Jelenleg a lakosság túlhiteleztetésének dicső politikája miatti gazdasági összeomlásnak vagyunk tanúi?

Kérdező

A hitel a modern gazdaság alapja. Az nem mindegy hogy milyen hitelt vesz fel az ember, mire veszi fel és milyen képességei vannak a visszafizetésére.

Céljait tekintve mindig is hitelre vásároltak az emberek nagyobb értékű dolgokat, lakást, autót vagy akinek kisebb a jövedelme az akár mosógépet. Mert ezekre szükségünk van és így használjuk amíg előteremtjük az árát, vagyis miközben fizetjük a rá felvett hitelt.

Ahogy vannak azok a beruházások amikkel vagy később fogunk majd pénzt többet keresni (cégautó, eszköz, fejlesztés) vagy éppen a kiadásainkat csökkenthetjük, mint egy ház szigetelése vagy korszerűsítése.

Ezekben az esetekben nincsen túlhitelezés, mert már magában a hitelben benne van hogy valamilyen módon segít rajtunk, a költségeinken vagy éppen a bevételeinken.

Ami gond, ha olyanra vesz fel hitelt az ember ami eleve csak pénzköltést jelent. Ilyen maga a hitelkártya rendszer, ahol az amerikaiak nem is a saját pénzüket költik hanem a bankét és csak törlesztenek, akár kaját vásárolnak, akár mást. De ilyen az ha nyaralni meg az ember hitelből vagy ruhára, esküvőre vesz fel hitelt. Ezek eleve rossz hitelfelvételek.

Ezután jön az hogy milyen hitel. A devizaalapú hitelezésből azért lett hatalmas gond, mert semmi hatása nincs a magyar gazdaságnak, magának az egyedi adósnak a devizaárfolyam alakulására. A 2008-2009-es devizaválság az amerikai ingatlaneladások banki felelőtlenségéből indult el és terjedt át a fél világra mint válság. Egyáltalán nem a magyar gazdaság vagy a hitelfelvevők hibája okozta hogy egyik napról a másikra eladósodtak végletesen, hanem maga a hitel formája. A devizahitel az adós keresetétől független, hiszen hiába dolgozik jobban, többet, csak a forint-valuta árfolyam változás miatt be is dőltek a hiteleik. na itt jön az a fajta hitelezés ami most megy. Ingatlant már nem lehet devizaalapú hitelre venni - vagyis a legnagyobb lakossági hitelek nem lehetnek ilyen kiszámíthatatlanok. Ahogy változtak a szabályok is és az ingatlanon felül már nem lehet többet követelni az adóstól ha bukta a hitelét. A devizaalapú hiteleknél viszont még vitte a bank az ingatlant, majd annak akkor becsült értékén felül még megmaradt a tartozása. Sokan úgy bukták volna el a házukat, hogy utána több az adósságuk mint amennyibe került az egész ház amikor a hitelt rá felvették. A vállalkozások is így jártak pórul tömegével.

A mostani hitelek forint hitelek, a mostani válságos helyzetben pedig van mód a törlesztés felfüggesztésére és a hitelkamatokat befagyasztották még decemberben.

A beruházások közben meg tudnak valósulni, munkahelyek nem szűnnek meg. Akik lakást vagy kocsit vettek hitelből azok tudják használni, nem kell bérleti díjat fizetniük a törlesztés helyett. A cégeknek állami garanciával volt lehetősége sok felújítási, beruházási hitelre, ahogy akik az otthonfelújítási programban hitelfelvétellel dolgoznak, azoknak is hasznot hoz és a felét az államtól majd megkaphatják a költéseiknek.

Valóban jelentősen nőtt a lakosság hitelállománya, azonban ebben kisebb rész az olyan kockázatos hitel amin nagyot lehet bukni egy válságban, ahogy nagyon kevés az olyan hitel amit eleve felesleges dologra vettek fel.

Ha pedig mellé teszed az inflációt is, akkor egyértelmű, hogy jobban jár aki hitelt vette fel és megvett valamit a pénzéből, mint akinek csak simán minden haszon nélkül veszti az értékét a pénze az infláció miatt.

"Ha pedig mellé teszed az inflációt is, akkor egyértelmű, hogy jobban jár aki hitelt vette fel és megvett valamit a pénzéből, mint akinek csak simán minden haszon nélkül veszti az értékét a pénze az infláció miatt."

És én épp ezért nem értek egyet pl. a diákhitel kamatának a több mint megduplázásával, mert nemhogy rosszul fizető megtakarításokról nem beszélünk, de a hitelfelvevőnek eleve nincs keresete. És ami lesz pályakezdőként, az is szörnyen alacsony az első években.

#8 "És én épp ezért nem értek egyet pl. a diákhitel kamatának a több mint megduplázásával, mert nemhogy rosszul fizető megtakarításokról nem beszélünk, de a hitelfelvevőnek eleve nincs keresete. És ami lesz pályakezdőként, az is szörnyen alacsony az első években."

Csakhogy nagyon nem mindegy mit dupláznak meg.

A diákhitelek közül (3-féle van) a diákhitel1 kamata emelkedett meg a korábbi 2%-ról 5%-ra. Ez egy szabad felhasználású hitel, nem a tandíjra van. A visszafizetését a tanulmány befejezését követően kell csak megkezdeni és csak a jövedelem arányában.

Amikor nincs jövedelme a hitelfelvevőnek akkor még nem is kell törlesztenie. Amikor meg már van jövedelme mert dolgozik, akkor meg a kisebb jövedelemből alacsonyabb a törlesztése. Itt van a kalkulátor, láthatod a törlesztő változását.

Ha 3 éves képzéssel nem szerezte meg a diplomáját és scak minimálbéres munkára tud elhelyezkedni, akkor is a havi 80 ezres hitelére az első évben csak 7200Ft-os törlesztési minimuma lesz. A második évtől meg 15000Ft. Persze nagyon hosszú ideig.

"Csakhogy nagyon nem mindegy mit dupláznak meg."

"Mivel csak az egyiket duplázták meg, szerintem egyértelmű, hogy melyikre utaltam.

Csakhogy nagyon nem mindegy mit dupláznak meg."

Közben viszont folyamatosan kamatozik. De egyébként sem kell ezt elmagyaráznod nekem, csak azért, mert a diákhitel most is nagyon kedvezőnek számít a többi hiteltermékhez képest, attól még több mint duplájára nőtt a kamata. Egyrészt, másrészt pedig nem értékelem, hogy szinte egy egész kalkulációt ideraktál nekünk, de azt már nem tetted hozzá, hogy ez a havi 15 ezer forintos törlesztés mellé 44 éves futamidő dukál egy 7 féléves képzés esetében.

Szóval nem igazán értem, hogy az én elvi és gyakorlati problémámhoz mi köze van annak, hogy a változatlan diákhitel konstrukciót leírtad, de még mindig ott tartunk, hogy akiknek nincs, vagy nagyon alacsony a keresete (pl. mert még tanul), azokat egyszerre súlytja a kamatszint emelkedése (pláne kamatos kamat esetén) és az infláció.