Mit gondoltok a magántulajdonról?

A rabszolgaságot arra hoztam példaként, hogy a magántulajdon fogalma relatív, időben változik. Igen is releváns kérdés megvizsgálni, hogy nem kellene-e etikai szempontból további dolgokat is kivonni a fogalomból. De ugye a szövegértés, már bebizonyítottad, nem az erősséged.

"Megdolgoztam érte (...) Nem veheted el sem te, sem az állam."

De igen, a kapitalizmusban pont ez történik. Az átlag ember hiába dolgozik, kevesebb fizetést kap, mint amennyi értéket megtermelt, a tőkések pedig lefölözik a többletet. Szóval ezzel a logikával antikapitalistának kellene lenned, és a dolgozói tulajdon mellett érvelned. Gratulálok!

"Mára az International Labour Organisation (Az ENSZ alá tartozó Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) és a vele több mint száz éve együttműködő International Cooperative Alliance (ICA) empirikusan is bizonyították, hogy a szövetkezetek a dolgozók szempontjából (is) hatékonyabban kezelik a válságot és az azt követő időszakban új, kiterjesztett programokkal kívánják elősegíteni a szövetkezeti modell terjesztését, valamint a szükséges tudás átadását, illetve a források bevonását."

[link]

"4.8 Néhány európai ország adatainak gyors áttekintéséből képet kapunk a szövetkezeti vállalatok másokhoz viszonyítva jobb teljesítményéről a növekedés, a foglalkoztatás, a fennmaradási arányok és a vállalkozásindítás tekintetében (lásd különösen: Zevi A., Zanotti A., Soulage F. és Zelaia A. (2011), Beyond the crisis: Cooperatives, Work, Finance [A válságon túl: Szövetkezetek, munka, finanszírozás], Cecop Publications, Brüsszel, 2011).

4.8.1 2009-ben az egyesült királyságbeli szövetkezetek forgalma 10 %-kal nőtt, miközben a brit gazdaság teljesítménye 4,9 %-kal csökkent. 2010-ben a szövetkezeti szektor újabb 4,4 %-kal bővült, miközben a brit gazdaság egésze 1,9 %-os növekedési arányt mutatott. Az Egyesült Királyságban a szövetkezetek száma folyamatosan nő, 2010-ben 9 %-os növekedést regisztráltak. A szövetkezetek térnyerése minden gazdasági ágazatban jellemző

4.8.2 Németországban a szövetkezeti szektor különösen az energiaágazatban, a kkv-k körében és az egészségügyben növekszik. Ez utóbbi három évben rendkívüli ütemben nőtt az újonnan létrehozott szövetkezetek száma, ami 2011-ben 370, 2010-ben 289, 2009-ben pedig 241 volt (Genossenshaften in Deutschland – DZ-Bank). A Creditreform-Datenbank adatain alapuló DGRV Geschäftsbericht 2010 szerint 2010-ben a fizetésképtelenséget jelentő cégek csupán 0,1 %-a volt szövetkezeti vállalkozás, ez az összes vállalkozási forma között a legalacsonyabb érték. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a szövetkezetbe tömörülés jelentősen csökkenti az egyes szövetkezeti tagok egyéni csődkockázatát.

4.8.3 Franciaországban a három évnél hosszabb ideig fennmaradó dolgozói szövetkezetek aránya 74 %, miközben az országos átlag 66 %. 2000 és 2009 között 329 vállalkozást alakítottak át dolgozói szövetkezetté. Ebből több mint 250

fennmaradt. A 2010-es adatok megerősítették a különösen az elmúlt három évben tapasztalt emelkedő tendenciát, ebben az évben több mint 50 vállalkozás váltott formát (a CG SCOP 2010. évi jelentése).

4.8.4 Olaszországban a szövetkezeti alkalmazottak száma 2010-ben 3 %-kal nőtt, miközben a magánszektorban összességében 1 %-os visszaesés volt. A jóléti válság következtében a szociális szövetkezetek száma gyors ütemben emelkedett. Az új szövetkezetek többsége önálló, új vállalkozás, de megközelítőleg egynegyedük más szövetkezetből kivált „spin off”. A szövetkezetek várható élettartama magasabb. Az 1970 és 1989 között alapított szövetkezetek egyharmada ma is működik, míg ez a többi vállalkozásnak csak a negyedére igaz. Alacsonyabb a „halandóság” is: 2006 és 2009 között a szövetkezetek 4 %-a szűnt meg, szemben az egyéb társaságok több mint 6 %-ával. A megszűnés legdrámaibb oka, a csőd 2009-ben a szövetkezetek 2‰-át sújtotta, szemben az egyéb vállalkozások 6‰-ával. A szövetkezetekben a foglalkoztatás a munkaszerződések típusa alapján kevésbé bizonytalan. Az újonnan felvett alkalmazottak 6 %-ának van ideiglenes munkaszerződése, míg más vállalkozásokban ez az arány 11 %. A szövetkezetek alkalmazottaik 40 %-ának biztosítottak képzést, országos szinten ez az arány 26 %.

4.8.5 A válság által különösen sújtott Spanyolország esetében 2008–2009-ben az állások száma a szövetkezeti szektorban 4,5 %-kal csökkent, míg a hagyományos cégek körében 8 %-kal. 2010-ben azonban a dolgozói szövetkezeteknél 0,2 %-kal nőtt a munkahelyek száma, miközben a hagyományos vállalatoknál 3,2 %-kal csökkent a teljes foglalkoztatás.

4.8.6 Néhány más országban is a fentiekhez hasonló a helyzet. Például Svédországban az új szövetkezetek száma arányaiban magasabb volt, mint az egyéb induló vállalkozásoké. A szövetkezetek megszűnési aránya alacsonyabb, mint a hagyományos cégeké."

[link]