Miért nem lehetne a tanárok bérét a munkájuk minőségéhez igazítani, például egy értékelőrendszer bevezetésével?

11, te a valamikori önmagadból indulsz ki, néhány év tapasztalatával a hátad mögött. A diákokban ez még nincs meg. El tudom képzelni, hogy brahiból alul- vagy épp felülminősítenek valakit.

Ez kivitelezhetetlen, amit írtok. A kimenet pl. egységes, az érettségi. A gimis osztályomban 20-ból 5-nek nem lett 5-ös, a szakgimis osztályomban pedig 20-ból 2 5-ös lett, de javarészt elégségest kellett adnom.

Most akkor... ?

Jó tanár vagyok vagy épp csapnivaló?

#12 Konkrétan ez is történt sok egyetemi oktatóval is és középiskolai tanárral is. a diákok bizony nem azt értékelték jónak, aki meg tudta őket tanítani, fel tudta őket készíteni, hanem aki jó jegyeket adott, kedves volt stb. Azok a pedagógusok, oktatók meg akik valóban eredményesek voltak, csak éppen szigorúbbak, azok rossz értékelést kaptak.

Ahogy megpróbálták gyerekem középiskolájában velem, mint szülővel véleményeztetni a tanár munkáját. Honnan tudjam milyen tanár ha egyszer soha nem én ültem az óráján? Írjam be hogy rossz mert a gyerekem rossz jegyet kapott - vagy ellenkezőleg, írja, hogy jó mert csak ötösei voltak? És akkor?

13#

Egy oktatónak emberileg legalább annyira ott kell lennie, mint szakmailag.

Szigorú, meg szívat a vizsgán, naná,hogy lehúzzák.A bordélyházba menjen szívatni, ne a katedrára.

Ahol én diplomáztam, ott hosszú, több évnyi nyomásgyakorlás után rúgtak ki egyetemi oktatót emiatt.

Szakmailag ott volt, de emberileg 0 volt.Nem tudott tanítani, a jegyzetei érthetetlenek voltak,érthetetlenül magyarázott, de vizsgákon meg állat volt.

Nehéz volt felmondani neki, mert közszféra (akkoriban még nem alapítványi volt), meg régóta ott volt...stb

Mert ez kivitelezhetetlen.

Egy gyerek nem tudja reálisan értékelni a tanárait, ahogy a többiek már leírták. Volt róla többször szó, hogy egy objektív kritériumrendszert vezetnének be. De hogyan? Egy gyenge szakmunkásképzőben ha megfeszül a tanár, akkor sem tud sokat kihozni a diákokból. Hozott anyagból dolgoznak. Ezért vezették be a portfóliót. Csak az meg alkalmatlan bármiféle mérésre. Nem attól lesz jó egy tanár, hogy milyen óravázlatot csinál.

Én alapvetően azt gondolom, hogy rendesen meg kéne emelni a fizetésüket. Az igazgató úgyis tudja, hogy ki milyen tanár, vannak visszajelzések. Aztán aki rosszul végzi a dolgát azt ki lehetne penderíteni. De most nem nagyon lehet, mert nem találnak senkit helyette. Ha meg lennének becsülve anyagilag és erkölcsileg is, akkor sorban állnának a helyekért. És erről a társadalom is tehet, hiszen rémes, ahogy a legtöbb ember vélekedik róluk. (Nem dolgoznak, lusták, miért jár nekik nyáron is a fizetés stb.)

Egyrészt, taknyos gyerekekek ne döntsenek olyan dolgokban, ami a tanárt anyagilag érinti. Ennek még a gondolata is abszurd. Majd pont olyan kis majom, röhögő hülyegyerekek fognak erről döntést hozni, akiknek csak játék ez az egész, és ha a kezébe adod az értékelő papírt, össze-vissza fogja kitölteni, ahogy a kedve tartja, miközben vihognak a barmok. Mert a valóságban ez 90%-ban így működne, elég naiv elképzelés az, hogy majd a diákok felelősségteljesen nekiállnak elolvasni a rublikákat, és komolyan megfontolva értékelik a tanárt... Na, persze. Eleve, a 90%-át még az is idegesítené, hogy le kell ülnie, és időt kell erre áldoznia, el kell olvasni a rublikákat stb. Az lenne az egészből, hogy olvasatlanul kipipálgatnák a "rossz" mezőket, és szaladnának a "dolgukra". Tuti, hogy a tanárok 99,9%-a azonnal felmondana, már csak az elvek miatt is, és igazuk is lenne. Aztán értékelgetheted a semmit az üres iskolában. De igazad van, biztos nem lenne többet rossz tanár, mert semmilyen tanár nem lenne!

Másrészt, a tanítás az szellemi produktum, nem lehet teljesítményalapon értékelni. Nem lehet lemérni, számszerűsíteni úgy, hogy pl. egy munkás hány kg cseresznyét szedett egy nap. Ennek az az oka, hogy a tanár teljesítményét mindenki másképpen értékeli. Az egyik gyereknek rossz, a másiknak jó. Szubjektív. Van, akinek a tanár stílusa, értékelési rendszere "fekszik", és van olyan, akinek nem. Akkor most mégis, kinek van igaza, hogy az adott tanár jó vagy rossz?

Értékelhetnének a kollégák, az igazgatóság is, de itt is hasonló a helyzet. Itt meg az egymás közötti viszonyrendszer számítana, és mindig az a tanár lenne felpontozva, akinek megvannak a csókosai, és egyáltalán nem a szakmai szempontok számítaniának.

Az oda nem való, rossz tanárok szűrését csak egy módon lehet megoldani: az egyetemi felvételiken kellene komoly pszichológiai-szakmai követelményeket támasztani, vagyis eleve csak az arra alkalmasokat venné be a képzési rendszer. Illetve a képzésnek a nehézségi szintje is rostálhatna, vagyis olyan nehéz követelményrendszernek kellene megfelelni az egyetemi képzés során is, hogy aki nem bírja, otthagyja. Ezzel el lehetne érni, hogy átlagban jó minősígű tanári alapanyag kerülne ki az iskolába tanítani. A bérüket pedig onnantól kezdve meg lehetne emelni, sőt, meg is kellene, különben nem motiválná őket semmi, hogy a nehéz tanári egyetemet elvégezzék. Ennek ez az egyedüli módja.

Egyetértek én is!

De ezt minden szakmában!

A KÉRDÉST INDÍTÓ SZAKMÁJÁBAN IS!

Sőt pl. az olyan autószerelőt aki nem javítja meg hibátlanul az autót, annak BÖRTÖNT is javaslok, mert életveszélyes helyzetet teremt...

De ugyanígy a házépítőkre is börtön várna,

vagy ha ön nem adja meg az elsőbbséget,

stb.