Ha tényleg hasznosak a Fideszes családtámogatások, miért születik már minden negyedik magyar külföldön?

#17

És a másik kommentelő mondta, hogy német átlag felett keres.

#18

Mindkét helyen az átlagot néztem, pont ezt írtam, hogy igazságos összehasonlítást akarok.

A magyar átlag 70 millió volt, a német 320 ezer euró.

#20

Egyrészt, a másik kommentelő mondta, hogy efölött keres és ennek ellenére azt számolta, hogy 55 éves korára lenne meg a pénz lakásra. A számításom rámutatott, hogy ez átlag fizetéssel sem igaz.

Másrészt, viszont később meg átlag felett keresel. Ezért lehet átlaggal számolni.

#21

Legalább megnyithattad volna a linkjeimet, direkt nettó bért hoztam. A német nettó átlagosan local currency-ben 2970 euró átlagosan. A bruttó pedig 4168 euró.

#22

Bocs, de a magyarnál direkt kihagyják a munkavállalók harmadát, így nyilván pontatlan az átlag fizetés, de még a medián is, ezért igen, azzal nem lehet számolni.

De még ahogy láthattad is a #16-os válaszomban, a magyar átlaggal számoltam, és még így is abszurd érték jött ki.

Csak hogy másoknak szemléltessem, itt leírják a 2014 első 9 hónapjában eladott ingatlanok átlagárát:

[link]

Ez kb. 10 millió forint volt.

Azt hiszem nem kell kiszámolnom itt hogy hány év alatt lehet egy ilyen ingatlant megvenni, jól látszik, hogy a családtámogatások előtt sokkal olcsóbb volt és család nélkül is képes volt ingatlant venni az ember.

#16: 50 m2-es lakás 70 milláért, az a pesti, új építésű lakások kb. felső árszínvonala, átlagáron 50 milláért lehet venni ekkora méretű új építésű lakást.

Használt lakások 400 ezer/m2-től vannak (Ózdon 100 ezerért is).

Ettől függetlenül el tudom hinni, hogy N.o.-ban hamarabb lehet saját ingatlanhoz jutni, csak nem ekkorák a különbségek.

Illetve tévedés még, hogy az ingatlanárakat a CSOK emelte meg.

#24

"átlagáron 50 milláért lehet venni ekkora méretű új építésű lakást."

Nem, pont átlagról beszéltem a 70 millió esetében. És nem én állítom, hanem egy ezzel foglalkozó cég.

És nem az 50 négyzetméteresek átlag áráról beszéltem, hanem az összes lakás átlag áráról.

Szóval nem a 70 millió az országos átlag minden ingatlant beleértve, ahogy a németeknél ez 320 ezer euró.

"Használt lakások 400 ezer/m2-től vannak (Ózdon 100 ezerért is)."

Bp-en meg 2 millióért is.

[link]

"Illetve tévedés még, hogy az ingatlanárakat a CSOK emelte meg."

Ez pont, hogy bizonyított tény.

Tessék, ezen az oldalon látod a képen, hogy melyik támogatást mikor vezették be és, hogy ahogy képest hogyan változtak az árak:

[link]

Az árbán jól látszik, hogy az árak abnormális emelkedése a CSOK-kal indult.

Mert ha megfigyeled 2010 előtt, ahol még piaci hitelekről volt szó, nem pedig ilyen ingyen pénzről, ott sokkal kisebb mértékű volt az emelkedés.

Aki azt állítja, hogy nem a CSOK emelte meg, az hazudik.

#25: az 50 m2-t azért írtam, mert a német példád is 50 m2-re vonatkozott.

A CSOK indulásával kb. egybeesett az Airbnb térhódítása, pontosabban a 2010 vagy 2011 körüli indulás után ekkor volt az (egyik) aranykora. Ez véleményem szerint nagyságrendekkel többet nyomott a latba, mint a CSOK.

Ezen kívül kb. szintén 2015-2016-ra esett az építőiparban a szakmunkások hiányának megjelenése, amely erősen felfelé vitte a munkadíjakat (nem csak lakásépítés területén), később pedig az építőanyag árak emelkedése is beleszólt a dolgokba. Ezen kívül nagyszámban megjelentek a komolyabb tőkével rendelkező külföldiek is, akik befektetési céllal vásárolnak Mo.on ingatlant.

Szóval többtényezős a dolog, ebből a CSOK 5-10% közötti szerepet játszhat.

#26

De ott nem is átlaggal számoltam. Hasraütésszerűen vettem egy drága nagy várost, ahol a négyzetméter ár 6000 euró volt és vettem egy 50 négyzetméteres lakást ,de azt is hasraütésszerűen.

Viszont, ha megnyitod a cikket, amit linkeltem, hogy az országos átlag szerepel ami 320 ezer euró.

Vagyis egyik esetben sem stimmel, amit mondasz. A cikkben is látni, hogy a 6 ezres négyzetméter ár olyan városokra vonatkozik, mint Berlin, Hamburg vagy Düsseldorf.

Direkt nagy város, vagyis ha ez lenne a bajod, akkor teljesen okés lenne, ha Bp-tel hasonlótanám össze.

"A CSOK indulásával kb. egybeesett az Airbnb térhódítása"

A különbség az, hogy másra való és másnak jár az airbnb. Az airbnb a bérleti díjakat dobta meg elsősorban, nem a lakás építést, mivel aki airbnb-zik, az nem akarta eladni a lakását, csak az változott, hogy hogy adja ki.

Elég sok gond van, ha nem tudod, hogy a lakás eladás és kiadás között mi a különbség.

"Ez véleményem szerint nagyságrendekkel többet nyomott a latba, mint a CSOK."

Szóval tényleg nem tudod, hogy mi a különbség a kiadás és eladás közt.

Akkor miért kommentelsz?

"az építőiparban a szakmunkások hiányának megjelenése"

Hogy alakulhat ki hiány, ha nem építenek? Akkor alakulhat ki hiány, ha a lakosságnak hirtelen megnő a tőkéje és vásárolni akarnak.

A tőke növekedés pedig pont a CSOK-ról szólt. Pénzt öntünk a társadalom egy részére.

A szakmunkás hiány csak egy következmény volt, nem pedig a kiindulás.

"később pedig az építőanyag árak emelkedése is beleszólt a dolgokba"

Ami SOKKAL később szóltak bele ténylegesen ezekbe, leginkább akkor amikor pár éve rászabadult a nyugati piacra kína.

De ahogy látható az utóbbi időben a válságok miatt még így se drágult annyira, mint a CSOK miatt.

"Ezen kívül nagyszámban megjelentek a komolyabb tőkével rendelkező külföldiek is, akik befektetési céllal vásárolnak Mo.on ingatlant."

Ez szintén új jelenség, ami még mindig nem dobott rajta annyit, mint a CSOK.

"Szóval többtényezős a dolog, ebből a CSOK 5-10% közötti szerepet játszhat."

Inkább 90%, mivel amiket mondtál vagy nem vonatkozik lakás építésre, lsd. arbnb, vagy sokkal későbbi dologról beszélünk, lsd. külföldi befektetők.

Az tény, hogy volt egy "természetes" növekedés, ez lenne a 10% vagy max 20%.

Normális esetben egy devizaválság után az emberek óvatosabbak lennének, szóval nem beszélhetnék olyan növekedésről sem, mint ami 2010 előtt voltl.

#27: majd ha lesz időm google-zok én is, én személyes tapasztalatokról beszélek inkább, ezért elöljáróban annyit:

az általad belinkelt ingatlannet-es honlapon található átlag 124 m2 nem tudom mire vonatkozik pontosan, de kizártnak tartom, hogy az értékesített ingatlanok átlag négyzetméterére. Én is kíváncsi vagyok, de ezt kétlem.

Illetve tudom, mi az Airbnb, de annak elterjedése az ingatlanárakat is növelte.

A külföldiek ingatlanvásárlása nem annyira új jelenség: ismerősöm 2015 körül írt alá szerződést új építésű lakásvásárlásra Bp.-en. 2018 körül költözött be, de az építkezést folyamatosan nyomon követte és találkozott többször is az értékesítővel, aki elmondta, hogy az adott épület-együttesben a lakások 90%-át külföldiek vették meg befektetési céllal, a maradék 10% 90%-át pedig magyarok befektetési céllal, és csupán kb. 1% volt azon vevők aránya, akik ténylegesen beköltöztek. Tudom, hogy ez csak 1 db példa, de azért érdemes lenne ennek a hatását is alaposabban megvizsgálni, mert szerintem sokkal erőteljesebb, mint azt te gondolod.

Szakmunkáshiány kialakulhat akkor is, ha csökken a számuk (elmennek külföldre), ez a jelenség az építőipar egyéb területén is tapasztalható volt, nem konkrétan lakásépítés esetében.

Érdekességképpen pedig 1998-2003 között is volt egy hatalmas ingatlanár-robbanás, ezen időszak alatt kb. 3-szorosára emelkedtek az árak (ez is saját tapasztalat, 98'-ban vettem, 2003-ban adtam el) és akkor nem emlékszem semmiféle komolyabb családtámogatásra.