Magyarországon miért van még mindig ázsiai oktatási rendszer?

A 7-es megelőzött! Pont valami hasonlót akartam írni...

A matektanulás nem önmagában a matekpéldáért szükséges, hanem ahogy te is írod, a logikai készségek elsajátítása, és az agykapacitás bővítése miatt is.

2-es, 3-as, akkor most elmagyarázom, hogyan működik ez Finnországban, ahol szabadon lehet összeállítani az órarendet a diákoknak.

A középiskola alapvetően 3 éves, és ezalatt el kell érni egy minimális kreditszámot. A tanév 5 periódusra van osztva, minden periódus végén pedig van egy két hetes vizsgaidőszak. Minden sikeresen elért vizsga egy kreditet ad (ez alól vannak kivételek, van, amelyik csak felet ad, van ami kettőt, van, amelyik semennyit, effektive csak fakultatív jelleggel van).

A tantárgyakat két csoportra lehet osztani: kötelező tantárgyak illetve választható tantárgyak. A kötelező tantárgyaknál meg van adva, hogy a 3 év alatt legalább mennyi kreditet kell elérni. Például matekból ha jól emlékszem legalább 9-et, finnből/svédből szintén legalább 9-et, mindegyik természettudományos tárgyból legalább 3-at plusz legalább az egyikből 5-öt, történelemből 4-et, az ellentétes hazai nyelvből 4-et (ez finn anyanyelvűeknek a svéd és vica versa), az elsődleges idegen nyelvből 7-et, a másodlagos idegen nyelvből pedig 4-et. A készségtárgyak többségéből (pl zene, művészet, stb) elég 1 kredit is, testnevelésből pedig évente legalább 3 kell. Választható tantárgyak például a filozófia, a médiaismeret, az informatika, a hittan, az etika, illetve az autóvezetés is, ezek általában adnak krediteket, de nem kötelezőek.

A legtöbb tantárgyból elérhető alap- és emeltszint is, ezesetben általában az emeltszintű vizsgák több kreditet adnak, viszont már az első évben el kell dönteni, hogy a tanuló melyik szinten szeretné az adott tantárgyat tanulni, mert az emelt szintű tantárgyakból általában több kredit is kell (pl. emelt szintű matek érettségihez legalább 14 kredit kell, míg alapszintűhöz elég a 9 is).

A számok lehet hogy változtak azóta, mióta elköltöztem Finnországból, ezek a 2011-es állapotokat illusztrálják, előfordulhat, hogy valamire rosszul emlékszem, de nagyvonalakban így működik a rendszer.

Lényeg a lényeg, simán megoldható, hogy a diákok szabadon választhassák az órarendjüket, csak ezt megfelelő keretek közé kell szorítani.

"Nem válogathatják össze a diákok a tárgyakat, órarendeket."

Mennyire vagy te hülye, mondd?

Mégis mit és minek válogatnának a diákok többet, mint amit most válogathatnak?

Az általános iskola választásakor eldől, milyen típusú lesz az ottani tanulmánya, akkor választ a szülő, hogy több legyen-e a sport vagy nyelv, legyen-e zenetanulása. Aztán később lehet tagozatot választani vagy emelt szinten több órát tanulni matekból, nyelvekből, egyébből, iskolánként változóan.

A középiskola választásával döntött a diák az óráiról már nyolcadikban, a szakmát oktató iskolákban nincs miről dönteni azon kívül hogy milyen nyelvet akar tanulni. A gimnáziumokban meg választhat nyelvet, kisfakultációt, nagyfakultációt, tagozatot.

Ez nem az USA, hogy tantárgynak nevezzék a háztartástant meg a divatmarketinget vagy dönthessen, hogy történelmet tanul- vagy éppen rajzot. Ez oktatás és nem napközi.

"Ez oktatás és nem napközi."

FRappáns! :)))

#5

Én ezzel nem értek egyet. Szerintem a humánosnak is pont annyira fontos az analítikus gondolkozás (ami a mateknak is lényege), mint a reálosnak. Csak mivel a humán tárgyak jellemzője, hogy minősítésük szubjektív, ezért nehéz pontosan értékelni azt, hogy akár egy érvelő szövegben a logika alapjai mennyire lettek betartva (tehát ok-okozati viszonyt képes-e megérteni az illető, és ; vagy szavakat tudja-e komplexebb mondatban is használni/értelmezni, felismeri-e, ha esetleg önellentmondásba futott, vagy csak locsogja tovább az üres szöveget stb... stb...). Nem biztos, hogy a matek a legjobb módja annak, hogy a humánost is logikus gondolkozásra kényszerítsék, de ettől még lényeges szerepe van ennek (még akkor is, ha nehéz minősíteni ezt).