Mikor lesz már vége Orbán ámokfutásának? Egy kis konzerv is már 1249 forint, ami nem rég még 469 forint volt. Egy zsömlét már 85 forintért látom.

21, én se értem a facebook-os, gyakoris ..stb. fröcsögőket, az ő világképükben mindig minden az aktuális miniszerelnök hibája szokott lenni.

Ezeket mindenhova leirják és ettől gondolják azt, hogy ők tudnak politizálni , értenek hozzá és van véleményük.

"És ehhez a háborúnak semmi köze, az hogy több ezer kilóméterre innen lövöldöznek. Háborúk mindig is voltak a világon! Sosem volt olyan, hogy a világon mindenütt béke lett volna, mégsem a magyar árak mentek fel duplájára, triplájára. 2014-ben például pont ott volt háború ahol most is van, és lett valami hatása ránk? Nem."

Németországban is rekord lett az infláció, ott is Orbán ámokfutása miatt lett rekordon?

Orbán eddigi politikája nagyban hozzájárult a mai helyzethez de akkor se csak ő az oka, meg a fidesz. Miattuk lett ekkora amekkora, de nem csak ők tehetnek róla.

#21

Kb. csak nálunk szálltak el ilyen mértékben, vagyis igen, ennek jelentős részben Orbánhoz van köze.

Jelenlegi infláció kb. feléért okolható a háború, a másik felével pedig szépen a fidesznek kellene elszámolnia. Nem teszik. Érdekes...

Az infláció sem februárban kezdődött, hanem tavaly ősszel, félévvel a háború előtt már bevezették az árstoppot. Miről beszélünk?

#23

"Németországban is rekord lett az infláció, ott is Orbán ámokfutása miatt lett rekordon?"

Csak azok a rekordok 10% körüliek, mi most vagyunk 20%-nál.

Ha nálunk nagyobb az infláció, mint náluk, pedig mindkét országra a "háborús" infláció hat, akkor nálunk nem csak háborús infláció van.

"Miattuk lett ekkora amekkora, de nem csak ők tehetnek róla."

Egyébként részben igen.

Az oroszokkal szemben sokkal komolyabb fellépést is lehetett volna tenni a háború előtt is, ha az uniónak nem a külön utas fasisztákkal kellett volna foglalkoznia és egység lett volna.

Orbán nagyon sokat tett azért, hogy az elmúlt 10 évben az unió ne erősödjön és egy lényegesen kiszolgáltatottabb helyzetben érje a háború.

Csak nálunk a nyali miatt drága a gáz s,hogy fizessék putyin ámokfutását!

Gázra nincs is szankció!

Eddig 8 szankcióról volt szavazás az Unióban.

1. csomag: 2022. február 23. Az orosz Állami Duma összes tagját (351 fő) kitiltják az EU területéről, vagyoni eszközeiket befagyasztják. Importtilalom a donyecki és luhanszki termékekre, kereskedelmi, beruházási és exportkorlátozások.

Magyarország megszavazta.

2. csomag: 2022. február 25. Az oroszországi lakóhellyel rendelkező személyektől származó, bizonyos értékeket meghaladó bankbetétek elfogadásának megtiltása. Olajfinomítással kapcsolatos termékek és technológiák eladási tilalma Oroszország felé. Légi járművek és alkatrészeik eladási tilalma orosz légitársaságok felé.

Magyarország megszavazta. Donald Tusk volt Európai Tanács-elnök szerint a magyarok a szankciók felpuhítását szerették volna. A magyar külügy ezt cáfolta.

3. csomag: 2022. február 28. Az összes orosz fuvarozó kitiltása az EU-s légtérből, repülőterekről. Orosz bankok levágása a SWIFT-rendszerről. A Russia Today médiavállalat és Szputnyik hírügynökség sugárzásának megtiltása az EU-ban. Stb.

Magyarország megszavazta.

4. csomag: 2022. március 15. Az orosz energiaágazatba való új (EU-s hátterű) beruházások megtiltása. Kereskedelmi korlátozás: vas, acél, egyes luxuscikkek. Stb.

Magyarország megszavazta.

5. csomag: 2022. április 8. A szén és egyéb szilárd tüzelőanyagok Unióba való behozatalának tilalma. Valamennyi orosz és belarusz közúti fuvarozási vállalkozásra vonatkozó tilalom.

Magyarország megszavazta.

6. csomag: 2022. június 3. A szankciókat ki kell vetni az Oroszországból a tagállamokba szállított nyersolajra és kőolajtermékekre is.

Magyarország megszavazta. Pusztán Kirill patriárkát vetette le a kitiltottak listájáról.

7. csomag: 2022. július 21. Az Oroszországból származó arany behozatali tilalma.

A csomagot Magyarország megszavazta.

A 8. szankciós csomagban további orosz termékekre rendeltek el behozatali tilalmat, bővítették a beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott személyek körét, lehetővé tették a szankciókat azokkal szemben is, akik megkerülik a szankciókat, az uniós állampolgároknak tilos lesz orosz állami vállalatok vezető testületeiben szerepet vállalniuk és a kettős (polgári és katonai) felhasználású termékek kiviteli tilalmát rendelték el (ezek repüléshez használatos termékek, elektronikai alkatrészek, speciális vegyi anyagok).

És ha történetesen az derül ki, hogy a nép egységesen a szankciók ellen van, akkor - a kormány a 8 téves döntése miatt - lemond?

“Mondjuk ki őszintén, hogy a szankciók bevezetése nem demokratikus módon történt. A szankciókról a brüsszeli bürokraták és az európai elitek döntöttek. Az európai embereket nem kérdezte meg senki”

- mondta Orbán.

A miniszterelnök úgy beszélt a szankciós döntéshozatalról, mintha ahhoz sem személyesen neki, sem kormányának nem lenne köze. Ezzel azt is sugallta, hogy a magyar választók nincsenek képviselve a folyamatban. Ez azonban nem igaz.

Valójában

* a szankciókról az uniós országok kormányai (a 27 EU-tagállam választott politikusai) döntöttek, köztük a magyar kormány képviselői;

* az egyik szankciós csomagot személyesen Szijjártó Péter szavazta meg;

* két szankciós csomagról pedig az EU-s állam- és kormányfők testülete, az Orbánt is soraiban tudó Európai Tanács állapodott meg, konszenzussal - ezekhez a szankciós csomagokhoz tehát maga Orbán is hozzájárult.

Az sem derült ki a miniszterelnök felszólalásából, hogy

a magyar kormány beleegyezése nélkül semmilyen szankciót nem tudott volna bevezetni az EU Oroszországgal szemben.

Elmagyarázzuk, miért nem.

Általában hogy születnek a “brüsszeli” döntések?

Az Európai Unió döntési folyamataiban három fontos intézmény vesz részt. Ezek:

* az Európai Bizottság, az EU javaslattevő és végrehajtó szerve, amelyben minden tagállamnak egy biztosa van;

* az Európai Unió Tanácsa (röviden Tanács), amely különböző szakpolitikai formációiban (például külügy, bel- és igazságügy, gazdaság- és pénzügy) a tagállami kormányok adott területért felelős minisztereiből áll;

* az Európai Parlament, melynek képviselőit közvetlenül választják az európai polgárok az ötévenként esedékes EP-választásokon.

Ezek mellett politikailag fontos szerepet tölt be az EU csúcsszerve, az Európai Tanács (ET). A 27 tagállam állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács hasonló neve ellenére szervezetileg elkülönül a miniszterek Tanácsától. Az Európai Tanács ülésein elfogadott politikai nyilatkozatok (hivatalos nevükön következtetések) nem minősülnek jogszabálynak, jogilag nem kikényszeríthetők, viszont orientálják a többi intézményt és így az EU politikáját.

Általában úgy zajlik a döntéshozatal, hogy az Európai Bizottság előáll egy javaslattal, amelyből akkor lesz jogszabály, ha - a szükséges módosítások után - a két “társjogalkotó”, az Európai Parlament és a Tanács is megszavazza. A Parlament a legtöbb esetben egyszerű többséggel, a Tanács pedig úgynevezett minősített többséggel szavaz (utóbbi azt jelenti, hogy egy jogszabály elfogadásához a 27 tagállamból legalább 15-nek meg kell azt szavaznia, és ezeknek az országoknak az EU lakosságának legalább 65 százalékát kell képviselniük). Alább egy angol nyelvű videó mutatja be részletesen ezt a folyamatot, a magyarázó leírás pedig magyarul is megtalálható az Európai Tanács honlapján.

Az ilyen, általános eljárásban meghozott EU-s döntésekben minden uniós polgár képviselve van egyrészt kormánya, másrészt EP-képviselői által. Ugyanakkor a többségi elvnek megfelelően a normál jogalkotásban megtörténhet, hogy egy javaslat úgy válik jogszabállyá, hogy azt például a magyar kormány nem támogatta.

A szankciók esetében azonban nem ez a helyzet.

Az egyhangúság követelménye

A nemzetközi szankciók az Unió kül- és biztonságpolitikája alá tartoznak, és erre a területre speciális szabályokat írnak elő az EU alapító szerződései. A szankciókról az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára

kizárólag egyhangú szavazással hozhat határozatot a kormányok képviselőiből álló Tanács.

Ebben a folyamatban az Európai Parlament nem szavaz, csupán tájékoztatni kell az elfogadott szankciókról.

Nem is olyan rég, 2021 májusában épp Orbán állt ki az ilyen, egyhangúságon alapuló döntéshozatal mellett. Szamizdat 8 című cikkben a miniszterelnök arra reagált, hogy Armin Laschet német konzervatív politikus, akkori kancellárjelölt felvetette, hogy az EU külpolitikájában át kellene állni az egyhangú döntéshozatalról a többségire.

„Ma közös külpolitikai döntést csak egyhangúan lehet hozni, Laschet pedig azt szeretné, ha a jövőben a többség rákényszeríthetné akaratát a kisebbségre”

– írta Orbán.

Bár az EU-s szabályok végül nem változtak, és az egyhangúság követelménye fennmaradt, idén szeptemberben a miniszterelnök már az egyhangúlag meghozott szankciós döntésekről beszélt úgy napirend előtti felszólalásában, mint amiket „Európa összes országára ráerőltettek” és “nem demokratikusak”.

Kereskedelmi tilalmakat vagy vagyoni korlátozó intézkedéseket tartalmazó szankciók esetében (az Oroszország elleni szankciók jellemzően ilyenek) a szankciós határozat mellett egy másik jogszabályt, egy valamivel részletesebb végrehajtási előírásokat tartalmazó rendeletet is el kell fogadnia a Tanácsnak.

A szankciók végrehajtását részletező rendeleteket a főképviselő és az Európai Bizottság közösen terjesztik elő, és elvben elég a minősített többség az elfogadásukhoz. A gyakorlatban azonban a szankciós határozatok és rendeletek szorosan összetartoznak, a Tanács tájékoztató oldala szerint egyszerre tárgyalják és fogadják el őket, és egyhangúlag megszavazott határozat hiányában szankciós rendelet sem alkotható. A kormányok vétójoga így végső soron minden esetben biztosított.