Magyarországon miért nem lett 1946 után kötelező nyelv az orosz?

A kötelező idegen nyelv az orosz volt, amit már általános iskolában tanítottak

A többség nem szerette utálta, azért is, mert gyakorlatilag alig volt lehetőség használni azt.

Minimális volt azoknak a száma, akiknek volt lehetőségük oroszul csevegni.

A Szovjetunión kívül a szlávok azért beszéltek jobban oroszul, mert ugyanaz a nyelvcsalád, mint az anyanyelvük, de sok haszna náluk sem volt az orosz nyelv ismeretének.

A Szovjetunióban nem mozoghattak szabadon a túristák, elég szigorú szabályok szerint meg volt adva, mit nézhetnek meg, kivel állhatnak szóba - a magyarok többsége nem is akart a Szovjetunióba látogatni, kivétel a Kárpátalja volt, az ott élő magyarokkal sem volt könnyű kapcsolatot tartani, és főleg kereskedelmi kapcsolatok voltak közöttük.

Magyarországon sok szovjet katona volt, többségük kinézetükből ítélve ázsiai, nem tudjuk, nem álltak szóba a civilekkel - ergo itthon se nagyon volt alkalom a nyelvtudás csillogtatására.

Volt persze egy szűk réteg, akiknél az egyetemi, főiskolai tanulmányok része volt egy fél éves Szovjetunió-beli kiküldetés, tanulás, persze náluk is szigorú szabályok szerint.

A kötelező orosz nyelvtanulás eredménye annyi lett, hogy már a gyerekek sem kedvelték, 4-8 év tanulás után sem volt meg még az alapszintű tudása sem többségüknek, pedig a tananyagban a középiskolákban már az űrhajózásnál tartottak.

A kazahok, azeriek egy frászt beszélték tökéletesen az oroszt.

Pedig már a Szovjetunió előtt is a birodalom részei voltak

#6#

Mára már nagyrészt kikoptak a napi használatból a német szavak, de bizony a monarchia idején olyan sok német szó volt a köznyelvben, és olyan mélyen, hogy azok a monarchia idején születetteknél természetes volt.

A nagyszüleim is rengeteg német kifejezést használtak, pedig nem voltak svábok, sőt a környéken sem éltek svábok, de pl soha nem.mondták azt, hogy szekrény, a sifon, komód, stelázsi, grádics, és még számtalan német szó volt elterjedt használatban.

Még a sportesemenyeken is német kifejezéseket lehetett hallani a '70-es években is, ezek többsége mára már kikopott a nyelvből, de a jelenség jól megfigyelhető a trianoni határon túl élő magyarok beszédében, Erdélyben pl sok román szó van használatban, amit ők termédzetesnek vesznek, de máshol nem feltétlenül értik miről van szó (pl alimentarra, punga, rezerva, stb)