Hogy lehetnek nálunk olcsóbbak azok a zöldségek és gyümölcsök, amiket nálunk drágább országokban termelnek meg, mint a hazai áru?

# 8

Fejlődött a magyar mezőgazdaság?

Az 1980-as években bőven a duplája volt a magyar mezőgazdasági termelés a mainak.

Az 1980-as évekhez képest 2021-ben csak töredéke volt a sertés- és szarvasmarhaállomány, a tej- és a hústermelés.

Az 1980-as években Magyarország nemhogy önellátó, de nagy exportőr volt:

- sertéshúsból

- tejtermékekből

- zöldségből

- gyümölcsből

Ma már önellátók sem vagyunk ezekből, hanem nagymértékű behozatalra szorulunk.

#12 most komolyan a KGST féle statisztikákkal dobálózol, hogy mi volt a szocializmus alatt? Ne legyél már ennyire demagóg.

Azóta ha nem tűnt volna fel, beköszöntött a kapitalizmus, vele együtt a multik. És mivel a multik elsősorban arra törekedtek, hogy a külföldi relatíve olcsó hússal, tejjel, zöldséggel stb. töltsék fel a polcaikat, így a magyar termelés nyilván visszaesett, mert nem láttak benne potenciált a szektor vállalkozói hosszú éveken keresztül.

Illetve a szocialisták alatt lett csak igazán lepusztítva a kétezres évek után a magyar mezőgazdaság.

Tudod én jó 20 éve a saját szememmel tapasztalom (mivel szakmámból adódóan sokszor járok az agrár világban), hogy mennyit korszerűsödtek az épületek, gépek meg úgy egyben az egész technológia.

Nyilván aki a panelban éli le a fél életét olcsó sört vedelve, és még soha nem járt egy mezőgazdasági létesítmény közelében annak fingja nincs arról milyen fejlődés történik az agráriparban, és hogy az állam meg az EU mennyi pénzt tol bele.

Itt a környékemen is nemrég épült meg egy sertés hizlalda, 6000 férőhelyes klimatizált istálló, teljesen automatizált etetés-itatás trágyázás, és ezt a 6000 hízót összesen 2 ember menedzseli. És ez csak ez egyik példa a sokszáz közül ami az elmúlt 10 évben valósult meg.

# 13

Miféle fejlődés ez?

SERTÉSÁLLOMÁNY MAGYARORSZÁGON:

1988: 8 327 000 db

2004: 4 059 000 db

2008: 3 383 000 db

2010: 3 169 000 db

2016: 2 907 000 db

2019: 2 634 000 db

(Forrás: Központi Statisztikai Hivatal - KSH)

ÖSSZEGEZVE: például 2010 és 2019 között, 9 év alatt 3 169 000 darabról 2 634 000 darabra, azaz évi 535 000 darabbal csökkent a magyarországi sertésállomány.

# 13

Nézzük a magyarországi sertésállomány 1999, 2009 és 2019 közötti változását.

SERTÉSÁLLOMÁNY:

1999: 5 335 000 db

2009: 3 234 000 db

2019: 2 634 000 db

A magyarországi sertésállomány 1999 és 2019 között drasztikusan és trendszerűen csökkent, Magyarország így 2019-ben nem önellátó sertéshúsból, hanem behozatalra szorul, holott 1999-ben még közel önellátó volt.

# 16

A sertéstartás nagyüzemi keretek között versenyképes.

A lengyel bérek nem alacsonyabbak, hanem a lengyel sertéstartás versenyképesebb és hatékonyabb, mint a magyar.

Nálunk a gazdák csak területalapú támogatást kapnak. 180-200eur/ha. (Géptámogatást nem mondom mert az nem autómatikusan áll, külön pályázni kell rá, nem is biztos, hogy nyer 70%-ban). A hazai zöldség-gyümölcatermesztő ágazatok gèpei előregedtek. Nem Fendtek, 30 éves Mtz-,k mennek sok helyen.)

Az értékesítést saját maguknak kell többnyire megoldani zöldség-gyümölcs terén a magyar gazdáknak.

Külföldön ezzel szemben nem volt TSz rendszer. Sok helyen a gazdák egy felvásárlónak szállítanak be. (Itt megjegyezném a többéves partner és gazdaorientált felvásátlást. Nem úgy mint nálunk Magyarországon hogy sok termelőt ki se fizetnek és csak nyomott áron fizetnek.)

Ez azért könnyebb, mert nincs gond az értékesítéssel feldolgozással, logisztikával, így kisebbek a gazdák költségei,

tervezhetőbb a termelés magas volumen mellett is.

Példák:

A lengyelek ezen felül kapnak plusz kb. 800 euró nemzeti támogatást hektátonként.

A Franciák többlettermését, ha hozzánk hozzák a FR állam kilónként 10 cent támogatást nyújt nekik.

Szóval nem mondanám, jogy összességében olcsón termelnek, csak több támogatást kapnak és a túltermelésük is be tudják tolni hozzánk. Továbbá jó gépparkok.

Még annyi hogy nálunk érzékenyebben érinti a termelőket ha 1-1 évben az árufelesleg nem veszik át, vagy a külföldit soron kívül betolják a multik, mikor itthon is van elég,(pl. Fán rohad inkább a magyar léalma 5 forintért, de a lengyel léalma leve mégis itt köt ki).

Szóval a magyar termelőnek ezt mind be kell nyelnie, ezért drágább a magyar termék. (Egyébként ha a nagybani árakat nézzük egyszintbe van a külföldivel sokszor.)

Meg hiányzik a tervezhetőség is, nem tudni, hogy adott évbe el-e megy az a zöldség vagy gyümölcs vetésterület. Ránkhozzák, nem hozzák inkább csökkentjúk a területeket?

Most Magyarországon a gabonafélék termelése, ami könnyebb értékesíthetőleg. Csökkennek is folyamatosan az EU-s csatlakozásunk óta a zöldség-gyümölcs termőterületek.

Amióta az eu-ba beléptünk, azóta hanyatlik a magyar mezőgazdaság. Gyakorlatilag az eu ellehetetlenítette ezt a szektort, csak ennek is már majdnem 20 éve, aztán nem akarnak rá emlékezni...

Ahogy írták is, voltunk mi még exportőrök is, de ugye ami jó azt nyilván tönkre kell tenni hogy valami kapitalista fejes még tovább gazdagodjék...

# 19

EZT ÍRTAD: "Amióta az eu-ba beléptünk, azóta hanyatlik a magyar mezőgazdaság."

Ez tényszerűen nem igaz.

A magyar mezőgazdaság ugyanis 1990 és 1997 között roskadt össze, évekkel a 2004-es EU csatlakozás előtt. 1990 és 1997 között szétprivatizálták és szétlopták az addig erős magyar mezőgazdaságot.

1997 és 2011 között egy sokkal lassúbb hanyatlás következett, majd 2011-től érezhetően fellendült a magyar mezőgazdaság, de még messze van az 1990-es szinttől.

MAGYAR SZARVASMARHAÁLLOMÁNY:

1990: 1 571 000

1991: 1 420 000

1992: 1 159 000

1993: 999 000

1994: 910 000

1995: 928 000

1996: 909 000

1997: 871 000

1998: 873 000

1999: 857 000

2000: 805 000

2001: 873 000

2002: 770 000

2003: 739 000

2004: 723 000

2005: 708 000

2006: 702 000

2007: 705 000

2008: 701 000

2009: 700 000

2010: 682 000

2011: 697 000

2012: 760 000

2013: 782 000

2014: 802 000

2015: 821 000

2016: 852 000

2017: 870 000

2018: 885 000

2019: 909 000

A szarvasmarhaállomány változásának trendjei igazak az egész magyar mezőgazdaságra.