Nem tartod nevetségesnek, ellentmondásosnak az EU politikáját a visszatartott pénzekkel kapcsolatban?

#8 "Tehát mint látható, az EU intézményei nem nyomozhatnak és hajthatnak végre intézkedéseket Magyarországon. Csak javasolhatnak a magyar hatóságoknak intézkedéseket. Épp ezért az EU egyik fő gondja Magyarországgal, hogy nem független az ügyészség és a bíróságok függetlenségét is nyirbálják."

Te érted azt amit leírtál?

Az a bajod, hogy nem nyomozhatnak KÜLSŐ szervek, hatóságok, NEM MAGYAR emberek a magyar ügyekben és közben szerinted az a bala az EU-nak, hoyg a magyar ügyészség és bíróság nem független?

Te elvárnád, hogy KÍVÜLRŐL beavatkozhasson egy teljesen idegen szervezet a szuverén országunk ügyeibe nyomozati jogkörrel és közben félted az ügyészség meg bíróság függetlenségét?

KITŐL?????

Pont hogy akkor nem lenne független a magyar bíróság, ügyészség ha holmi akármilyen nemzetiségű emberek beleszólhatnának a döntéshozatalba.

A magyar bíróság, ügyészség a kormányzattól, a másik hatalmi ágtól függetlenül működik.

Szintem olvasd el ezt az írást, hátha megérted a lényegét:

[link]

"Az Európai Unió Bírósága (EUB) Lengyelország ellen 2019. november 19-én hozott döntésében kijelentette, hogy jogosult megállapítani, hogy egy tagállami bíróság teljesíti-e a függetlenség kritériumait. Ezt nyomban alkalmazta is, és a lengyel fegyelmi bírósági rendszert nem minősítette kellően függetlennek. ... Ilyen előzmény után nem lehetett meglepő, hogy az EUB legújabb végzésében a bírói függetlenségre és pártatlanságra hivatkozva úgy rendelkezett, hogy a törvényes lengyel fegyelmi bíróság működését fel kell függeszteni, és ennek eredményeként a törvényes lengyel bíróság nem dönthet azokban az eljárásokban, amelyeket többek között bírák politikai szerepvállalása miatt indított.

Az EUB döntése első olvasatra rendben lévőnek tűnik, pedig egyáltalán nem az. Felhatalmazás sincs arra, hogy az EU bármelyik intézménye meghatározza tagállamai bírósági rendszerét, de még nagyobb baj, hogy az ítélet nyilvánvaló kihívás a bírói függetlenség ellen akkor is, ha látszólag a bírói függetlenség nevében történik.

A függetlenség a bírói működés sine qua non feltétele. Ráadásul ezt nem is a posztmodern kor találta fel. Magyarországon már az 1492. évi X. törvénycikk előírta, hogy “sem a bírói hatalom kútfeje, a király, sem pedig az ország nagyjai nem kényszeríthetik a bírákat arra, hogy a szokásos és törvényes jog ellen ítéljenek”. Az 1869. évi IV. törvénycikkben ez kiegészült a közigazgatástól, azaz a végrehajtó hatalomtól, valamint a törvényhozástól való személyi és szervezeti elkülöníttetéssel, az elmozdíthatatlansággal, valamint megfelelő és kizárólagos javadalmazással. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy

a bírói függetlenség Magyarországon történeti alkotmányunk olyan vívmánya, amely identitás-elemmé szilárdult,

és amiről ezért akkor is nehéz lenne lemondani, ha valaki ezt kívánná. Márpedig az Európai Unió Bíróságának Lengyelország ügyében hozott április 8-án közzétett végzése nemcsak megengedi, hanem egyenesen elvárja, hogy a tagállamok, akár a hagyományosan alkotmányos demokráciák is, mint Lengyelország vagy Magyarország mondjanak le bíróságaik függetlenségéről.

A bírói függetlenség nem valamiféle privilégium, és nem is korlátlan. Az eseti jogértelmezésben rejlő jogalakító hatalom teszi jelentős súlyúvá ezt a követelményt, melynek veleje az, hogy a bírót senki nem befolyásolhatja, nem kényszerítheti arra, hogy a törvények ellen döntsön. A függetlenség határaként a bíró értelmezése során nem szakadhat el a jogszabályok szövegétől.

A korlátlan jogértelmezési szabadság a bírói hatalmat egyoldalúan a jogalkotó hatalom fölé emelné.

Innen pedig már csak egy lépés az, ha a bíróknak formálisan is megengedjük a jogszabályok figyelmen kívül hagyását. Ehhez társul a döntés következménye, a bírók politikai szerepvállalásának megengedettsége."

Az idézet bejegyzésben hol következik, hogy én azt akarom, hogy külső szervek nyomozzanak itthon? Mondjuk azért elég csavaros külső szervnek hívni az EU intézményeit, miután EU-tagok vagyunk, de ezen most lépjünk túl. A probléma az, hogy a magyar hatóságok nem is nyomoznak az OLAF által felvetett ügyekben, ami azért még a függetlenség látszatától is elég messze van, ha kapnak egy részletes nyomozati anyagot, hogy milyen csalások történtek, a magyar ügyészség pedig félrerakja nincs itt semmi látnivaló címszóval.

A bírósági döntésre meg annyit, hogy Varga Zs. András jogértelmezésében az EUB meg akarja határozni a lengyel bíróság rendszerét. Ezzel szemben abban a döntésben annyi van, hogy függetlennek kell lennie a bíróságoknak, tehát egy olyan szervezet, ami a bírók határozatainak tartalmát fegyelmi vétségként citálhatja, így ha nem nekik tetsző döntés születik politikai ügyben máris kirúgható a bíró. Na mutass még egy európai országot, ahol ilyen rendelkezés érvényben van. Mert ha ez annyira a függetlenség védelméről szól, akkor nyilván kell lennie más független bíróságnak is, ahol alkalmazzák.

Az meg, hogy a bírói függetlenség ellen van az EUB döntés, mert a túlzó bírói függetlenség káros, megint egy elég nonszensz érvelés. Ugyanis ez azt jelenti, hogy a bírói függetlenség mellett van az EUB döntés, csak ez a fajta bírói függetlenség már gond. Annak még lehetne értelme, ha azt állítaná, hogy a helyes bírósági működés ellen szól a döntés, de a bírói függetlenség ellen egyetlen pontja sincs.

Hozzáteszem a lengyel bírók az EUB oldalán állnak ebben a döntésben, ami megint elgondolkodtató, hogy mennyire lehet igaza Varga Zs. Andrásnak, a lengyelen kívül a másik egyetlen ország alkotmánybírójának, ahol felmerül a bírói függetlenség hiánya. Ez olyan, mintha az orosz alkotmánybírák nyugtatnának, hogy nálunk is így van, mégis minden működik.