Annak idején Farkas Bertalant és Magyari Zoltánt is úgy választották ki, miután telekürtölték az országot, hogy jelentkezz űrhajósnak?

Nem, akkor csak fiatal 25-40 közötti vadászpilótákból válogattak.

De akkoriban másképp "katonásabban" álltak az ürutazáshoz, ma mások a szempontok.

Szovjet marketing volt, hogy vittek fel más nemzetek polgárait az űrbe (Interkozmosz program).

A válogatás a honvédségen belül történt, a vadászrepülőgép pilóták közül.

Az átlag emberek az egésszel nem sokat törődtek, ami már akkor teljesen közömbös volt, hogy ki lesz az első magyar űrhajós.

A visszatérés utáni élménybeszámolókra is sokan azért mentek el az emberek, mert az a kor más rendezvényeihez hasonlóan "önkéntesen" kötelező volt.

Akkoriban önkéntes alapon lehetett valaki űrhajós, ami nagyjából úgy zajlott a Magyar Néphadseregben, hogy "Ön, Farkas őrnagy elvtárs és Ön, Magyari őrnagy elvtárs, holnap reggel 10:00 órakor jelentkezik önként az irodámban külön feladat ellátására!"

Erre egyetlen választ kaphatott az elöljáró:

"Értettem, Vezérőrnagy elvtárs!"

-Ezzel meg is történt az önkéntes alapon jelölés, - persze nem szó szerint így, de nagyjából ezzel a tartalommal.

#5#

Annyi volt talán az eltérés, hogy kezdetben több jelölt volt, a fizikai teszteken gyorsan kiszórták a többieket, a programban nemzetenként két embert képeztek ténylegesen, de a teszteket azért szigorúan vették.

Már repülőgép pilóta sem lehetett az, akinek rossz foga volt,vagy foghiányos volt - még hobbi szinten is kiszórták, az MHSZ-nél volt legetőség vitirlázó repülőgép, sportrepülőgép vezetést tanulni, mezőgazdasági főiskolákon volt mezőgazdasági repülőgép-vezető szak, ejtőernyős, könnyűbúvár, sárkányrepülő képzés szintén az MHSZ-nél volt.

Ezek voltak a katonai repülés előszobái (persze a búvárból nem repülögép vezetőt faragtak)

Vadászgép pilóta akkor sem volt sok, oda komoly teszteken kellett megfelelni, és az még az űrhajózáshoz lehet kevés is volt.

Ismertem olyanokat, akik az említett MHSZ szakkörökben valóban eljutottak odáig, hogy ejtőernyőztek, vitorlázó repülőgépet vezettek, de a vadász repülőgép vezetés teljesen más kategória volt, hivatásos tisztek juthattak el oda (a szovjet elvtársak rendszeresen repkedtek, sokszor olyan alacsonyan, hogy lehetett látni a pilótán a maszkot - égették a kerozint, a zajterheléssel nem foglalkoztak)