őket tartani. Ezek a feltételek egyébként viszonylag marginálisan anyagi természetűek, sokkal inkább arról szólnak, hogy milyen a környezet, az infrastruktúra, mennyire hagyják őket kibontakozni.

Pl egy haverom baromi jól érezte magát az SZTE-n kutatóként, pályázatokból megkereste a maga pénzét, hírneves kutató volt. Csak egyszer tele lett a töke azzal, hogy bármennyire is eredményes, állandóan ki kellett szolgálnia az öreg autoriter intézetvezetőket, akik abból éltek, hogy rátették a kezüket bizonyos erőforrásokra - pl gépek -, és akkor férhettél ezekhez hozzá, ha mondjuk a szabadalmabadba, kutatási eredményedben feltüntetted őket, mint társat, és adtál nekik a befolyó pénzből is. Aztán ez a srác egyszer kapott egy ajánlatot Ausztriából, ahol nincs ez az urambátyámozás, hanem azt kapod, amit teljesítettél. És persze a pénz is többszörös, de neki nem ez számított.

Szóval röviden: ha moralizálunk, akkor azokat az erkölcsi dilemmákat is vegyük bele a képbe, amik miatt ezek az emberek elhúznak itthonról. Ha azt rendbe tudnánk tenni, akkor maradnának a szakemberek is.

#12

Akkor ezek szerint nem stadionokra meg felcsúti kisvasutakra meg hatvanpusztai birtokokra meg yachtokra? :DD

Amúgy retardált vagy nem kicsit, hülyegyerek, szerinted a Magyar Állam miből tartja fent az oktatási rendszert, ha nem az adókból? :DDDD

A csuti tolvajcigány a saját fizetéséből? :DDD

Bizony tahófalvi kis barátom, az oktatási rendszer az adóból van fenntartva.

És tekintve, hogy egy átlag magyar dolgozó pénzének több, mint a felét veszi el állambácsi, úgy, hogy a benzin jövedéki adóját ebbe bele se számoltam, abból bizony nagyon is jó oktatásra kéne telnie.

Vegyünk példának egy medián bruttó 414 000 Ft-os keresettel bíró párt, hívják őket mondjuk Janinak meg Julinak.

Itt a nettó 275 310 Ft, a munkaadó összes költsége 467 820 Ft, tehát a különbözet az adó, ami állambácsi zsebébe vándorol minden hónapban, azaz 192 510 Ft.

Jani és Juli 20 éves koruk óta dolgoznak, tegyük fel, hogy mondjuk 23 évesen ismerkedtek meg egymással, 26 évesen összeházasodtak, és 28 éves korukban születik meg a gyerekük.

Eddigre már 192 510 * 2 * 12 * 8 = 36 961 920 Ft-nyi adót fizettek be az államkasszába csak a munkát terhelő adók formájában, a fogyasztásra rakódó adókat ekkora még nem is számoltam.

Tegyük fel, hogy a nettó fizetésük kb. 80%-át elköltik, ez simán reális a mai árak mellett. Ez havonta 440 496 Ft, ha számolok egy átlag 22%-os ÁFA-val, akkor nagyon nem lövök mellé, mert ugyan a kaja ÁFA-ja alacsonyabb, viszont minden más meg 27%, illetve a benzinben iszonyat sok a jövedéki adó.

Tehát ÁFA formájában ketten együtt további 96 909 Ft-ot bepengetnek szépen az államkasszába, ami 8 év alatt további 9 303 264 Ft.

Azaz 8 év alatt, a gyerek megszületéséig bepengettek összesen 46 265 184 Ft-ot az államkasszába.

A gyerek születése után ugyan az egyik szülő kaphat SZJA kezdezményt, de amit pluszban a gyerekre elköltenek, az ÁFA formájában megy is vissza szépen az államkasszába, úgyhogy a mérleg érdemben nem változik.

Tehát tegyük fel, hogy 21 éves korára a gyerek elvégez egy Bsc szakot.

Ezalatt a 21 év alatt Jani és Juli további 121 446 108 Ft-ot befizettek az államkasszába.

Azaz összesen már ott járunk, hogy 167 711 292‬ Ft-nyi adót fizetett be Jani apu és Juli anyu.

Most azt hagyjuk is, hogy a tetves csuti féreg és a maffiája ebből mennyit lop el stadionokra, meg hatvanpusztára, meg balatonpart-felvásárlásra, meg jachtokra, induljunk ki abból, hogy ennek csak a 20%-át a gyerekük taníttatására fordítja az állam.

Az 33 542 258 Ft.

Legyen egy átlagos magánóvoda havidíja 80 ezer Ft.

3 év alatt = 12*3*80 000 = 2 880 000 Ft.

Egy általános suli kb. 2x ennyi, de ott ugye a nyári szünet meg egyéb szünetek alatt nem kell fizetni, azaz évente 9 hónapot kell, tehát az 8 év alatt: 9*8*160 000 Ft = 11 520 000 Ft.

Egy jó magángimi már havonta 250 ezer is lehet:

9*4*250 000 = 9 000 000 Ft.

Tehát eddig elment 23 400 000 Ft a gyerek taníttatására magániskolákban, és még mindig van 10 milla arra, hogy egy jó szakmában diplomát is szerezzen.

Szóval de, kisfiam, még egy mediánbérből élő anyu és apu is bőven befizet annyit az államkasszába, ami fedezi a gyereke taníttatását, arról már nem is beszélve, hogy a színvonal a magán és az állami intézmények között ég és föld, tehát piaci alapon az állami oktatás a felét se éri ennek.

Na szóval erről ennyit, megint csak azt tudom mondani, hogy ilyen körülmények között majd anyu és apu szépen eldönti, hogy szerintük erkölcsös-e, ha a gyerek a saját adójukból kitaníttatva lelép-e külföldre, vagy sem.