Magyarországon miért nem jelentenek be nyugdíjreformokat?

Kérdező, a nyugdíjjárulék fizetés lényege pont az, hogy oda teszed be a nyugdíj célú megtakarításodat ahol a legbiztonságosabb és ahonnan a legbiztosabban megkapod majd a nyugdíjadat akár 4 évtizeddel később is - az állami nyugdíjkasszából.

Azért kötelező a nyugdíjjárulék, hogy ne lehessen úgy dönteni, hogy majd csak jövőre kezdjük el fizetni, aztán megint jövőre és a végén soha nem kezdtük el. Az emberek többsége ugyanis nem elég tudatos és nem kezdi el időben a nyugdíjmegtakarításait.

Amiatt jövedelemarányos, hogy a későbbiekben is legyen a keresetedhez hasonló nyugdíjad.

Miért hiszed azt, hogy jobb helyen lenne a nyugdíj célú megtakarításod egy magán intézményben mint az államnál? Az állam csak nagyon ritkán megy csődbe és akkor sem végleg, hogy eltűnjön a nyugdíjbefizetésed, mint ahogy magán nyugdíjbiztosítókkal már sokszor megtörtént, pénz nélkül hagyva az idős embereket. Az állami nyugdíjrendszerben csak a nyugdíjak kifizetésére kell a bevétel, a magán pénztáraknál a megtermelt haszonból kell fedezni a rendszer fenntartását is, a tulajdonosok hasznát is és a reklámköltségeket is. Nagyon jól hangzik, hogy ott majd több lesz a haszon, csak utána a nyugdíj megkezdése előtt majd szépen elkezdik levonogatni a költségeket is és kiderül, hogy egyáltalán nem volt az olyan jó üzlet.

A nyugdíjrendszer a világ azon országaiban ahol most problémát okoz az pont nem olyan, mint a magyar nyugdíjrendszer.

A linkedet megnézhetted volna amúgy.

A változásban levő országokat pont a hollandokkal kezdik, ahol éppen olyan vegyes rendszer van amit te annyira kedvezőnek tartanál.

Nem értem miért akarnál egy jól működő rendszert, ami nincs bajban megváltoztatni olyanra amit éppen most akarnak megváltoztatni mert bajban van.

Az állam terhei nem csökkennek azzal ha a nyugdíjjárulékok csökkenek, hanem nőnek. Ezt láthattuk 2013 előtt a kötelező mnyp rendszernél és ezért kellett azt megszüntetni. A járulékok kivezetésével a nyugdíjfizetési kötelezettsége ugyanis nem tűnik el az államnak, csak nem a beszedett járulékokból hanem más adókból vagy hitelből kellett fedezni. 3000 milliárdnyi tartozás (államadósság) oka az, hogy a kötelező mnyp rendszert működtették 1998 után.

Most is köthetsz privát nyugdíjbiztosításokat, az állam támogatja is, ott könyörögnek neked a reklámokban érte a cégek. Bizony, a cafeteriából is lehet fizetni, ahogy a párom is teszi minden évben.

Ahogyan nincs minimál meg maximál nyugdíj sem nálunk, mindenki a befizetéseivel arányosan kapja a nyugdíját. A nyugdíjplafont már jó pár éve eltörölték. Nincs minimál nyugdíj, "nyugdíjminimum" van, ami teljesen mást jelent. Az egy viszonyszám bizonyos szociális juttatások kiszámításához, mint a gyes vagy azok szociális nyugdíja, akik nem dolgoztak 15 évet se, hogy jogosultak legyenek saját nyugdíjra.

Valami csoda kellene hogy ötletelés helyett előbb utánanézzél hogyan is működik a magyar nyugdíjrendszer?

[link]

[link]

#1 "Fidesz nem nyúl bele, lassan beérne a dolog, amit Gyurcsányék vezettek be"

Ha a fidesz nem nyúl bele 2013-ban akkor mostanra az ország csődbe ment volna miatta.

A visszaállamosításkor pontosan kiderült, hogy kinek volt jó az a rendszer anyagilag és kinek nem - az egyenleg szánalmasra sikerült. Aki az átlag felett keresett kicsivel annak éppen annyit sikerült a befektetéseivel összehoznia, hogy picivel több pénze volt a számláján, mint ami szimplán az inflációkövetést fedezte. Az átlagos vagy az alatti keresetüeknek már az infláció követése se volt garantált, a minimálbér körül keresők pedig egyértelműen ráfizettek. És nem kell a mese arról, hogy a 2009-es válság miatt volt csak, mert nem telt el 10 év se és jött a következő válság a járvánnyal ami megint vitte az összes hasznot és megint kezdeni kellene előlről. A végén pedig ebből még levonják a költségeiket és csak a maradékot lehet nyugdíjra átváltani. Ott meg vagy fix hónapot ad meg valaki amíg kéri a nyugdíját, teszem azt feltételezi, hogy még 10 évig fog élni, akkor 120 hónapra osztják a pénzét és úgy fizetik ki - ekkor ha túléli, ott marad nyugdíj nélkül. Ha viszont nem kér fix hónapra elosztást, akkor ugyanott lesz mint az állami nyugdíjjal, elveszti a megtakarítása örökölhetőségét és vált egyfajta nyugdíjbiztosításra. kevesebbet kaphat jóval havonta a fixen meghatározott részleteknél, és ha meghal 3 hónappal később, akkor sem kap a családja semmit a pénzéből amit előtte 40 éven át takarított meg. Még özvegyi nyugdíjat se ami az állami rendszerben viszont van.

Nem tudom miért hiszitek még mindig a mesét a kötelező mnyp rendszerről, mikor fehéren-feketén kiderültek a valós számok. Azoknak érte meg akik kiemelkedően magas jövedelem után fizették a járadékaikat és kockázatosabb befektetéseket választottak - jól. Azoknak, akiknek amúgy is jó a pénzügyi érzékük és van mit befektetniük, megtakarítaniuk. Ők most is tehetnek be pénzeket külön számlára nyugodtan és forgathatják sikeresen. A többségnek viszont a magánpénztári rendszer csak veszteséget okozott volna, az ország egészének meg hatalmas hiányt, hitelfelvételt.

" oda teszed be a nyugdíj célú megtakarításodat ahol a legbiztonságosabb és ahonnan a legbiztosabban megkapod majd a nyugdíjadat "

Ezt a nyugdíjat ki is kell termelni valakinek. Esélyes, hogy a korhatárt fogják emelni inkább 72-75-re, hogy minél később kelljen fizetni, szóval akinek nincs megtakarítása, az dolgozhat majd hajlott koráig a nyugdíjra várva.

#5 Csakhogy ott emelik a nyugdíjkorhatárt ahol csökken a születő gyerekszám és nő az átlagéletkor.

Nálunk a rendszerváltást követően 2 alkalommal emelték a nyugdíjkorhatárt, mindkétszer a balliberális kormányok alatt. Először 2006 után a Horn kormány emelte, aztán 2009-ben a Bajnai kormány.

Ezzel szemben az Orbán kormány alatt kvázi korhatár csökkentés volt a nők40 bevezetésével.

A nyugdíjkorhatár emelése amúgy érthető volt. A születéskor várható élettartam 1940-ben 55/58, 1970-ben 66/72 év, 1990-ben 65/74 év volt (férfi/nő) a nyugdíjkorhatár pedig 1990-ben 55/60 év volt. Vagyis aki 1940 körül született és a rendszerváltáskor mehetett nyugdíjba az még csak abban se lehetett biztos korábban hogy megéli ezt az életkort, nem az volt az átlag.

Szerencsére utána emelkedett a várható élettartam, így volt realitása a korhatár emelésnek.

Ma már 65 év a nyugdíjkorhatár és azoknak akik 1957 után születtek.

Ha kiderül, hogy sokkal tovább élnek az emberek és tovább aktívak, egészségesek, akkor szükséges a korhatár emelése. Hiszen hosszabb ideig aktívak, felesleges nyugdíjba menniük, ahogy ugyanannyi befizetés nem fedezné utána akár az évtizeddel hosszabb nyugdíjfizetést.

Jó lenne ha nekünk is olyan problémáink lennének, mint a franciáknak meg a japánoknak, hogy egyre több az olyan aktív 100 éves, akik még tudnak magukról gondoskodni!

[link]

[link]

[link]

6: nézd meg nálunk a korfát, húzd el a csúszkát 2040 utánra, hogy akkor milyen lesz. Rengeteg nyugdíjast kell majd eltartani sokkal kevesebb dolgozónak. Ezért kell majd emelni a korhatárt, mert nem lesz elég dolgozó, hogy kitermelje a nyugdíjakat:

[link]