Melyik generáció a legjobb/legéletrevalóbb Magyarországon?

Hát ha már a 45 előtt születetteket belevetted, igazán odaírhattad volna az Alfa generációt is, akik 2010 után születtek. Kb ugyanannyira "életképes" a kettő, az egyik MÉG nem önálló, a másik MÁR nem önálló:D

A kérdés amúgy értelmetlen, minden generáció lenézi az utána jövő generációt (és ez igaz a most 20 évesekre is, akik már most nem tudnak azonosulni a most 10 évesekkel, mert a digitális benszülöttségben generációs szakadék van köztük)

Továbbá a minden generációban döntő többség az előtte lévő generációról sincs jó véleménnyel, mert látja azok hibáit (túl vaskalaposak, munkamániások, elhanyagolták a családot, képtelenek a rugalmasságra stb...)

Szóval ez a kérdés csak arra jó, hogy felmérd melyik generáció képviselői vannak itt többen, mert ténylegesen "életképesebb" generáció nincs

Idehaza az Boomer és X generáció még túlságosan a Kádár-korszakban nőtt fel, így nem tudta követni a technika fejlődését és a világ kinyílását. A milleniálok (én jobban szeretem a Kacsamesék generáció elnevezést) már a rendszerváltás után nőttek fel, így sok olyan dolgot tudnak használni és vesznek természetesnek, amit az előző generációk nem értenek.

A Z (de)generáció viszont teljesen el lett cseszve, életképtelen, tudatlan népség, tisztelet a kivételnek.

Szerintem az Y-generáció.

Az idösebbek, 50+ felettiek meg a nagyszülők pont hogy nem túl életrevalóak, mitől lennének azok?

Éltek a szocializmus biztonságában, ahol volt fix munkahely, lakás, nyaralás és megélhetés 8 általánossal is, most attól függetlenül, hogy nem volt IPhone, amúgy nem sok problémája volt az átlagembernek. Nem nagyon kellett küzdenie semmiért.

A mai 50-eseknek már nehezebb volt, mert ők szívtak egy nagyot a rendszerváltás utáni munkanélküliséggel és az új helyzettel, amibe belelerültek. Ahogy látom, nem számítottak rá, sokan tönkre is mentek bele anyagilag, hogy fiatalon vállaltak gyerekeket, mint a szüleik, csak ugye nekik már nem feltétlenül járt ingyen lakás, meg olcsó hitel. Viszont, ahogy látom, ez a generáció bele is tespedt ebbe a helyzetbe.

Az Y-generációnak viszont már totál szívás volt a kezdetektől az élete, mert mikor ki léphettek volna a nagybetűs életbe, hogy elkezdjék építeni az életüket, jött a 2008-as válság. Na, ez az a generáció, akinek küzdeni kellett a kezdetektől a megélhetésért, akiknél már megszokott volt, hogy munka mellett tanulnak és akik ki mertek menni külföldre. Csak sajnos aztán jött a következő szívás, mire összeszedhették volna magukat a válság után, elszálltak az ingatlanárak. Megint küzdelem, tanulás, munka-gyerek mellett vállalkozás, egyre többen fognak bele munka mellett az önellátásba. Szerintem ez a generáció igyekszik leginkább jutni valamire a széllel szemben.

Az új generációról nem tudok mit mondani, nem hiszem, hogy az alapján meg lehet őket ítélni, ahogy tizenévesen viselkednek.

Az én nagyszüleim meg szüleim tuti nem bírnák, amit én csinálok, hogy 18 éves korom óta munka mellett tanulok vagy másodállást végzek, meg most gyerekek mellett is pluszban dolgozok és itthon termelek a könnyebb megélhetésért.

Ők sosem voltak olyan helyzetben, hogy egyszerre több pályán kellett működniük, nem is hiszem, hogy bírnák a megterhelést.

"-A te generációd egy szöget sem tud beverni a falba!

-A te generációd meg az időt sem tudja beállítani a telefonján."

Na, akkor melyik a jobb?

Jobb egyik a másiknál?

Kétlem..

19-es, nyilván láttam az életüket. :D

De mint 15-ös válaszomban írtam, bár talán nem egyértelmű, hogy az is én voltam, személy szerint érettségi óta, dolgozom és tanulok egyszerre, vagy két munkahelyen dolgozok, sőt kisbaba mellett is, meg még egy hatalmas veteményest is ellátok.

Az én nagyszüleim vagy szüleim sose csináltak ilyet, elvégezték a 8 általánost meg az érettségit, azzal volt munkájuk, a ki szocializmusból megmaradt vagyonnnak hála kaptak egy közös kezdőtőkét. Nem kellett a saját lakás ért gebedni, a, nagyszüleimnek még azon se kellett izgulni, lesz-e másnap munkájuk.