Elúszó kormányváltás?

#13. Akkor még egyértelműbben, a közvéleménykutató módszertana a lényeg (annak része a mintavétel is, ekkor igyekeznek a lehető legpontosabban leképezni a teljes magyar lakosság választói rétegét), amire te gondolsz, az már az adatfelvétel, ami lehet ugyanaz (telefonos, vagy más), megintcsak nem múlik rajta semmi. Ez nem úgy megy, hogy megkérdez az egyik 200 embert tök véletlenszerűen, a másik meg 3500-at szintén tök véletlenszerűen, és akkor a másodiknak hiszünk, mert nála több adat van, a statisztika nagyon nem így működik.

Nézd csak:

"1936-ban az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Franklin Delano Roosevelt másodszori megválasztásáért küzdött. Ellenfele a republikánus párti Alfred Landon volt. A szavazópolgároknak nemcsak két elnökjelölt vagy két párt, hanem két gazdaságpolitika között is választaniuk kellett. FDR a gazdaság óvatos élénkítésével akarta az országot kivezetni a válságból, Landon további takarékoskodást javasolt. A választás eredményének előrejelzésére a Literary Digest című magazin a történelem minden bizonnyal legnagyobb közvélemény-kutatását hajtotta végre. Tízmillió címre küldtek ki a választási szándékra vonatkozó kérdőívet. Kétmillió négyszázezer választ kaptak, és ezek alapján teljes bizonyossággal állították, hogy a választás nyertese Alfred Landon lesz. Előrejelzésük téves volt, és ez az olvasók bizalmának és érdeklődésének olyan mértékű csökkenéséhez vezetett, hogy a lap hamarosan csődbe ment. Az 1936-os elnökválasztás nemcsak az USA, hanem a közvélemény-kutatások történetének is jelentős állomása. A kutatók megértették, hogy önmagában a nagy mintaelemszám nem garantálja az előrejelzés pontosságát."

[link]

#15. "Fogd már fel, hogy ugyanaz volt a módszertan."

Most már tényleg kénytelen leszek azt hinni, hogy nagyon komoly fogalmi tévedésben vagy. A közvéleménykutatóknak saját módszertanuk van, az egy nagyon komoly, bonyolult, sokoldalas szellemi termék, mégcsak nem is publikus. Nem lehet ugyanaz a kettő, pont azért van értelme több közvéleménykutatónak, mert egymással versenyeznek, hogy ki bírt jobb módszertant kidolgozni a választási eredmények előrejelzésére. Mégcsak nem is az eredményen vitatkozunk, hanem azon a baromságon, hogy X kutatócég jobb, mint Y, mert előbbi 3500 embert kérdezett meg, utóbbi meg csak 200-at. Ez totális statisztikai nonszensz. Tök függetlenül attól, hogy milyen eredményt mértek.

"Amiben különbség lehetett az maximum az, hogy csak a biztos résztvevőket veszik-e figyelembe, vagy azokat is, akik azt mondják, hogy valószínűleg elmennek szavazni."

Ez megint más kérdés, almát almával, körtét körtével vetünk össze, ez szerintem mindkettőnknek tiszta sor. Ez megintcsak nem módszertani kérdés.