Magyarország pontosan miért lépett be anno az I. világháborúba?
Közös külpolitika. Tisza elmondhatta a véleményét a császárnak, de mások (főképp von Berchtold külügyminiszter és von Hötzendorf vezérkari főnök) az azonnali háború mellett voltak. Úgy is mondhatjuk, hogy leszavazták, bár a végső szót tényleg az uralkodó mondta ki.
Az hogy az országgyűlés megszavazta... akkoriban nem az volt, hogy amit a pártvezér mond, azt dönti a parlament és kész. Bár a pontos körülményeit ennek nem tudom, ez mikor, hogyan történt?
Voltak szkeptikus hangok, ellenvélemények (pl. Tisza), de Magyarország alapvetően támogatta a szerbek megleckéztetését, visszaszorítását.
Másrészt ennek nem is volt olyan nagy jelentősége, mivel Magyarország nem volt önálló állam. A föderáció központja Bécs volt, ott volt az uralkodó, ott hozták meg a külpolitikai, katonai döntéseket, így Ausztria-Magyarország az ultimátum elutasítása után hadat üzent Szerbiának, ami Tisza jóslatának megfelelően világháborút eredményezett.
Addigra volt már egy erős szerbelleneség jelen a Monarchiában, a háborúra egész Európa készült és több százas, ezres tömegek éltették a hadüzenet kihirdetést országszerte.
"Jászapáti és Vidéke – 1914. augusztus 1-i tudósítása szerint:
A mozgósítást a város lakossága megnyugvással; sőt örömmel fogadta… és az első hívó szóra mámoros lelkesedéssel sietett a zászló alá minden polgára a honnak. Ezrek és ezrek szálltak fegyverbe a királyi parancs elhangzása után, s megindult egy hatalmas, félelmetes, rettenetes szuronyerdő a monarchia dicsőséges hadserege – Szerbia ellen. …A tartalékosok és a népfelkelők, még a 42 éves családapák is látható lelkesedéssel mentek a nemzeti becsület védelmére."
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!