Donáth Anna a kisgyereke után igénybe fogja venni a Fidesz által bevezetett családi adókedvezményeket?

"Volt egy DOnáth Anna-Varga Judit vitaest, Donáth Anna egyfolytában túl akarta Vargát kiabálni."

Én azt nem bírtam végignézni, de ameddig láttam, inkább az volt a benyomásom, hogy az egyik oldalon láttam egy fontoskodó, dögös kis kirakatlibát, aki csak robotikusan puffogtatott közhelyekben tudott utazni, és ha érvelni kell, azonnal lefagy, ezért belemosolyog a kamerába és visszatér a bullshithez. A másik oldalon meg láttam egy tesztoszteronszagú, lezbi börtönőrt, aki arrogáns, leereszkedő vigyorral a képén futja az csúsztatós-ügyvédelős kis dominancia harcait, fölényeskedik, kioktat. Egyszerűen annyira felhúztam magam azon a kétoldali nívótlanságon, hogy kikapcsoltam pár perc után.

"Érdekes , hogy nálunk a balliberálisok jellemzően nem tudnak konszolidáltan vitatkozni."

Nekem ebben más a tapasztalatom. Mindkét oldalnak megvannak a maga szarságai, csak más stílust vesznek fel. A liberálisoknak jut a tét nélküli hőspátosz (emberi jogok, elnyomás, szabadság, egyenlőség, stb), a konzervatívoknak meg a fölényeskedő, leereszkedő, passzív-agressív stílus. A liberálisok kiállnak a térre ordítani, hogy nem engedünk a náci elnyomásnak, a konzervatívok meg gonosz vigyorral viccelődnek, hogy nézzétek, hogy csipognak, a kis verebek nem fogják fel, hogy nincs itt nekik morzsa.

Pl rémlik egy eset, amikor Orbánt újságírók megállították az utcán, hogy mit gondol Gyurcsány Ferenc valamilyen nyilatkozatáról, mire ő vigyorogva visszakérdezett, hogy kiről van szó, nem ismer ilyen embert. Ez a stílus baszki nekem a Majka-Dopeman cicaharc szánalmait idézi, nem egy európai ország miniszterelnökét. :D

Egyébként én magánemberként (a magyar belpolitikától függetelnül) liberális ember vagyok sok szempontból. Tehát egy csomó mindent úgy gondolok (gondolnék), ahogy egy ideális országban egy liberális. De nálunk a balliberálisok nem balliberálisok és ezt a liberális eszmék nevében kérem ki magukban.

A konzervativ fölényeskedést nem érzékelem, a ballib fröcsögő, támadó, képmutató magatartást igen. Ők ezt nálunk importálták nyugatról (ami önmagában egy üdvözendő dolog lehetne) és elkorcsositották.

A Varga- DOnáth vita sehova nem vezetett, Donáth Anna kikelt magából és végigorditotta heves gesztikulációkkal, szerintem Varga nem völt fölényes.

Mivel érdemi dolgokat nem tudtunk meg, nem tudok véleményt alkotni a vitatémákról sem. Vargának miniszerként meg ez a dolga, amit próbált tenni. Ezzel most nem Varga mellé állok, mert simán sarokba lehetett vonla szoritani érdemi kommunikációval , csak DOnáth nem jutott el idáig, inkább veszekedett.

Sajnos egyébként én a magyar bal(lib )oldalnak (Vadai , Gyurcsány, Donáth, Cseh, TOrdai, Szabó..stb.) sokszor nem hiszem el, hogy ők hisznek ezekben az elvekben. Pusztán ezt kell képviselniük a kormány ellen.

Ezért is támadják őket sokan azzal, h "ha leköltöznének egy c-gánytelepre egy hétre ,mindjárt mást mnodanának..". Amivel egyébként egyet is értek.

Azt valóban megint be kell látnom, hogy az ellenzéknek saját magával kellene foglalkoznia, nem Orbán Viktorral. Nem nagy beismerés ez, mert eddig is így gondoltam. A bajom inkább a reménytelenség, mert a Fideszben nem bízom, az ellenzék meg alkalmatlan. Ez így nehéz. Azért szidom a Fideszt, mert mindig azt szidjuk, aki kezében a hatalom van - emberek vagyunk.

"Egyébként én magánemberként (a magyar belpolitikától függetelnül) liberális ember vagyok"

Pontosan ez a tapasztalatom: valójában nem létezik az a hatalmas szakadék, ami egy tüntetésen, vagy egy online térben kiütközik a magyar emberek között. Ez a szakadék arról szól, hogy engem Deutsch Tamás, vagy Donáth Anna képmutatása zavar jobban. Valójában te is, én is látjuk a képmutatást mindkét oldalon, csak van egy szubjektív beállítottságunk, egy kognitívan torzított látásmódunk, ami miatt az egyikét nagyobbnak látjuk.

Pl először felhúztam a szemöldököm a balos fröcsögéssel szemben, mert nekem a MiniFeri, a Gyurcsány-show, élő műsorban libernyákozás, dollárbaloldalozás elérte azt a szintet, amit nem tudok sem feldolgozni, sem megbocsátani. Ez egy olyan szintű alpáriság, ami nekem egy európai ország kormányától tolerálhatatlan. Erre valószínűleg te is sóhajtasz egyet, hogy az szerinted is rohadt gáz volt. Ahogy én is sóhajtok egyet, hogy pl Jakab Péter parízeres ripacskodásai, meg Széll Bernadett élőláncai milyen szánalmasak. Aztán mindketten mondunk egy "de"-t, és folytatjuk:D.

A fideszesek nehezményezik, hogy a baloldal milyen alapon kéri számon a kormány hibáit, amikor ők is elkövették ugyanezeket, amikor kormányon voltak. Ugyanakkor az ellenzékiek is számon kérik, hogy a Fidesz pontosan ugyanúgy reagált ellenzéki pártként, mint a mostani ellenzék. És akkor el lehet dönteni, hogy ki a képmutató, és kinél van kettős mérce. :)

Megjegyzés: ahogy emberi értékek alapján te is liberálisnak tartod magad, úgy én is meglehetősen konzervatív alapbeállítottságú vagyok. Akkor ugye hol van ez a nagy ellentét? Puszta szubjetkív megélések mentén. Téged megragad Orbán karaktere és bizalmat ébreszt benned, engem pedig taszít és elbizonytalanít. Bármilyen szomorú, közted és közöttem nagyjából ennyi a különbség. Minden más belső narratíva, a félig teli és félig üres pohár kérdése.

Sokszor hallgattam pl vitát a közmunkával kapcsolatban. A jobboldaliak azt mondják, hogy nem tökéletes intézkedés, de morálisan korrekt, hogy nem ingyen adja a segélyt, cserébe le van nyírva a fű az országban, és mégiscsak több, mint az alap szociális segély. A baloldaliak azt mondják, hogy ez egy porhintés, mert csak elfedi a valódi munkanélküliséget, miközben ugyanúgy segélyről van szó, de közben 47 ezer Forinttal meg is alázza az amúgy is reménytelen csávót. Igazából mindkettő igaz, csak két külön szempontból nézi ugyanazt.

Mennyivel jobb lenne moralizálás helyett egyszerűen megvizsgálni, hogy mennyi közfoglalkoztatott volt képes visszailleszkedni a munkaerőpiacra, és hogyan lehetne ezt hatékonyabban előremozdítani. És akkor nem azon vitatkoznánk, hogy ki csinálta szarabbul, hanem azon, hogy hogy lehetne jobban. Nem vagyunk mi ellenségek, szarok én rá, hogy Donáth, vagy Varga ül egy miniszteri székben, ha amúgy dolgozunk a problémán.