Mit jelent a választásoknál a 2/3? Miért írják ezt mindenhova?

199 képviselői mandátum van, ebből 93 listás, 106 egyéni.

Vannak törvények, amikhez 2/3 kell, van amihez elég a sima többség.

Ha egy párt(szövetség) megszerez 133 mandátumot, akkor minden 2/3-os tv-t egyeztetés nélkül el tud fogadni.

Ha senkinek nincs meg a 133, akkor csak konszenzussal tud ilyeneket csinálni.

"Akkor az nyer, akire az ország 2/3-a szavazott?"

Nem. Az nyer, aki 100 mandátumot megszerez. Ehhez elég lehet 40% szavazat is.

És ez sem az egész ország 40%-a, hanem csak azoké, akik elmentek választani.

Nem "nyer" senki. Ez nem egy futóverseny, ahol az első kapja az aranyat és mindenki boldog, hanem egy parlament, ahol minden párt képviseli a polgárok egy csoportját. Annak is ugyanakkora beleszólása kell hogy legyen a törvényhozásba, aki a minimális 5 fős frakcióval rendelkezik, hiszen ő is ugyan úgy képvisel valakiket.

Kormányt alakítani lehet úgy is, hogy nincs meg az 50%-os többség, ezt kisebbségi kormánynak hívják. A törvényekhez viszont kell minimum 50% +1 szavazat, így az ilyen kormányoknak folyamatosan alkukat, megegyezéseket kell kötni a többi párttal, hogy el tudják fogadni a törvényjavaslatokat.

Ha egy párt vagy pártszövetség eléri az 50%-ot, akkor abszolút többséggel kormányozhat, nem szorul rá a többi pártra. Tehát ha a kormánypárt kitalál valamilyen törvényt, akkor meg tudják szavazni akkor is, ha semelyik másik párt nem támogatja azt, hiszen a képviselők több, mint fele egyetért vele.

Vannak viszont olyan különleges esetek, ahol nem elég a képviselők felének támogatása, hanem kétharmados többségre van szükség. Ilyen pl. az alkotmánymódosítás. Hiába tud egy többségi kormány normális körülmények közt kormányozni, a kétharmados törvényekhez nekik is egyezkedniük kell a többi párttal. Viszont ha egy párt vagy koalíció (mint a Fidesz-KDNP) önmagában megszerzi a mandátumok kétharmadát, akkor konkrétan bármit csinálhat anélkül, hogy bármelyik másik párt ebben meg tudná akadályozni. Azért fontos a kétharmados többség, mert akkor mindent meg tud lépni a párt amit csak szeretne, nem szorul rá más pártok támogatására.

Nem az ország(lakossága) szavaz, hanem a szavazásra jogosultak (alapvetően nagykorú magyar állampolgárok) közül azok, akik szavaznak, és érvényesen szavaznak.

Most, április 3-án összesen 199 országgyűlési képviselő kerül megválasztásra. Független jelöltek is indulnak, párt, pártszövetségek által jelöltek is; kevés a független, inkább pártok, pártszövetségek versenyeznek.

Az nyer, aki miniszterelnökjelöltet választhat (az ő révén kormányt); ehhez a képviselői létszám több mint felének, legalább 100 képviselőnek a támogató szavazata szükséges. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javasolja, az országgyűlésbe szavazott pártképviselőkkel történő egyeztetés után; nyilván azt javasolja, akinél várható a kellő számú megszavazás.

Az országgyűlési képviselők elsősorban törvényeket, törvénymódosításokat javasolnak, szavaznak meg.

Ezek egy részének elfogadásához (az Alaptörvény kategorizálja, hogy melyek ilyenek) nem elegendő az egyszerű többség „igen” szavazata (legalább 100 képviselő), hanem a képviselők legalább 2/3 részének „igen” szavazata szükséges.

Kétféle, legalább 2/3-os többséget igénylő törvénytípus van:

1.) amihez a képviselői létszám (199 képviselő) legalább 2/3-ának (133 képviselő) „igen” szavazata szükséges; ilyenből van kevesebb;

2.) amihez a szavazáskor jelenlevő képviselői létszám legalább 2/3-ának „igen” szavazata szükséges; ebből van több.

Nyilván, az ilyen, 2/3-os többséget igénylő törvények a jelentős törvények, akik ilyeneket tudnak elfogadni, azok ilyen többségben kell, hogy legyenek. Akkor egyszerű, ha egy párt, vagy egy stabil pártszövetség kiteszi ezt a létszámot, mert akkor nem kell másokkal alkudozni, engedményeket tenni stb. Az más kérdés, hogy ez jó-e az országnak.