Hogyan állt hozzá a civil lakossághoz a Vörös Hadsereg miközben kiűzte Magyarországról a nácikat?

3:

Lassan kibújik a szög a zsákból ugyanis nem mindegy, hogy a 8.-at mikor jártad ki (még ha évet ismételtél akkor is).

Hogy jönnek ezek a ávlaszok a kérdéshez?:D

mindegy..

A szocializmus idején ugye felszabadításnak hívták azt a dolgot, deee volt egy szokása a szovjet hadseregnek ami alapján könnyen meg lehet különböztetni a felszabadítást az elfoglalástól. Ez pediglen a három napos szabadrablás.

Ilyenkor a katonák (akik közül sokan egyáltalán nem fegyelmezett, jól képzett katonák, hanem talán kis túlzással a "fegyveres parasztok" szó illene rájuk) kitombolhatják magukból a csatákkal jött frusztrációt. Biztos megvoltak a szabályai a dolognak, pl ne öljék a népeket, vagy milyen helyekre törhetnek be és milyenekre nem, deee konkrétan ilyenkor simán zsákmányolhattak (lophattak rabolhattak) a helyi cuccokból és hát a nők megerőszakolása sem volt ritka. Mondom, biztos volt egy felső korlát, ha túl messzire mentek akkor elítélték őket.

És Budapest "felszabadítása" után volt 3 napos szabadrablás.

Persze ők is csak emberek, sok olyan történetet is lehet hallani (főleg nagymamáktól) hogy pl a szovjet katonák bekopogtak, hogy hát ők akkor most itt megszállnának egy éjszakára, vagy kettőre (kizabálva a spájzt és esetleg meghágva a nőt) de a tiszt vélhetően a kisgyerekek láttán visszaparancsolta az embereit és inkább elmentek. (Ez nagyanyám szotrija)

Szóval volt emberibb és embertelenebb arca is a dolognak. Azért a lakosság ugyanúgy félt tőlük, mint bármelyik másik idegen hadseregtől.

Nagyanyám mesélt erről. Mi vidékiek vagyunk, kb átment rajtunk a történelem.

Elöször a németek vittek el mindent, amit tudtak, aztán a ruszkik. A mi szemszögünkből sok különbség nem volt köztük. Mindegyik átment a helyi lányokon, a férfiakat meg agyba-főbe verték, aki nem volt hadrafogható és itt maradt.

7:

Ez a "vicc" kategóriába elmegy de a valósághoz semmi köze ugyanis a háború komoly dolog és a hadsereg a stratégiával foglalkozik, a haditervvel, az ellenséggel, hogy hogyan tudjon győzni, stb...stb...minden ami a HADVISELÉSHEZ tartozik és kisebb gondja is nagyobb annál mint holmi repedtsarkúakkal meg falusi kapcabetyárokkal foglalkozzon. A háborúzás komoly dolog.

"És Budapest "felszabadítása" után volt 3 napos szabadrablás."

Józanodjál már ki pajtás...

A háborút, az ostromot megélő (TÚLÉLŐ) lakosság nyomorultak módjára étlen-szomjan kuporgott a pincékben rettegve a légitámadástól, a bombától, a szirénától és az égvilágon kívül nem volt semmije. Lesoványodva éheztek és stb...stb...stb. Amikor meg végetért a háború kibotorkálva a napfényre sorba álltak a kihelyezett szovjet élelmiszerosztók előtt akik teát adtak nekik és kenyeret. Aztán kezdték a romokat eltakarítani és újjáépíteni a várost megintcsak szovjet segítséggel.

A gazdagok különben még idejében elhagyták a várost és az országot az évszázadok alatt felgyülemlett rablott összeharácsolt kincseikkel.

Ennyi a történet röviden, dióhéjban.