Alig várom már, hogy behúzhassam a narancsos X-et! Ti is várjátok április 3-át?

Mi 4 IGEN-t fogunk behúzni a népszavazáson, meg egyet az Egységben Magyarországért mellé!

Soha nem szavaznék olyanra aminek kötődése van Orbánhoz!

Perverz privatizáció zajlik a mélyben: adjátok vissza az országunkat!

Bár az ország a járványra figyel, történik itt más is. A mélyben „spontán” privatizációs hullámot indítottak, melynek csak egyik eleme, hogy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba szerveznek ki olyan „nemzeti kincseket”, mint a Mol és a Richter összesen ezermilliárdos részvénycsomagja, a Gödöllői Királyi Kastély vagy a Hajógyári-sziget egyik fele. Mindez szöges ellentétben áll azzal, amit a kormány a 2010-ben kezdődő Fidesz-korszak elején ígért és tett. Mi a cél? Hogy akkor is hatalmon maradjon, ha a választók többsége „véletlenül” máshova ikszel. A Válasz Online szerkesztősége tartja magát vállalásához, hogy publicisztikát csak akkor ír, ha hallgatása is véleményt fejezne ki. Márpedig ami most zajlik, talán a legfontosabb fordulat a magyar politika és gazdaság határterületén a rendszerváltás óta. Tehát nem hallgatunk, inkább kérünk…

II. A felsőoktatás és a „nemzeti kincsek” tekintélyes részének kiszervezése közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba

A parlament épp ezekben a napokban alakítja ki részleteiben is az úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (jogszabályi rövidítéssel: KEKVA) kereteit. A már elfogadott, illetve most szentesítendő törvénycsokor az Alaptörvény értelmében sarkalatosnak minősül, tehát a Fidesz–KDNP kétharmados védelem alá is helyezte ezt a fajta vagyonkiszervezést. Eddig mindösszesen 32 darab KEKVA-besorolású alapítványt látunk magunk előtt (de még bőven lehet több is a 2022-es választásokig), melyek ügyvezetését egy-egy ötfős, többnyire kormányzati káderekkel feltöltött, a későbbi politikai ciklusváltásoktól függetlenített kuratórium látja el.

Ez az a pillanat, ahol olyan tényeket kell leírnunk, amelyekre valójában nincsenek nyomdakész szavaink. A jogszabályokból kigyűjtöttük az összes lényeges KEKMA-információt. Kapaszkodjanak: ebbe a felépítménybe ezermilliárd forintnál is tetemesebb állami vagyont pakol bele a kormányzat. Ennyivel tehát már biztosan szűkíti a valamikori utódok mozgásterét.

Az ország „családi ezüstjeként” értelmezhető 25-25 százalékos Mol- és Richter-részvénycsomagok ugyanis önmagukban majd’ ezermilliárdot érnek, és ezekből egyetlen papír sem marad a kormány kezelésében.

Teljes egészében kikerül továbbá a köztulajdonból a Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Kft., a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft., a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft., a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft., az Urániát üzemeltető Nemzeti Filmszínház Nonprofit Kft., a Kálomista Gábor vezette Thália Színház Nonprofit Kft., a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft., a bortermelő Grand Tokaj Zrt., a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. – továbbá kakukktojásként az ÓAM Ózdi Acélművek Kft. 20 százalékos üzletrésze. És mindezekkel együtt temérdek földbirtok, egyetemi ingatlan, üdülő és miegyéb – köztük olyan nagyértékű területek, épületek, mint az óbudai Zichy-kastély, a Hajógyári-sziget déli fele, a Bem rakpart 6. alatti Andrássy Palota egy darabja (a valamikori „Bem Rockpartként” ismert művelődési ház), a II. kerületi Klebelsberg-kastély, az OPNI (Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet) volt bázisa, a Budai Arborétum alsó és felső kertje a Gellért-hegyen, a szentendrei Anna-völgy és Lajos-forrás környéke, a piliscsabai Makovecz-kampusz, valamint néhány határon túli műemlék. Ezek egy részére az államnak elővásárlási (valójában visszavásárlási) joga van, de akadnak olyan ingatlanok is a sorban, amelyek korlátlanul értékesíthetők lesznek a jövőben.

Csak hogy tényleg érthető legyen, nézzük újra a Mol-részvénycsomag példáját! Ezt az adófiztők pénzéből az oroszoktól vette meg a magyar állam, százmilliárdokért. Most ingyen, ajándékba adta oda a kormányemberek uralta alapítványi klubnak. A részvényeket az állam persze megveheti újra, ha akarja: attól, akinek ajándékba odaadta. Újabb súlyos százmilliárdokból, ismét az adófizető pénzéből.

A KEKVA-rendszer persze nemcsak azt jelenti, hogy a kabinet vagyont ad a kinevezettjei által vezetett alapítványoknak – a javak mellé feladatok is járnak. A sajtóban eddig főként a jövő szakembereit képző egyetemek fenntartásáról esett szó, ám ahogy a fenti gyűjtésből kiderül, az állam rengeteg kulturális és néhány agrártevékenység ellátását is kívül helyezte önmagán. Ráadásul könnyen lehet, hogy ez csak a kezdet, és a következő hónapokban újabb közfunkciók szorulnak magánkeretek közé.