Mostantól nem kötelező a bejelentett lakcímen élni.Miért fontos és veszélyes ez?
Nem mostantól hatályos az a törvénymódosítás, amiről kérdezel, hanem 2022. január 1-én lép hatályba. (Amúgy mindjárt válaszoltál is a kérdésedre. Bár, az időpontbeli tévedést nem javítottad ki.)
Egyébként, jó reggelt! Pontosan egy héttel ezelőtt szavazták meg: 2021. november 9-én 13:54:26-kor. És ha megnézted, akkor láttad, hogy a törvényjavaslatot 4 LMP-s képviselő is megszavazta. És a 17 Jobbik, 15 MSZP, 9 DK, 6 LMP, 5 Párbeszéd frakcióbeli képviselőből, ami összesen 52 képviselő, csak 12-en szavaztak nemmel.
6-os. te honnan vetted az adatokat, mert sehol nincs nyilvántartva.
És még ez: Az Alkotmánybírósághoz és a választási irodához fordul az ellenzék a voksturizmust legalizáló törvény miatt
✎ [6-os. te honnan vetted az adatokat, mert sehol nincs nyilvántartva.]
↑ 8/ A kérdező kommentje 2021. nov. 18. 13:16
Onnan, ahol van: a Magyar Országgyűlés honlapjáról, illetve a Magyar Közlönyből.
• 2021. november 16-án írtad, hogy „mostantól”, miközben még meg sem jelent a Magyar Közlönyben, tehát semmiképp sem lehetett akkortól hatályban. (Ráadásul akkor már egy hete olvasható volt az elfogadott törvényjavaslat szövege, amiben természetesen szerepelt a hatálybalépés időpontja is.)
A kérdésed és a válaszom másnapján, 2021. november 17-én, szerdán jelent meg a Magyar Közlöny 208. száma, ami tartalmazza azt a jogszabály módosítást, amiről igaziból nem is kérdést írtál, hanem véleményt tettél közzé. A jogszabály módosítást tartalmazó törvény: 2021. évi CXIX. törvény az Adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetésével, továbbá az állampolgárok adminisztratív terheinek csökkentésével összefüggő egyes törvények módosításáról. A törvény 20. § szerint az általad ismertetett módosítás 2022. január 1-én lép hatályba. (A kérdéses rész a 2. alcímben van, és „Az 1–9. alcím és a 11–14. alcím 2022. január 1-jén lép hatályba.”)
A Magyar Közlöny: [link]
• A Magyar Országgyűlés honlapja tartalmaz minden benyújtott javaslatot, javaslatmódosítást (ezeket Irománynak nevezik, és a törvényjavaslatok T-betűjelűek), szavazási időpontot (másodperc pontossággal), szavazási módot, a szavazási eredményt; utóbbit képviselőcsoportokra és nevekre lebontva is.
A több jogszabályt is módosító javaslatot Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be 2021-10-12 22:53 időpontban, és az Országgyűlés Hivatala T/17277 számon iktatta: [link]
Úgyhogy, állításoddal ellentétben, nem hogy 2021. november 18-án volt adat róla, hanem már 37 nappal korábban volt. Akár te is megnézhetted volna; az országgyűlés honlapja nyilvános, és korlátozás nélkül, ingyenesen nézhető.
Itt pedig a kérdésként írt véleménynyilvánításod és válaszom előtt 1 héttel megtörtént, és nyilvánosságra hozott szavazás eredménye látható; összesített eredménnyel, képviselőcsoportok szerinti szavazással és alatta, hogy egyénileg ki hogyan szavazott, vagy nem szavazott: [link]
✎ [És még ez: Az Alkotmánybírósághoz és a választási irodához fordul az ellenzék a voksturizmust legalizáló törvény miatt]
↑ 8/ A kérdező kommentje 2021. nov. 18. 13:16
Olvastam, tudok róla. Ettől még a törvény el lett fogadva, a Közlönyben ki lett hirdetve; utóbbit nem siették el, de nem is volt sürgős, hiszen a legkorábban hatályba lépő adott részei 2021. december 1-én lépnek hatályba.
Ha az Alkotmánybíróság elrendeli adott törvényi szövegrész módosítását, netán megsemmisítését, akkor majd a megszabott határidőig előkészítik, megszavazzák, a Magyar Közlönyben megjelenítik a módosítást, hatálybalépés megjelölésével.
┌─ Egyébként a „Jó reggelt!” nem csak neked szólt, aki nyilvánvalóan csak újságcikkek olvasásáig vagy tájékozott.
Az országgyűlési képviselők viszont ott vannak, olvashatják az előterjesztéseket, tehát bőven időben tudomással bírhatnak mindenről, ha számukra „nehéz terep”, akkor konzultálhatnak szakértőkkel, ilyenekre külön pénzkeretük van.
És mi történt? Egy héttel a szavazás után egy civil szervezet, a TASZ tett észrevételt, ami futótűzként terjedt. Aztán újabb 2 nap elteltével, ma már Alkotmánybírósághoz fordulnak az ellenzéki pártok. Amelyeknek – a Momentum kivételével – képviselői vannak az országgyűlésben, és szavaztak is, vagy szavazhattak volna 9 nappal ezelőtt. Csak tudták tán, hogy miről van szó; végül is, ez a munkájuk, alapesetben is több mint egymillió Ft-os havi fizetésért. De megismétlem: ráadásul a törvényjavaslatokat nem csak a szavazáskor ismerhetik meg. ─┘
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!