Egy újabb értelmetlen sarc a klímaadó stb... után a globális minimum-adó?

#59 butus narancsbolsikám: [link]

[link]

[link]

[link]

Soha nem voltál okos, lehet hogy a frusztrációd hogy is ebből adódik.

Ostobaság + frusztráltság = fidesz

Miért járnánk rosszul azzal, ha többet adóznak a multik???

Miért baj az, ha a multik nem elkerülni az adófizetést?

"Azzal semmi baj ha a multik többet adóznak"

Ha nincs gond, akkor az Országgyűlés miért határozatba foglalja, hogy gond van vele?

"Most az a gond, hogy minden cégre egyformán 15% lenne az adó"

Erre tudnál hivatalos forrást linkelni, mert eddig csak azokra vonatkozott ez az adó, akik 750 millió euró vagy a feletti árbevétellel rendelkeznek. Itthon azért nem igazán sok cég szokott szerintem ilyen eredményeket produkálni.

Vannak bőven ilyen cégek nálunk is. Autóiparban ezer mrdos bevételeket produkálnak, szinte alig adóznak ebben az országban. A fidesz persze a munkatörvénykönyvét is úgy írja ahogy nekik tetszik.

Egyébként nem mindenhol 15 % lenne nem azt mondták hogy egységesíteni akarják hanem lenne egy minimum.

Az inflációt nálunk legalábbis nem nagyon tudná növelni mert pl audit nem vesznek tömegesen a magyarok szóval beépítheti az audi az áraiba az nem nagyon lesz hatással.

Növeli viszont az amit a fidesz csinált mert valamiért pont azokra vetettek ki plusz adókat (amik nem tul magasak még mindig) akik simán át tudják hárítani tehát ez pont növeli az inflációt igen.

2020as cikk

2000 óta nem fizettek olyan kevés adót a multik, mint tavaly

Csodásan muzsikál a magyar gazdaság, tavaly csaknem öt százalékos volt a GDP növekedése, sorra települnek Magyarországra a külföldi cégek és több százmilliárd forint be nem tervezett bevétele van a költségvetésnek – írja a Népszava.

Ez azonban a kormány adó- és költségvetési politikája miatt nem sokat segít a nép életszínvonalán.

Az Orbán-kormány adópolitikájának alapvető tulajdonsága ugyanis, hogy a jövedelmek helyett a fogyasztást adóztatják, legalábbis ez a 2010-től érvényesülő Matolcsy György nevével fémjelzett koncepció. Ennek jegyében a fogyasztást terhelő adók nőttek – az ÁFA konkrétan a legmagasabb az Európai Unióban, de világszinten is kiemelkedő, bár az eltérő országok különböző adórendszerei miatt itt nehéz egyértelmű „győztest” hirdetni.

Eközben a jövedelmet terhelő adók csökkentését is meghirdette eleinte az Orbán-kormány, azonban végül ebből egy olyan egykulcsos jövedelemadó lett, mely a magasabb jövedelműeknek kedvez a korábbi rendszerhez képest, azonban az alacsonyabb keresetűek nem jártak jobban a változtatásokkal.

Jól jártak viszont a nagy cégek, a multik – a társasági adóbevételek legutóbb 2000-ben voltak alacsonyabbak, mint tavaly, 303 milliárdot fizettek be, ami eltörpül a cégek bevételeihez képest.

Ennek oka, hogy a kormány, mely eleinte a multik ádáz ellenségeként pozicionálta magát, a korábban – árbevételtől függően – 10 vagy 19 százalékos társasági adót 2017-ben egységesen 9 százalékra vitte le, ezzel gyakorlatilag adóparadicsomi állapotokat eredményezve Magyarországon a nagy cégek számára.

Ráadásul ezen cégek adóalapja tavaly 5600-6000 milliárd forint volt, aminek az állam által beszedett 303 milliárd nagyjából mindössze öt százaléka, vagyis kisebb arány, mint a 9 százalékos vonatkozó adókulcs. Ez a lap szerint a különböző kedvezményeknek tudható be.

Ami pedig a rendszer súlyos torzulásának indikátora, hogy a különböző kisvállalati adókból 272 milliárd folyt be, vagyis a nagy cégek befizetéseivel nagyságrendileg összemérhető összeg, miközben ezen cégek termelékenysége alacsonyabb a multikénál – és jellemzően a bizonyos kedvezményekkel sem tudnak élni.

A lakossági befizetések ellenben nőttek az elmúlt időszakban. Tavaly 2698 milliárd forint folyt be aminek legnagyobb részét, 2424 milliárdot a személyi jövedelemadó tett ki, emellett 50 milliárdos bevételt jelentett a gépjárműadó, és 215 milliárdot az illetékbevételek – miközben a lakossági befizetések 2014-ben még csupán 1753 milliárdra rúgtak.

Ennél is nagyobb változás volt a fogyasztási adókból befolyó összegek növekedése: 2010-19 között 92 százalékkal, 6140 milliárd forintra nőttek.

Ez utóbbi jelenségek oka részben az elmúlt évek bérnövekedése, minek hatására nőttek a bérek után fizetett adók is, ahogy a kiemelkedően magas adókulccsal terhelt fogyasztást is húzták magukkal a bérek.

Ugyanakkor nem szabad elfeledni, hogy a magyar adóstruktúrával a rendszer leginkább a szegényeket terheli, miközben a nagy cégeknek különösen jövedelmező környezetet teremt – miközben igényeiket kiszolgálja a különböző vissza nem térítendő támogatásokkal, a munkások kizsákmányolását segítő rabszolgatörvényekkel és az olyan nehezen beárazható kedvezményekkel, mint az egyes termelők igényeire szabott infrastrukturális fejlesztések.

Ahogy a fogyasztási adók is aránytalanul terhelik a szegényebbeket, hiszen jövedelmüknek arányaiban nagyobb részét kell mindennapi fogyasztási cikkekre fordítaniuk. Ugyanez érvényes az egykulcsos jövedelemadóra is: magasabb keresetből – értelemszerűen – több marad a kereső zsebében, miközben azonos adókulccsal sújtott alacsonyabb keresetnek arányaiban nagyobb részét kell hogy mindennapi megélhetésre fordítsa a bérből élő munkás.

Eközben pedig a rendszer normatív támogatások helyett általánosságban adókedvezményekkel igyekszik a fontosnak tartott társadalmi csoportokat támogatni, vagyis minél nagyobb valakinek az adóalapja, annál többet kap az államtól gyakorlatilag. Vagyis a jelenlegi adópolitika megvalósítja a perverz újraelosztást, ami azt jelenti, hogy végső soron a társadalom fizeti a nagy cégek kedvezményeit, a társadalmon belül pedig a rosszabb keresetűek támogatják a jómódúakat a társadalmi újraelosztási rendszeren keresztül.

Már 4000 milliárd forintot lapátolt ki az országból az Audi

975 millió euróval (durván 350 milliárd forinttal) leszállítja az alaptőkéjét a győri Audi Hungaria Zrt. – tette közzé az autógyártó a Cégközlönyben. A német tulajdonos erről június 11-én döntött, az akció után az alaptőkéje a töredékére zsugorodik: 201 ezer euró, alig több mint 72 millió forint lesz. A tőkeleszállítás oka nem veszteségrendezés, hiszen az Audi tavaly (az Opten adatai szerint) 2745 milliárd forint bevételt ért el, ami elmaradt ugyan kicsit az előző évi teljesítménytől, ezzel együtt rekordnyereséget, 182 milliárd forint adózott eredményt könyvelt el.

A csaknem 500 millió eurós nyereséget az utolsó centig kivette a német anyacég, sőt a cégdokumentumok szerint ennél sokkal nagyobb oszatlékkivétről határozott februárban:

összesen 6 milliárd euró, azaz 2160 milliárd forint kifizetéséről döntött az előző években felhalmozott eredménytartalék terhére.

A 6 milliárd eurós profitkivéttel a tavalyi húzást is übereli az Audi: akkor 2 milliárd eurót utalt haza. Sőt, egy mozdulattal többet rántottak ki a győri cégből, mint az előző tíz évben összesen. Korábbi cikkünkben írtuk meg, hogy egy évtized alatt összesen 1800 milliárd forintnyi profitot repatriált az Audi, miközben 36 milliárd forint támogatást kapott egyedi kormánydöntéssel.