Na mit szóltok, hogy a rezsiemelés nem is olyan drasztikus lesz mit azt állítják?

alább ki lett fejtve:

A napokban bejelentett árváltozás a gáz és villamos energia árak kapcsán borzolják a kedélyeket és amennyire meg tudom ítélni elég érdekes kijelentésekhez vezetett azzal kapcsolatban, hogy akkor kinek, milyen alapon és mennyibe kerül majd a villany és gáz ára. Ez az írás elsősorban csak az áram várható árára fókuszál, másodsorban érintőlegesen a gázfogyasztással kapcsolatos tényezőkkel. Első körben induljunk ki abból, hogy mi a változás előtti állapot. A különféle árszabások lakossági és nem lakossági fogyasztók számára.

A lakossági fogyasztók túlnyomó része az egy zónaidős fogyasztásba esik, ezért azt tekintjük innentől a mércének. Ez az éves fogyasztási felső értéktől függően 1320 kWh alatt átlagosan kb. 5 Ft/kWh a villamos energia ára, és 6 Ft/kWh az ezt meghaladóknál. A számla másik részét az elosztási és átviteli díjak teszik ki, ami maga az infrastruktúra fenntartásának a költsége, ami 23,4 Ft/kWh. Ennek a kettőnek az összegére rakódik rá a 27% ÁFA.

A nem lakossági fogyasztók már a bejelentés előtt is világpiaci árakon kapták az áramot, azoknál fogyasztó típusa és időszaktól függően az áram ára 53 Ft/kWh és 106 Ft/kWh között szórnak a végfogyasztói áram. Ami lényeges, hogy a villamos energia ára kb. 27 és 56 Ft/kWh értékek között szór. Ezek már a világpiaci áron számolt árak. Miért fontos ez. Az igen homályos kommunikáció a kormány felől arról szól, hogy a lakossági fogyasztóknál augusztustól az átlag feletti elfogyasztott mennyiséget a lakosság is ezentúl világpiaci árakon szerzi be.

A hír hatása kb. egy atombomba ledobásával volt egyenértékű, egyre másra jelentek meg a cikkek, hogy akkor ez mennyi is az annyi. Az átlagos villamosáram fogyasztás 210 kW/hónap, a földgáz fogyasztás 144 m3/h. Az első ebből tiszta sor, a másikra majd az írás végén térek vissza.

Nem sokkal a változások kihirdetése után egy táblázat kezdett terjedni, ami számomra nem érthető értékeket tartalmaz, és ehhez hasonló értékek szerepelnek a lenti indexes cikkben.

[link]

A probléma a számokkal az, hogy az azokból kiolvasható végfogyasztói áramár 240 Ft/kWh, ami nem igazán érthető, hogy miből származik annak fényében, hogy mennyiért kapja az elvileg már nem rezsicsökkentett, nem lakossági fogyasztó. Még a legdrágább, csúcsidőszaki ipari végfogyasztói ár is ennek töredéke, csak 103 Ft.

[link]

Akkor most ki nem mond itt igazat? Nem rezsicsökkentett a nem lakossági fogyasztó, vagy valaki félreértett valami szorzót? A kormányzati kommunikáció szerint az áram 6,6–szoros drágulást, a gáz 8,3-szoros drágulást mutat a rezsiár és a piaci ár között. Ha megszorozzuk a 37 Ft körüli áram végfogyasztói árat, akkor az eredmény 244 Ft, ami kb. kihozza, amit ezek a táblázatok sugallnak.

Csak, ahogy fent láttuk az áram jelenlegi végfogyasztói árának csak töredéke maga az villamos áram termelői ára, ami döntő része a rendszerhasználati díj. Még, ha el is fogadjuk, hogy 6,6-szorosa a villamos áram költség növekedés, akkor is a villamos energia ára akkor 39,6 Ft/kWh-ra nő, ÁFA nélkül. Ezzel a végfogyasztói ár 80 Ft/kWh. Ez reálisnak tűnik azt nézve, hogy csúcsidőszakban az ipar ennél is többet fizet, de völgyidőszakban viszont ennél kevesebbet. A rendszerhasználati díj változtatásáról nincs hír, de ha feltételezzük, hogy annak is növekednek, akkor még azt is 20%-kal drágítva is messze szerényebb végfogyasztói árat kapunk, mint a tejredő furcsa táblázat értékei.

[link]

A táblázat értékeit diagramon is ábrázolva látható a különbség. Még a nem lakossági fogyasztók árával is számolva, 210 kWh/hó limit nélkül is messze alacsonyabb költségek adónak, mint az furcsa táblázatban terjedő értékekkel számolva. Most itt valami vagy nagyon félrement a kommunikációban, az értelmezésben, mert nem egészen világos az, hogy a lakossági áram ilyen mértékű emelése min alapszik, ha igaz, vagy ki és mi alapján sakkozta ki ezeket azt értékeket. Mert az ipari fogyasztók esetén az 56 Ft/kWh villamosenergia ár tükrözi a piaci valóságot, kb. kilencszerese a támogatott lakossági villamosenergia árnak.

(Ráadásul a magyar fogyasztás kb. 35-37%-a Paksi Atomerőműből származik, aminek termelésik költsége gyakorlatilag változatlan…)

A zöld vagy a narancs görbét nézve is igen, lesz áremelkedés, de azért nem az a kataklizma, amit egyesek vízionálnak. Ha az ipari fogyasztóknál sem a rendszerhasználati díjba dugták el az áram árát, akkor a lakosságnál miért az lenne? Az 56-103 Ft/kWh ipari fogyasztóhoz képest, ha bárki odafent komolyan gondolja a 240 Ft/kWh lakossági áramot, annak elmentek otthonról.

A földgáz esetén inkább csak az a homályos, hogy ezt az értéket mi alapján sakkozták ki. Hogy elosztották az ország teljes fogyasztását a fogyasztók számával, vagy más módon nem egészen tudni. Mert számtalan olyan fogyasztó van, akik technikailag nem fogyasztanak gázt, ilyenek az újabb építésű társasházak és lakóparkok jellemzően, ahol egy közös melegvíz előállító kazán van, ami gázzal üzemel és a lakások által fogyasztott hőmennyiséget mérik csak. Sajnos a kormányzati kommunikáció és felkészülés még odáig sem ment el, hogy akkor tisztázza, hogy ennek számítása hogyan történik azoknál, akik bár áttételesen földgázt fogyasztanak, de egyedi mérőjük nincs. Vélhetőleg (?) földgáz egyenérték számítása történik majd.

1 m3 földgáz energia tartalma kb. 34 MJ, ami 9,5 kWh. Tehát aki mondjuk egy téli fűtési szezonban 3000 kWh hőfogyasztással bír, annak fogyasztás 3000/9,5 = 315 m3/h földházzal egyenértékű. Ha megállapított havi átlagfogyasztás 144 m3, tehát ez alapján egy ilyen hőfogyasztó közelében nincs a t támogatott szint átlépésének. A többgyerekes családok esetén a 144 m3-hez képesti további kompenzáció lehetőségét kommunikálták.

Azt kell, hogy mondjam, a kormányzati tervezés és kommunikáció kb. elégtelen szinten van azt nézve, hogy mikor és hogy tervezik ezt bevezetni. Éppen azon ötletelnek, hogy az általuk bejelentett változtatások akkor mit is okoznak, mert láthatólag fel sem mérték előzetesen a változtatások hatását. Az EU által is preferált, energiatakarékosnak kezelt fűtési módon erőteljesen villamos áram alapúak. Tehát a támogatási rendszer változtatása egyenesen bünteti azt, aki kiköttette a gázt, (költött hőszigetelésre) és csak árammal fűt, mert ez nem számítható át a jelenlegi terv szerint földgáz kiváltására. Még, ha ezt meg is engednék, hogy rövid időn belül a fogyasztók hogyan oldanák meg hatóságilag hiteles méréssel a külön fűtő egységeket, ami árammal működik, azt sem látni.

Szóval nem nagyon látszik, hogy bármiféle ötlet hogyan lenne arányos, hogyan lenne kivitelezhető, vagy hogyan lenne értelme, de legfőképpen egy konkrétan közölt, hivatalos árat sem sikerült kb. 2 nap alatt sem kinyögni…

(persze hivatalosan erről még nem tudni semmit, de kiválóan le lett vezetve, hogy ilyen drasztikus szigorítás szinte KIZÁRT!)