Az előállított javak értékét a beléjük fektetett munka vagy a fogyasztókban keltett hasznosság határozza meg?

beléjük fektetett munka = munkaérték-elmélet, ami a marxizmusnak is a szerves részét képezte, és hát nem csak logikailag bizonyítható könnyen, hogy hülyeség, de a gyakorlat is bebizonyította.

Egyszerűsített példa:

Van egy nagyon ügyes asztalos, aki 3 nap alatt megcsinál egy nagyon patika étkezőasztalt 4 székkel, tényleg, minden nagyon f-szán szépen egyenesre gyalulva, csiszolva, lakkozva, nem billeg, nem inog, simán elbír 200 kg-t is.

És van egy nagyon kontár balf-sz asztalos, aki 6 nap alatt megcsinál egy tök béna fostalicska étkezőasztalt 4 székkel, girbe-gurba az asztallap felülete, szálkás, billeg, a székekre ha ráül egy 100 kg-s ember, már összetörnek.

Ha az általuk előállított javak értékét a beléjük fektetett munka határozná meg, akkor a béna sz-r asztalnak és székeknek kétszer annyi lenne az értéke, merthát ugye kétszer annyi munka lett belefektetve.

Dehát ez nyilvánvaló f-szság.

#4 Kár hogy marx elmélete nem erről szól, de nem vagoyk meglepődve hogy pont fingja sincs az embereknek Marxról. A munkaérték-elmélete azt jelenti, hogy az adott termék ára mindig egyenlő a befketett munkád árával, amiből viszont a munkáltató elvon egy részt, hiszen enélkül nem tudna profitot termelni. Magyarán ha te asztalokat csinálsz, kapsz érte 25 dollárt, a munkáltatód pedig profitál 25 dollárt, akkor a te munkád értéke valójában 50 dollár volt.

Egyébként meg az határozza meg, hogy mennyit kér érte a tulajdonosés emnniyt hajlandóak fizetni az emberek. A tőzsde tele van olyan drága részvényekkel amik mögött nincs fedezet.