Mi történne, ha Erdély elszakadna Romániától Székely Köztársaság néven és háborút indítanának Magyarország és az Orbán rezsim ellen?

#10

Nem lennék meglapve ha a csángók különböző csoportjaival még a Romániai magyarok jórésze sem lennéne tisztában.

Párszor már utánaolvastam ezeknek a dolgoknak, de még mindig keverem, hogy a

Moldvaiaknál, melyik csángó csoport a régebbi, melyik jött a középkorban és kik jöttek később.

Egyébként érdekes, hogy vannak csángók, akik a középkor óta a nyelvújítás nélküli magyar nyelvet őrizték meg.

#11 MINDENIK moldvai csángó csoport nyelvújítás előtti nyelvet őrzött meg, a "legfiatalabb" csángó csoportok is!

Amúgy nemcsak moldvai csángók léteznek, hanem barcasági (hétfalusi) csángók is - ezek Erdélyben élnek, Brassó környékén és evangélikusok, a népviseletükben szász és román elemek keverednek (szász hatásra is lettek evangélikusok).

A moldvai csoportok közül az ÉSZAKI CSÁNGÓK azok, akikre te gondolsz, akik egy középkori nyelvet beszélnek - sajnos ők vannak leginkább eltűnőben, már csak a legöregebbek beszélik ezt a gyönyörű nyelvváltozatot. Ők Roman (Románvásár) és Piatra Neamț (Karácsonkő) környéki falvakban élnek, Neamț és Iași megyében.

A déli csángók pedig két további csoportra oszlanak, egy régebbire: ők a déli csángók vagy sz-szelő csángók (ez is egy belső-erdélyi eredetű nyelvváltozat és korábbi mint a székelyeseké).

A legnépesebb csoport a SZÉKELYES CSÁNGÓK csoportja, ezek a mádéfalvi veszedelem után menekültek Moldvába, de ők is még a nyelvújítás előtt - viszont tipikus székely akcentussal beszélik a magyart, a székelyekkel közös tájnyelvi szókincsük van (a székely dialektus háromszéki nyelvjárásához áll a legközelebb, valószínűleg abból szakadtak).

Ma tiszta magyar falvaik szinte csak nekik vannak Moldvában, ahol egy faluban még az utcán, hétköznapi nyelvként hallod a magyart, ott általában székelyes csángó nyelvjárást fogsz hallani.

Mindkét déli csoport Bákó megyében él, nagy, összefüggő területeken. Keveredtek is, vannak falvak, ahol egyetlen településen belül hallhatod mindkét nyelvjárást, illetve azok keverékeit (pl. sz-szelnek is meg székelyesen is hangsúlyoznak).

És akkor van egy negyedik csoport, akiket viszont TÉVESEN neveznek csángóknak: ők a bukovinai székelyek- viszont ők már nem nagyon élnek Moldvában, Bukovinában, Dél-Erdélybe, Magyarországra, Délvidékre telepítették őket 90%-ban, mutatóba is alig maradtak.

Az ő nyelvük egy román hatásokkal gazdagodott székely dialektus, csángó tájszavak nélkül, és valamelyest - bár gyengén - érezhető rajta a nyelvújítás hatása (egyedül ők települtek a nyelvújitás időszakában Moldvába, a 18. század végén és a 19. század első felében, minden más csoport a nyelvújítás előtt települt át). Ők a mai Suceava megye területén éltek.

Ezért is nincs modern értelemben vett magyar nemzettudatuk, nem ismerik a piros-fehér-zöldet, a Himnuszt, a Szózatot, a modern magyar nemzeti jelképeket, stb.

Amikor 1848-ban átalánossá vált a piros-fehér-zöld trikolór, ők már javában Moldvában éltek (mindenik csoport a fentiek közül!), elszakítva az anyaországtól, nem is igen hallottak Petőfiről, Aranyról, Vörösmartyról, a nyelvújítókról (Kölcsey, Kazinczy, Bessenyei), nem jutott el hozzájuk Kölcsey Himnusza, pláne Erkel zenéjével, stb.

A modern nemzetfogalom szimbólumainak megképződésekor ők már el voltak szakadva földrajzilag az összefüggő nemzettestől.