Lehetne Magyarország a történelmi hagyományt követve újra Királyság?

11-es, akkor viszont semmi értelme, mert nem történne más, minthogy a köztársasági elnök személyét most már nem így hívjuk. Nagyobb jogkört lehetne neki adni, de akkor miért kéne másképp hívni?

A másik probléma meg az, hogy a király nélküli királyság a magyar történelemben mindig csak egy átmeneti megoldás volt közjogi értelemben. A király nélküli királyság azt jelenti, hogy királyság marad, csak épp nincs király vagy akadályoztatva van, ezért más gyakorolja az uralkodói jogkört - átmenetileg. Ez Horthy alatt is így volt, akkor is, ha neki egy kicsit hosszúra nyúlt ez az átmeneti megoldás. A kormányzót beiktató 1920. évi I. törvény is hangsúlyozza a dolog átmeneti jellegét, ez amúgy végig közjogi vitákat eredményezett.

Igen, de ez lehetne egy sajátos magyar megoldás, magyar államforma. Kormányzóval, mondjuk a miniszterelnöki és a köztársasági elnöki tisztségeket összevonva.

Nincs egy megfelelő magyar nemesi család sem, Árpádok kihaltak, Rákócziak kihaltak, Hunyadiak kihaltak, Bocskaiak kihaltak, az Abák kihaltak, Nádasdyak kihaltak, Báthoryak kihaltak, Széchenyiek kihaltak, sorolhatnám. Akkor meg már inkább legyen köztársaság, mint hogy nyamvadt Habsburgok meg Hohenzollerek uralkodjanak. A koronát amúgy is odaadták a Boldogasszonynak. A világban egyébként is csak a brit királyi és a japán császári családnak van értelme, a többi csak parazita az államon. Akkor már inkább kormányzók legyenek.

A miniszterelnöki pozíció az alkotmányos monarchiák lényege, ott alakult ki, hogy legyen egy vezető, aki a tényleges hatalmat gyakorolja, de alá van rendelve az uralkodónak és a parlament le tudja váltani.

Egy miniszterelnöki hatalommal bíró kormányzót nem lehetne leváltani, nincs visszacsatolás a nép felől, azt csinálna, amit akar.

"A koronát amúgy is odaadták a Boldogasszonynak."

Ez egy jogi ellentmondás. A miniszterek, bírák, képviselők, köztisztségviselők vagy a korona intézményét megtestesítő uralkodóra esküsznek fel (igen, az olyan királyságban is, ahol az alkotmányos), vagy a köztársaságra. A bíróságok vagy a király nevében hozzák az ítéletet, vagy a köztársaság nevében.

Mind a király, mind a köztársaságot alkotó nép konkrétak. Egy mennyei entitás nem az, így nem lehet közvetlen jogforrás.

De le lehetne váltani, hiszen magát a kormányzót demokratikusan választanák meg.

A Boldogasszonyos kis szösszenet pedig csak egy poén volt.