Szerintetek az oktatás és az egészségügy színvonalát hogyan lehetne növelni ? hogyan lehetne javítani rajta sikeresebbé tenni ?
A hálapénz adása börtönnel járna az adakozónak!
Vizitdíj visszavezetése.
Az oktatáson a leendő tanulóknak felvételizni kellene minden iskolába, általánostól egyetemig egyaránt.
Az oktatással kapcsolatban óriási béremeléssel kezdenék. Kezdő tanítók bérét BSC esetén bruttó 400 ezer, MSc esetén, illetve a tanárok bérét (osztatlan képzés, azaz egyből "MSc szint") 450 ezer forintra emelném. Tapasztalattal természetesen egyre magasabb lenne. Emellé lakhatási támogatást nyújtanék (ha van rá lehetőség, falvakban teljesen ingyenes lakás, nagyvárosokban és megyeszékhelyeken, pl. Budapesten, Debrecenben pedig összeg határig albérlet támogatás). Ezzel a tanári pálya vonzóbbá válna, ami hatalmas előny a jelenleg fennálló tanár válság esetén.
Magát az oktatást teljesen átvariálnám. Óvodától kezdve elkezdeném a nyelvoktatást, az általános iskola alsó 4 osztályában csökkenteném a gyerekek (és a tanítók) terheit, illetve az órák számát.
Felső tagozattól, azaz ötödik osztálytól kezdve havi rendszerességgel szakmai bemutatók tartását vezetném be. Amennyiben van rá lehetőség, a gyerekeket vinném tanulmányi kirándulásra vagy ha a hely nem teszi lehetővé, akkor szakmákat bemutató személyeket hívnék.
Középiskolákban megszüntetném az érettségit, helyettük tárgyankénti záróvizsgát vezetnék be. Ezzel nem számítana, hogy te földrajzot 10. osztályig, fizikát 11. osztályig tanulsz, hiszen nem 12-ben kell vizsgázni belőle, hanem amikor befejezed. Szakgimnáziumokban csökkentett általános óraszám, magasabb gyakorlati óraszám és az utolsó év kötelező fizetett gyakorlat lenne. Cserébe bizonyos esetektől (pl. rendészeti szakközépiskola) eltekintve egyből középfokú papírnak megfelelő szakmát kapnának (nem kéne +1 évet maradni). A gimnáziumokban magasabb lenne az elméleti órák száma. Ezzel gyakorlatilag visszavezetném a régi rendszert, miszerint a gimnázium a felsőoktatásra készít fel, a szakközépiskola pedig általános tudás mellett szakmát ad.
Ha már középiskola, vállalat gazdaságtant, illetve vállalkozásokról szóló (indítás, előny, hátrány, kockázat, hogyan működik), munkavállalói- és munkáltatói jogot tanító tárgyakat, adózást tanító tárgyakat vezetnék be, amik a valós életben hasznosak. Hogy ennek milyen neveket adnak lényegtelen, a hangsúly azon van amit oktatni kéne.
A felsőoktatásba felvételi rendszert vezetnék be. Ezeknek az összetételéről és kérdéseiről minden egyetem maga dönthetne. Nem biztos hogy ugyanaz a szint az elvárt az A egyetem adott szakán, mint a B egyetemen, így ezekben szabad kezet adnék.
A felsőoktatásban szintén szabadkezet hagynék az egyetemeknek. Az alapítványi egyetemek nem ördögtől valóak (és most tekintsünk el a kérdés erejéig a politikától), meghagynám őket. Így a piaci igényeknek megfelelően alakítanák maguknak a képzéseiket.
Nagy vonalakban ennyit változtatnék rajta, de részletesebben is bele lehet menni, hogy mivel mi a hiba.
Az egészségügyet optimalizálással.
Illetve, hogy megszűnjön a Kádárista "legyen minden ingyen" felfogás.
Az oktatást úgy,hogy megfelelő minőségbiztosítási rendszert vezetnek be, ami a pedagógusok hatékonyságát méri.Ezt pedig követhetné teljesítményarányos bérfejlesztés.
Ja, meg a tankötelezettséget 14-re kell vinni,hogy a kisebbségiek ne tegyék tönkre a szakképző intézményeket.
Hát kérdező, nem reklámnak szánom, de 3 hete be kellett mennem a sürgősségire és beküldtek a budapesti I.számú belgyógyászati klinikára.
Na, ha mindenhol úgy működne az egészségügyünk ahogyan ott csinálták, akkor nem lenne többet mire panaszkodni.
Nem a felszerelésen, nem a csillivili kórházon múlt, hanem ahogyan a beteggel bántak.
A kovid tesztért kellett csak sorba állnom a klinika előtt, aztán bekísértek onnan mindenkit személyesen a megfelelő váróba. Kedvesen, udvariasan elmondtak mindig mindent. Az orvos kijött minden beteg elé a váróba, bemutatkozott, elmondta hogy ő fogja megvizsgálni, kérte, hogy kövesse majd sorban minden vizsgálatot elvégeztek a labortól a röntgenen át az ékg-ig, csak akkor kellett mennem ha a berendezés nem tudott "odajönni". Kísértek és nem utasítgattak, kértek és nem csak úgy odavetették a dolgokat.
A leletekről kétszer kijött szólni az orvos, hogy mi van már készen, milyen eredményre lehet már ebből következtetni, a zárójelentést is odahozták nekünk a váróba és nem nekünk kellett utána loholni. Az orvos akkor is kijött és mindent elmondott, magyarázott, kérdésekre válaszolt türelmesen. Mégis az ellátás gyorsan ment.
Mindenki elégedett volt, a mellettem ülő pánikrohammal beérkező fuldokló is hamar megnyugodott és már szinte tünetmentesen tudott elmenni.
Ha egy helyen már működik, csak el kell érni, hogy a többi helyen is így működjön és akkor minden jobb lesz érzetre is.
Magyarországon még mindig kórháznak hívják azt az intézményt, ahol legalább 80 aktív ágy található. A meglévő 160 "kórházból" 90 ilyen van, a maradék 70 helyen még ennél is kevesebb beteget gyógyítanak, ugyanakkor kórházként finanszírozzák őket.
Ezen kívül az tekinthető városi kórháznak, amelyben a négy alapszakma - belgyógyászat, sebészet, szülészet és gyerekosztály - megtalálható. A 160 kórházból mindössze 62-ben van szülészet, tehát a maradék 100 intézményt ennek alapján nem is lehetne kórháznak tekinteni. Ebből a 62 szülészetből 24 olyan, amelyben évente 700 gyereknél kevesebb születik, azaz naponta még kettő sem. Ezeket nem is volna szabad fenntartani, sem betegbiztonsági, sem közgazdasági szempontból.
Marad tehát kb. 35 igazi kórházként funkcionáló és akként viszont nagymértékű fejlesztésre érdemes intézmény. A többiben komoly beteget nem is szabad kezelni, mert nincsenek meg hozzá a tárgyi vagy személyi feltételek, illetve a biztonságos betegellátást garantáló betegszám.
Ehelyett olyan szakrendelőkre lenne szükség, amelyet jó diagnosztikával és "egynapos" műtővel szereltek fel, egy olyan helyre, ahol a tömeges és életet nem veszélyeztető betegségeket reggel 7 és este 7 között kivizsgálhatják és meggyógyíthatják. Tehát a kórházak nagy része "megszűnne", de cserébe szakrendelői státuszt kapnának. Bizonyos osztályok megszűnnének, a megmaradtak pedig nagymértékű fejlesztésen esnének át. Ezzel egyhuzamban a tényleges kórházak, az a kb. 35 kórház bővítésen esne át, minden téren, de leginkább azokon az osztályokon amelyek más kórházakban megszűnnek. Természetesen ezek is nagymértékben lennének fejlesztve, modernizálva, karbantartva.
A válasz másolva egy korábbi kérdésemből: https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__97..
A pénz az egy dolog. Nyilván alulfizetett mindenki.
Nem lesz népszerű amit írok, de az egyetemeken a tanárok motiválatlanok, begyepesedettek és ami a legrosszabb nincs ellenőrző szervük, ezáltal azt csinálnak amit akarnak. Na most kijön egy ilyen diák, aki tanár akar lenni, van is lelkesedése stb, aztán bekerül egy olyan iskolába, ahol nem hallgatják meg a véleményét (tanári kar) és kénytelen hozzászocializálódni a "jól bevált" komcsi korban megmaradt módszerekhez.
Sztem ez kellene, hogy a nulladik lépés legyen, hagyjanak teret, ne politikai demagógiát oktassanak, hanem adják le normálisan az adott évre vonatkozó tantervet, kreatív feladatokkal, ami fejleszti az egyént és közösséget.
Sajnos én azt látom, hogy mindenhol ez a tendencia. Éppen emiatt bárki is jön hatalmon, az ország a saját posványába beleragadva viszi tovább a régmúlt örökségét.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!