Miért nem adóztatják meg jobban a külföldi munkát?
válasza:"Hogyan nyúlnál bele egy magyar munkavállaló és német munkáltató jogviszonyába?"
Eleve honnan értesülne arról, hogy egy munkavállaló mennyit keres egy másik országban, ha a másik ország nem közöl ilyen adatokat?
Külön egyezmény kellene erről minden országgal, de ezzel éppen ellentétes, kettős adóztatást elkerülő nemzetközi egyezményeket kötnek az országok.
> "Magyarország jogrendszere és azok végrehajtása MO határain belül működhetnek. Más ország beülgyeit nem sértheted."
Nem jogrendszerről beszélünk! Adózásról. Gondolom arról hallottál már, hogy az adózási rendszerek össze vannak hangolva az EU-s irányelvek alapján.
> "Hogyan nyúlnál bele egy magyar munkavállaló és német munkáltató jogviszonyába?"
Mondjad ki teljesen: Magyar állampolgár, aki külföldön vállal munkát. Mi következik ebből? Vonatkoznak rá a magyar állampolgári törvények és a külföldi munkavállalói törvények. Azért megy valaki kimegy dolgozni, attól még törvényileg nem válik elérhetetlenné a személy.
Akár hibrid megoldásban is lehetne gondolkodni, amiben nem nyúlunk a külföldi adózásba bele, de extraként, állampolgársági kötelezettségéből fakadóan még azon felül fizetnie kelljen egy kis adót haza is. Meg lehet ezt oldani sokféleképpen, csak agyalni kell rajta, hogy mindenki (minden tagállam) számára elfogadható legyen. De hát ez a politikusok dolga, hogy konzultáljanak egymással és elfogadható megoldásokat találjanak.
> "Van kettős adóztatást elkerülő nemzetközi egyezmények, ezeket MO is elfogadta, ezért ilyen szabályt hozni már eleve hülyeség lenne."
Belinkeled? Csak mert most is létezik kettős adóztatás az EU-n belül, csak nem mondják így ki, hogy az az.
> "Meg önmagában hülyeség lenne, 4 EU-s alapszabadság is sérülne, és még sorolhatnám. :D"
Melyik négy? Én nem gondolom, hogy bármilyen szabadság sérülne. Attól, hogy hazafelé is adózik valaki, nem lehetetlenül el semmitől.
> "Az analógiád pocsék, ugyanis a munkáltató nem közvetít senkit sehová."
Nem-e? Akkor én miért külsős cégeknek dolgozok be? Érdekes, hogy még nem hallottál ilyenről. Teljesen jó volt az analógia.
> "A munkavállaló maga dönt úgy, hogy munkahelyet vált, és hogy az új munkahelyen mit és mennyit kap, ahhoz a korábbi munkáltatójának semmiféle köze sincs."
Pont ez a rossz analógia. Amikor kimegy valaki külföldre, akkor nem szünteti meg az állampolgárságát a saját országával. Márpedig munkahelyváltásnál erről van szó. Megszűnik a jogviszonyod a vállalattal. Ezért írtam a kiközvetítést, mert az jobb analógia rá.
válasza:"Nem-e? Akkor én miért külsős cégeknek dolgozok be?"
De, nyilván olyan létezik hogy kiközvetítés, csak analógiaként volt ostobaság, hisz az, hogy te saját döntésed alapján külföldre költözöl, az semmilyen szempontból nem analóg egy kiközvetítéssel.
Az egész agymenésednek csak akkor lenne értelme ha a magyar állam küldené direktbe külföldre dolgozni az embereket, de még úgy se túl sok.
válasza:Ez mondjuk kapásból az uniós jogba ütközne.
"Ez miben és hol akadályozná a munkaerő szabad áramlását? Az adózás nem korlátozás."
De, nyilvánvaló ha extra adót ró ki az állam azokra akik külföldön dolgoznak az potenciálisan eltántoríthatja a személyeket attól hogy az unió más országaiban vállaljanak munkát. Ennél közvetettebb korlátozásokra is simán kimondta az EU bírósága hogy az unió jogába ütközik, erre is az lenne a válasz és ilyenkor nincs mese az adott rendelkezést meg kell semmisíteni. Mellesleg itt az adójoghatóság és a kettős adóztatás tilalmának kérdésébe is nyakig benne lennénk.
válasza:"Gondolom arról hallottál már, hogy az adózási rendszerek össze vannak hangolva az EU-s irányelvek alapján."
Csak épp ennek az összehangolásnak semmi köze ahhoz a sok sületlenséghez, amit itt összehordtál. Egy konkrét országban dolgozó személy ottani munkavállalásába és adózásába ugyanúgy semmiféle beleszólása sincs semelyik másik országnak.
válasza:"Nem jogrendszerről beszélünk! Adózásról. Gondolom arról hallottál már, hogy az adózási rendszerek össze vannak hangolva az EU-s irányelvek alapján."
És az adózás rendjét szerinted mi határozza meg? Igen, az adójog. Ez egy kifejezetten jogi kérdés.
"Mondjad ki teljesen: Magyar állampolgár, aki külföldön vállal munkát. Mi következik ebből? Vonatkoznak rá a magyar állampolgári törvények és a külföldi munkavállalói törvények. "
Ha külföldön dolgozol akár az eu-s jog, akár más nemzetközi szerződés meghatározza ha mindkét ország adóügyi illetékességgel rendelkezne, akkor melyik gyakorolhatja a tényleges illetékesség szerinti jogokat. Mert az alapvetően nem járja, hogy magánszemélyként kétfelé adózol már nem a török időkben élünk.
De inkább olvassál már, ne hülyeségeket írj:
Bosman-ügy, EU Bírósága:
" Amint azt a Bíróság több alkalommal megállapította, a munkavállalók szabad mozgása a Közösség egyik alapelve, és a Szerződés e jogokat biztosító rendelkezései az átmeneti időszak eltelte óta közvetlen hatállyal bírnak.
94 A Bíróság szintén megállapította, hogy a Szerződésben a személyek szabad mozgására vonatkozó rendelkezések összessége azt célozza, hogy a közösségi polgárok részére megkönnyítse a Közösség területén belül bármilyen szakmai tevékenység gyakorlását, és megtilt minden olyan intézkedést, amely az állampolgárokat hátrányosan érintheti, amikor másik tagállam területén kívánnak gazdasági tevékenységet gyakorolni
95 Ebben az összefüggésben a tagállamok állampolgárait megilleti különösen az a közvetlenül a Szerződésből eredő jog, hogy származási államukat elhagyva másik tagállam területén tartózkodjanak abból a célból, hogy ott gazdasági tevékenységet gyakoroljanak
96 Az olyan rendelkezések, amelyek megakadályozzák valamely tagállam állampolgárait abban VAGY VISSZATARTJÁK attól, hogy a szabad mozgásra vonatkozó jogukat gyakorolva elhagyják származási országukat, e szabadság akadályait képezik, még abban az esetben is, ha a munkavállalók állampolgárságától függetlenül alkalmazandóak
98 Megállapítható, hogy az alapeljárás tárgyát képező átigazolási szabályok ugyanúgy vonatkoznak az ugyanazon tagállamon belüli különböző nemzeti egyesületekhez tartozó klubok közötti átigazolásokra, és hasonló szabályok rendezik az ugyanazon nemzeti egyesülethez tartozó klubok közötti átigazolásokat.
99 Ugyanakkor – mint ahogyan azt J‑M. Bosman, a dán kormány és a főtanácsnoki indítvány 209. és 210. pontja kiemelte – e szabályok alkalmasak azon játékosok szabad mozgásának korlátozására, akik másik tagállam területén kívánják tevékenységüket gyakorolni, amennyiben megakadályozzák vagy visszatartják őket attól, hogy eredeti klubjukat elhagyják még akkor is, ha szerződésük már lejárt.
100 Mivel ugyanis e szabályok előírják, hogy a hivatásos labdarúgó-játékosok nem gyakorolhatják tevékenységüket egy másik tagállamban letelepedett új klubban, ha ez a klub nem fizet a korábbi részére egy bizonyos átigazolási díjat, melynek összegét a klubok vagy a sportegyesületek szabályzatai határozzák meg, e szabályok akadályozzák a munkavállalók szabad mozgását."
104 Ebből következően az átigazolásokra vonatkozó szabályok a munkavállalók szabad mozgásának a Szerződés 48. cikke által főszabály szerint tiltott akadályait képezik. Ez csak akkor lenne másként, ha e szabályok a Szerződéssel összeegyeztethető jogszerű célt szolgálnának, és azokat közérdeken alapuló kényszerítő indokok igazolnák. De még ebben az esetben is szükséges volna, hogy az említett szabályok alkalmazása alkalmas legyen az általuk elérni kívánt cél megvalósításának biztosítására, és hogy ne lépjenek túl e cél megvalósításához szükséges mértéken
válasza:Megis hogyan adoztatna meg engem a magyar allam?
A lakcimemerol kijelentkeztem, az allando lakcimem kulfoldon van.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!