Mit gondoltok erről?

A kormány hatalmas gyomrost vitt be az alapítványoknál dolgozó mentálhigiénés szakembereknek. Mint az köztudott, a KATA szabályait módosítják, így szeptembertől nem csak minimum 50.000 forintot kell majd fizetni havonta, de ráadásul csak természetes személyeknek lehet kiállítani majd a számlát.

A probléma, hogy ez bizonyos segítő szakmákban teljesen elképzelhetetlen. Számos, pszichiátriai betegek gondozásával foglalkozó alapítványnál ugyanis az a bevett gyakorlat, hogy nem foglalkoztatnak teljes munkaidőben embereket. Ennek több oka is van, egyik sem az adóelkerülés.

Ezeket a munkákat gyakran végzik olyan szakemberek, akik a munkájuk mellett csinálják. Egyrészt azért, mert így az ügyfél számára olcsóbb lehet a szolgáltatás (bár széles a paletta, de sok pszichiátriai beteg éppen a betegségéből kifolyólag nincs eleresztve anyagilag), másrészt azért, mert ebből Magyarországon nem, vagy csak nagyon szűkösen lehet megélni (indoklásért lásd az előző zárójelet), harmadrészt azért, mert gyakori, hogy egy-egy pszichiátriai eset több olyan különböző specialistát igényel, akiket az alapítványnak akkor sem lenne pénze megfizetni teljes munkaidőben, ha egyébként piaci áron értékesítené a szolgáltatást.

Magyarán egy-egy eseten projektszerűen dolgozhat együtt több olyan szakember, akik egyébként soha a büdös életben nem dolgoznának együtt.

Emellett az alapítvány akkor tud különböző támogatásokért és adományokért folyamodni, ha végez segítő tevékenységet. Nem csak közvetít szakember és ügyfél között, hanem kereteket is biztosít a munkához. Ilyenkor az ügyfél az alapítványtól kap számlát, a szakember pedig beszámláz az alapítványnak.

Na, ennek lesz vége szeptembertől.

Illetve dehogy lesz. A hivatalos számlák helyett visszatérhet a szemlesütött készpénzelhelyezés a sütisdobozba, hacsak meg nem jelennek a szokásos egyéni módosítók. Ez a NER-ben eddig is úgy nézett ki, hogy hoztak egy jogszabályt, aztán később kiegészítették, és féltucat áthivatkozással ki lehetett bogarászni, hogy az miért nem vonatkozik a Pista bátyám panziójára (ezt hívja Tölgyessy személyre szabott törvényalkotásnak). De mivel a segítőszakmák nem érnek annyit, mint a pisták panziói, valószínűbb, hogy nem lesz kedvezően értelmezhető módosító, és marad a sütisdoboz.

Ez azért igazán dühítő, mert ezek a marék rizsért dolgozó alapítványok jelenleg is olyan funkciókat látnak el, amit a temérdek befizetett adónkból az államnak kéne. Csak hát az állam szolgáltatások helyett kövérre hízott Parragh Lászlókat tart. Ezek után nem annyira tudok haragudni azokra, akik adózási fegyelemben követik a honatyákat. Dicsértessék!