Brüsszelnek mi a problémája a magyarokkal?

Leegyszerűsítve: a szemükben semmirekellő cigányok vagyunk, - akikkel ott és úgy kell kiszúrni, ahol és ahogyan csak lehetséges.

-A "cigány" kifejezés itt életvitelre, mentalitásra és nem emberi fajra utal, - még mielőtt kiagyalja valami agyonképzett, hogy nem!

#35

Áhh dehogy... Gondolom kezdetben a magánnyugdíjpénztár is csak úgy véletlen tűnt el, elfújta biztos a szél...

36# Magánnyugdíjpénztár összefoglaló 2022

Államosították, ellopták, megvédték, megszüntették – sokféleképp jellemzik azt a 2011-es kormányzati döntést, amelynek értelmében a 3 millió tagot számláló, 3000 milliárd forint vagyont kezelő magán-nyugdíjpénztári rendszert átalakították úgy, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagokat átirányították az állami rendszerbe, hacsak nem nyilatkoztak arról, hogy maradni szeretnének.

De mi történt valójában?

Ugyanez megismétlődhet más megtakarításokkal is?

Miben tér el a magánnyugdíjpénztár az önkéntes nyugdíjpénztártól vagy a nyugdíjbiztosítástól?

Mi történt azokkal, akik magánnyugdíjpénztári tagok maradtak? Mekkora nyugdíjra számíthatnak az államtól? (Ha egyáltalán.)

Még érdemes belépni a magánnyugdíjpénztárba?

Ebben a cikkben szakmailag megalapozott, politikától és elfogultságtól mentes válaszokat adunk mindegyik felsorolt és minden további magánnyugdíjpénztárral kapcsolatos kérdésre.

Mit kell tudni a hazai nyugdíjrendszerről?

Mielőtt a magánnyugdíjpénztárak működését kezdenénk elemezni, érdemes kitekinteni a jelenlegi hazai nyugdíjrendszerre és annak működésére is. Magyarországon a társadalombiztosítás felelős a szociális ellátórendszerért, az egészségbiztosításért és a nyugdíjbiztosítási rendszerért is.

A magyar nyugdíjrendszer alapjait a társadalombiztosítás tartja fent.

Magyarországon minden hivatalosan bejelentett alkalmazott – vagy vállalkozói jövedelemmel rendelkező – tagja ennek a társadalombiztosítási közösségnek, amelyben törvényben megállapított szabálykeretek alapján a részvétel kötelező. A társadalombiztosítási járulék mértéke jelenleg 18,5 százalék, amelyet a bruttó fizetésedből vonnak le, és ezzel járulsz hozzá a TB nyugdíjrendszer működéséhez is.

[link]

Ahogy az ábrán is láthatod, a kötelezően fizetendő társadalombiztosításodból 3 alrendszert látsz el. A nyugdíjbiztosításon keresztül a jelenleg nyugellátásban részesülők nyugdíjához járulsz hozzá. Az egészségbiztosításból az állami egészségügyi ellátásokat finanszírozzák, ebből adódóan juthatsz hozzá térítésmentesen te is az ellátásokhoz. A szociális ellátó rendszer pedig a segélyekért, lakásfenntartási támogatásokért, szociálisan rászorulók megsegítéséért felel.

Ezekből a „befizetéseidből” – amelyet a béredből kötelezően levonnak – tartja fenn a magyar állam a társadalombiztosítási rendszert,

ezekből férsz hozzá ingyenes egészségügyi ellátásokhoz,

és majdani nyugdíjadat is ezen befizetések / ledolgozott munkaévek alapján számítják majd ki.

Magyarországon kötelező állami nyugdíjrendszer működik. Ennek a rendszernek a szabályai alapján állapítják meg, hogy kinek, mikor, milyen módon és mennyivel kell hozzájárulnia a társadalombiztosítás bevételeihez. Ezen felül meghatározza a nyugdíjrendszeren belül is, hogy ki, mikor, hogyan, és mekkora ellátási szolgáltatásra tarthat majd igényt. Mindazonáltal ebből a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékból nem egy névre szóló nyugdíj megtakarítási számlát nyitnak neked, és nem is különül el számodra a nyugdíjjárulék mértéke, hanem a felosztó-kirovó rendszer alapján az éppen aktív dolgozók járulékaiból finanszírozzák az éppen nyugdíjas korú lakosság nyugdíját.

Magyarországon jelenleg minden minimum 15 évet ledolgozott személy jogosult legalább a minimálnyugdíjra, amelynek jelenlegi mértéke 28 500 forint havonta. A jelenlegi nyugdíjba vonuláshoz szükséges életkor az 1957-ben és azt követően születettekre vonatkozóan 65 év.

A nyugdíjrendszer további három pillérre bontható, legalábbis ez így volt 2011-ig. A következő fejezetben erről lesz szó.

Mit jelent a felosztó-kirovó rendszer és hol kapcsolódik be a magánnyugdíjpénztár?

Az 1998. január 1-jétől életbe lépett hazai nyugdíjrendszert 3 pillérű rendszernek is szokták nevezni, amelynek pillérei a következők:

Az állami nyugdíjpillér (a felosztó-kirovó rendszer folytatásaként).

A magánnyugdíjpénztár pillére

És az öngondoskodás pillére, azaz az önkéntes nyugdíjcélú megtakarítások (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítások, NYESZ)

Melyik pillér mit jelent?

Állami nyugdíjpillér

Az állami nyugdíjpillér lényegében azt a felosztó-kirovó rendszert jelenti, amit állami nyugdíjrendszerként ismerünk. A felosztó-kirovó rendszer azt jelenti, hogy az állam az éppen aktív dolgozók adójellegű járulékaiból finanszírozza az éppen nyugdíjas korú lakosság nyugdíját.

Vagyis nincs egyéni számla, és nincs tartalék a rendszerben. Amint beszedik a nyugdíjjárulékodat, azt szét is osztják a nyugdíjasok közt.

A te nyugdíjad majd abból lesz, amit nyugdíjba vonulásod után a fiatalabb, aktív dolgozók éppen befizetnek. Vagyis te csak remélheted, hogy lesz, aki eltartson, és adófizetők mindig lesznek is, de a nyugdíj mértékét nem garantálja neked senki. Te csak annyi ígéretet kapsz, hogy amiért fizeted a nyugdíjjárulékot, valamennyi állami nyugdíj majd neked is jutni fog, ha oda jutsz – hogy mennyi nyugdíj jut, és mire lesz az elég, azt senki sem tudja, és főleg senki sem tesz erre nézve ígéretet az állam részéről.

A majdani nyugdíj összegét politikai döntések határozzák meg, te csak minimális mértékben tudod a saját állami nyugdíjad, illetve annak összegét befolyásolni (nem úgy, mint az öngondoskodási pillérnél, ahol valóban rajtad múlik minden).

A rendszer legnagyobb problémája az öregedő társadalom. A fenti korfából jól kivehető: a hazai népességen belül kettő nagy életkori kiugrás van a nőknél és a férfiaknál egyaránt.

A 45-50 év és a 65-70 év közötti nők és férfiak aránya szinte dupla akkora, mint a jelenlegi 20-30 éves fiataloké.

Mivel a növekvő születési szám elengedhetetlen a népesség számának fenntartásához és ezen keresztül a nyugdíjrendszer stabil működéséhez, ha nem lesz elegendő számú aktívan dolgozó és járulékot befizető személy, akkor könnyen lehet, hogy a rendszer fenntarthatatlanná válik.

Mi várható, ha veszélybe kerül a nyugdíjrendszer az elöregedő társadalom miatt?

adók, járulékok növelése,

a nyugdíjak reálértékének csökkentése (hagyják elinflálódni a nyugdíjakat)

nyugdíjkorhatár emelése.

A technológiai világunk fejlődésnek köszönhetően a várható élettartam is nőtt az elmúlt évtizedekben, illetve jelentős számú magyar vándorolt ki külföldre, és került ki ezzel a rendszerből, amely még tovább nehezíti a felosztó-kiróvó rendszer egyensúlyát. Ezért válik egyre fontosabbá, hogy mindenki utánaszámoljon a reális nyugdíj-várakozásainak, és időben elkezdjen saját maga is felkészülni ennek kiegészítésére.

Magánnyugdíjpénztár pillére

A magánnyugdíjpénztári rendszert egy 1997-es törvény vezette be, és 1998 januárjában alakultak meg az első magánnyugdíjpénztárak, ezzel létrejött az állami nyugdíjrendszer második pillére is.

Az aktív korú munkavállalóknak 1999. augusztus 31-ig el kellett dönteni, hogy átlépnek-e az új, vegyesnek nevezett biztosítási rendszerbe, vagy maradnak a hagyományos társadalombiztosítási rendszerben.

Mivel a magánnyugdíjpénztárakkal részletesen foglalkozunk ebben a cikkben, így a továbbiakban fejtjük ki, hogyan alakult ki és változott meg a magánnyugdíjpénztári rendszer.

Inkább megnéznéd egy rövid videóban a lényeget?

Reiner András, a Grantis vezető tanácsadója, független nyugdíj előtakarékossági szakértője beszélt arról, hogy miért vezették be a magánnyugdíjpénztári rendszert, hogyan működött, és miért döntött arról az állam, hogy a 3 millió pénztári tag 3000 milliárd forintos vagyonát átcsoportosítja a tb-rendszerbe. Miért tehették ezt meg jogilag? És miért nem tehetik meg a többi, önkéntes alapon működő nyugdíj előtakarékossággal? Ezekre választ kaphatsz a videóban.

Az öngondoskodás pillére

Az állami nyugdíjrendszer harmadik pillérébe a nyugdíj előtakarékosságok tartoznak. Tágan értelmezve és a megfelelő célra használva egy ingatlanbefektetés is lehet nyugdíj előtakarékosság, ezért fontos hangsúlyozni, hogy nyugdíj előtakarékosság alatt csak az államilag elismert, adójóváírással támogatott nyugdíjcélú megtakarításokat értjük, amelynek három típusa van:

nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ),

önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP),

nyugdíjbiztosítás.

Mind a három privát nyugdíj megtakarítás alkalmas arra, hogy előre takarékoskodni tudj, és mind a háromra igénybe vehető az államtól az évi 20 százalékos SZJA adóvisszatérítés (adójóváírás).

Évente akár 280 000 forint adóvisszatérítést is jelenthet, ha ezekből legalább kettővel aktívan megtakarítasz.

Ezen megtakarításokon keresztül különböző pénzügyi eszközökbe tudsz fektetni, mint például:

állampapírok,

kötvények,

részvények,

devizák,

befektetési alapok.

A nyugdíj előtakarékossági szerződésedben gyűjtött megtakarításodhoz, adóvisszatérítéshez és hozamhoz akkor jutsz majd hozzá adómentesen, amikor az állami nyugdíjra is jogosulttá válsz. Továbbá az adóvisszatérítés igénybevétele még nem jelenti az államtól való függőségedet, csupán egy lehetőség, amit érdemes kihasználnod a megtakarításod egyenlegének növelése érdekében.

A magánnyugdíjpénztári rendszer

Miért volt szükség a magánnyugdíjpénztárakra?

Magyarországon azzal a céllal vezették be a magánnyugdíjpénztárakat és ezzel a hárompilléres rendszert, hogy ezáltal az időskori megélhetés ne csak egyetlen lábon álljon, hanem több forrásból, stabilabb megélhetést tudjon biztosítani a nyugdíjasok számára.

A költségvetés 1994-ben a magyar GDP 10 százalékát költötte nyugellátásokra, ami egy hatalmas összeg, és hosszú távon fenntarthatatlan.

Emellé 1997-re az ország olyan mértékben eladósodott, hogy a magyar kormánynak a Világbankhoz kellett fordulnia segítségért. Egyértelmű volt, hogy a szocializmusban megálmodott nyugdíjrendszer reformokra szorul, amit a Világbank is sürgetett. Ekkor az Országgyűlés úgy döntött, hogy a magánnyugdíjpénztárak által a privát szektornak is lehetőséget ad arra, hogy a nyugdíjjárulék címén beszedett pénzek egy részét kezeljék.

Hogyan működött a magánnyugdíjpénztár?

A magán-nyugdíjpénztári rendszert 1998. január 1-től vezették be. A rendszer első pillére, az állami felosztó-kirovó rendszer a nyugdíjak kétharmad részét fedezte volna, a magán-nyugdíjpénztári rendszer pedig a majdani nyugdíjak maradék harmadának biztosításáért lett volna felelős.

A magánnyugdíjpénztár tulajdonképpen egy saját, névre szóló magánnyugdíj számla, ahol a jövedelemmel arányosan lehet a nyugdíjas évekre megtakarítani.

Nagyon fontos tudni, mert a magánnyugdíjpénztár alapú rendszerrel kapcsolatos tévhitek egyik oka, hogy ez a konstrukció NEM az állami nyugdíjtól elkülönülten jött létre, hanem annak részeként!

A tagok háromféle befektetési portfólióból választhattak: klasszikus, kiegyensúlyozott, növekedési.

Magánnyugdíjpénztárat bárki alapíthatott, aki össze tudott gyűjteni legalább 2000 tagot, és megfelelt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének előírásainak. Az alapítók dönthettek arról, hogy a magánnyugdíjpénztáruk zárt vagy nyílt, vagyis hogy korlátozzák-e a tagok körét.

A magánnyugdíjpénztár nem lehetett profitorientált, és csak a törvényben meghatározott feladatokkal foglalkozhatott, ami a nyugdíjszolgáltatás megszervezését és teljesítését jelentette.

Befizetés a magánnyugdíjpénztári számlára

A magán-nyugdíjpénztári számlára történő befizetések jelentős része a nyugdíjjárulék átvezetéseként került a számlára. Vagyis az egyébként is levont állami nyugdíjjárulék egy részét csoportosították át a magánnyugdíj-számlákra, és ezt a járulékrészt vezették névre szólóan.

1998-ban a munkavállaló által fizetett nyugdíjjárulék a bruttó bér 7 százaléka volt. Magán-nyugdíjpénztári tag esetén ebből 6 százalék a nyugdíjszámlájára, míg 1 százalék az államkasszába került.

1999-től 8 százalékra emelték a nyugdíjjárulékot. A magán-nyugdíjpénztári számlára továbbra is 6 százalék került, az államkasszába viszont már 2 százalék. 2003-ban ismét emelték a nyugdíjjárulékot, 8,5 százalékra, ezúttal viszont 1,5 százalékra csökkent az állami rész, és 7 százalékra nőtt a magán-nyugdíjpénztári befizetés. A következő évben, 2004-ben még inkább a magánnyugdíjpénztárak irányába billent a mérleg, mivel a változatlanul 8,5 százalékos nyugdíjjáruléknak mindössze 0,5 százaléka került az államhoz, és 8 százalék ment a magánnyugdíjpénztárakba.

A 2008-as év hozott változást, amikor ismét emeltek a nyugdíjjárulékon, immár 9,5 százalék lett, de a magánnyugdíjpénztárak ugyanúgy 8 százalékot kaptak, míg az államnak jutott a maradék 1,5 százalék. Ez így is maradt a magánnyugdíjpénztári vagyon 2011-es átcsoportosításáig.

2011-től

A nyugdíjjárulék 2011-re 9,5 százalékra emelkedett, amiből 8 százalék került az egyéni számlára és 1,5 százalék a nyugdíjkasszába.

Természetesen az államkasszába nem csak ez az 1, illetve 1,5 százalék került, hanem a foglalkoztató által fizetett nyugdíjjárulék is, ami 1998 és 2011 között átlagosan 21,6 százalék volt. Így az alap elképzelés szerint a két rendszer egymást támogatva adta volna a teljes nyugellátást a nyugdíjkorhatárt elérőknek.

Az állami rendszer biztosította volna a nyugdíj 75 százalékát, míg a magánnyugdíj a hiányzó 25 százalékot.

Önkéntes befizetések

A nyugdíjjárulékon felül lehetőség volt maximum a bruttó, járulékfizetésre kötelezett bér 2 százalékának megfelelő értékben önkéntes alapon is befizetni, aminek két módja közül lehetett választani:

saját, már leadózott jövedelemből,

a munkáltató által a cafeteria-rendszeren belül, magasabb tagdíjjal.

Átlátható megtakarítás

Az egyéni nyugdíjszámlán lévő megtakarítás összegéről, a befizetésekről, a hozamokról és a költségekről a pénztárak minden évben kimutatást küldtek a tagoknak. Ez alapján pontosan nyomon követhették a megtakarításaikat. A pénztárak ügyfélportálján mind a mai napig megtalálható a magánnyugdíjpénztár egyenleg, azaz itt lehetséges a magánnyugdíjpénztár egyenleg lekérdezése, ami tartalmazza a tőkét és a hozamot is évekre lebontva.

A magán-nyugdíjpénztári megtakarítás kifizetése

A magánnyugdíjpénztár általi járadékszolgáltatásra a pénztártag akkor vált leghamarabb jogosulttá, amikor az állami (társadalombiztosítási) nyugdíjára is jogosulttá vált. A pénztár eddig az időpontig köteles volt egyéni számlán vezetni a pénztártag befizetéseit, majd a nyugdíjba vonulásakor folyósítaniuk kellett a tag által megjelölt módon. A pénz kifizetéséért a pénztár, a Garanciaalap és a központi költségvetés garanciát vállalt. Az ún. normafedezet alapján számították a normajáradékot, ami a tb-nyugdíj 25%-át jelentette. Ha a magánnyugdíjpénztári járadék összege nem érte el a tb-nyugdíj összegének 25%-át, akkor az Alap kiegészítette. A normajáradék-garancia 2002 elején megszűnt.

Lényegében az egyösszegű kifizetések megszűntek, és csak speciális esetekben fordulnak elő, helyette a pénztár járadékot fizet. A havi járadékot úgy számolják ki, hogy a pénztárban lévő egyenleget elosztják a pénztártag hátralévő éveivel a várható élettartam alapján (hónapokban kifejezve).

Magán-nyugdíjpénztári kifizetés – a pénztártagok az alábbi járadéktípusok közül választhatnak:

Életjáradék: a tag élete végéig havonta egy bizonyos összeget kap.

Elején határozott időtartamos életjáradék: a tagot élete végéig megilleti a járadékszolgáltatás, ha viszont az előre meghatározott, például 10 éves időtartam alatt meghal, akkor a hátralévő időre a kedvezményezett (örökös) kapja a járadékszolgáltatást.

Végén határozott időtartamos életjáradék: az előző fordítottja, azaz a tag élete végéig kap életjáradékot, de a halála után az előre meghatározott időtartam lejártáig a kedvezményezett (örökös) is részesülhet járadékban.

Kettő vagy több életre szóló életjáradék: a pénztártag és kedvezményezettje(i) addig kapnak járadékot, ameddig legalább egyikük életben van.

Egyösszegű magánnyugdíjpénztári kifizetés akkor kérhető:

ha a pénztártag a felhalmozási időszakban meghal, ekkor a kedvezményezett kapja a pénzt egy összegben,

ha a pénztár által folyósított járadékfizetés időszakában meghal a járadékos, a fennmaradó pénzt a kedvezményezett kapja meg egy összegben,

ha a járadék havi összege nem éri el a minimum öregségi nyugdíj összegének 25%-át, azaz a 7125 forintot, akkor a tag kérésére az egyéni számlakövetelés összegét a járadékra való jogosultság igazolásakor a tag részére egy összegben kell kifizetni.

Előfordulhat ezeken az eseteken kívül is, hogy a pénztár “egy összegben történő pénzbeli kifizetésre” hivatkozik, de ez nem azt jelenti, hogy a teljes összeget kifizetik. Akinek a havi járadéka nem éri el a minimum nyugdíj összegének felét, azaz a 14 250 forintot, annak évi egy alkalommal, egy összegben fizetik ki az éves járadékokat.

Hány pénztár jött létre a kezdetekben?

Egy év alatt, az 1998-as év végére 38 magánnyugdíjpénztár alakult, név szerint:

ÁB-AEGON Nyugdíjpénztár

ARANYKOR-ABN AMRO Bank Nyugdíjpénztár

Aranykorona Magánnyugdíjpénztár

AXA COLONIA Magánnyugdíjpénztár

AXA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár

BA-CA Magánnyugdíjpénztár

BAHIA Magánnyugdíjpénztár

Budapest Magánnyugdíjpénztár

Dimenzió Magánnyugdíjpénztár

Életerő Magánnyugdíjpénztár

Életút Első Országos Nyugdíjpénztár

Erste Bank Országos Nyugdíjpénztár

Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár

GAIA Magánnyugdíjpénztár

Gyöngyház Magánnyugdíjpénztár

Heller Farkas Nyugdíjpénztár

Honvéd Nyugdíjpénztár

Hungária Biztosító Nyugdíjpénztára

HYPO Nyugdíjpénztár

K&H Bank Magánnyugdíjpénztár

Magyar Nemzeti Bank Nyugdíjpénztára

Magyar Polgári Nyugdíjpénztár

MKB Nyugdíjpénztár

MOL Nyugdíjpénztár

NIT Nyugdíjpénztár

N-N Magánnyugdíjpénztár

Országos Iparszövetség Magánnyugdíjpénztára

Országos Közlekedési Nyugdíjpénztár

OTP Magánnyugdíjpénztár

Pannónia Nyugdíjpénztár

Postás Magánnyugdíjpénztár

Quaestor Magánnyugdíjpénztár

Reálérték-Bástya Egyesült Nyugdíjpénztár

Richter Gedeon Rt. mellett működő Nyugdíjpénztár

Saturnus Országos Magánnyugdíjpénztár

Vasutas Nyugdíjpénztár

VIT Nyugdíjpénztár

Winterthur Nyugdíjpénztár

A piaci átrendeződések miatt a magánnyugdíjpénztárak száma 2001-re 21-re csökkent. 2021-re mindössze 4 magánnyugdíjpénztár maradt életben.