30 éves lett Szlovákia. Bocsánat kérésen kívül mit adnátok szlovák barátainknak?

A csehek is persze,hogy ott voltak.

Tapsoltak örömükben,amikor végre különválhattak 1993. január 1-jén az 1945-ben a szovjetek által ismét hozzájuk kényszerített,iparilag jócskán elmaradt Szlovákiától az ő "Borsod-megyéjüktől.

Ez nekik is egy örömünnep.

#32.: "A csehek (...) Tapsoltak örömükben,amikor végre különválhattak 1993. január 1-jén az 1945-ben a szovjetek által ismét hozzájuk kényszerített,iparilag jócskán elmaradt Szlovákiától az ő "Borsod-megyéjüktől."

És 1918/19-ben ki kényszerítette a csehekhez a Felvidékünket? Akkoriban még nagyon akarták a szlovákokat, bármennyi magyarostúl.

Ez olvasható a Magyar Narancs 2022. december 1-i számában egy interjúban Tyekvicska Árpád történésszel, a Nógrád Megyei Levéltár volt vezetőjével:

"Az alakulófélben lévő csehszlovák állam már 1918 decemberében döntött az elkövetkező tavaszon tartandó népszámlálásról. Ennek kifejezetten az volt a célja, hogy bizonyítsa a magyar adatok megbízhatatlanságát, s azt a régi cseh teóriát, hogy a valós nemzetiségi összetétel jóval magasabb szlovák arányszámot mutat. A népösszeírással kapcsolatban egy 1919. februári miniszteri leirat szerint az összeírást végző biztosok kiválasztásakor legfőképp arra kellett tekintettel lenni, hogy azok teljesen megbízhatók és szláv nemzetiségűek legyenek.

(...)

A losonci eredmények torzulásában meghatározó szerepet játszott egy többezres katonai kontingens városba telepítése, egyébként hasonlóan más magyarlakta városokhoz. Őket itt vették be a statisztikai nyilvántartásba. Az impériumváltás a népesség bizonyos fokú gyors átrétegződésével is járt. Egyszerre sok magyar hagyta el a várost, főként hivatalnokok, tanítók, vasutasok, de még többen katonakorú fiatal férfiak, akikre besorozás várt. Az összeírás olyan időszakban volt, amely a magyarság számára a legerősebb repressziót hozta. Augusztusra elveszett a remény a változásra, a megerősödő csehszlovák állam pedig megtorolt minden valós vagy vélt ellenállási kísérletet.

(...)

Mindehhez hozzájárult az összeíró biztosok helyenkénti erőszakos fellépése, az adatok meghamisítása. (...) Például az íveket jórészt ceruzával töltötték ki, és törvényes "javítóeszköznek" számított a törlőgumi. 1930-ban már kötelező volt a tinta használata, de akkor meg az adott lehetőséget a manipulációra, hogy az íveket le lehetett tisztázni, és így kicserélni. A papírra jegyzett eredmény a kérdező és a kérdezett párbeszéde során formálódott, bár törvény szerint az volt a döntő, hogy az előbbi végül is milyen nemzetiséghez ragaszkodott. A kérdező azonban vallási, származási érvekkel és a nyelvtudás szintjét firtatva befolyásolni tudta az eredményt. Bőven akadt példa konkrét csalásra, hamisításra is. A korabeli magyar nyelvű lapokban számos ilyen eset napvilágot látott, de egyik könyvében Popély Gyula is felsorol jó néhányat. Egy panaszról felvett jegyzőkönyvben például ez szerepel: "A népszámláló biztosnak úgy magamat, mint kiskorú testvéreimet magyar nemzetiségűnek vallottam be, de a biztos mindennek dacára tót nemzetiségűnek írt be bennünket (...) mivel én tótul beszéltem vele (...) beszélünk ugyan tótul, de magyar anyanyelvűek vagyunk."

(...)

A szlovák sajtó már az 1919. augusztusi választás előtt hadjáratot folytatott annak bizonyítására, hogy Losonc voltaképpen egy "elmagyarosított tót város" - a tót elnevezés ekkor még bevett volt mindkét oldalon. A "megfelelő" nemzetiségi arányok "létrehozása" tehát kiemelt cél volt."

#32 to #33

Egy prágai sörtúra alkalmával volt szerencsém társalogni egy helyi gimnázium tanárával valamelyik hangulatos krimóban,Ő mondta.

Hallották,hogy valami ritka nyelvet beszélünk talán ott indult el a beszélgetés.Végül kikötött egy több órás hogy volt nálatok,hogy volt nálunk eszmecserévé.:)