Az ellenzéki összefogás programjának melyik/melyek a leghazafiasabb programpontja(i)?

#23 köszönöm az észrevételeket! Nem mindenben értünk egyet, és nem is közvetlen a választási programokhoz kötődnek a kritikáid, úgyhogy én is eltérek a tárgytól. Hogy mi lesz megtartva az ígéretekből? Nem ez volt az eredeti kérdés, nem tudom. Azt tudom, hogy miket nyilatkoztak, mik az elmúlt 10 év hírei, mi van leírva a programjukba, és hogy hol lehetne javítani a jelen helyzeten. Nem látok a jövőbe, te gondolom te sem, szóval én nem tudok neked a jövővel kapcsolatban válaszokat adni.

Nyilván hozott a kormány népszerűségi intézkedéseket, amik nem a legcélszerűbben osztják vissza a közös terheket, vagy épp nem fenntarthatóak 10-20-30 éves távlatokban. Ezek tipikusan olynaok, hogy be se kellett volna vezetni, mert kivezetni meg k...a nehéz őket. Az szerintem kijelenthető, hogy az 5% áfa új lakásra, meg a mindenféle családi lakásvásárlási kedvezmények kizárólag folyamatos konjunktúra esetén fognak megtérülni, egyébként garantáltan nem. A családi adókedvezvezményeket viszont jelen állás szerint meg szeretnék tartani, mert népszerűek, és politikai öngyilkosság lenne kivezetni. Nyilván ez a következő 4 évre szól, ha MZP-nek lesz beleszólása. Mert egyébként a családi pótlék fejlesztése egy baloldalibb lépés lenne, és abszolút egyetértek, hogy ha véletlen sikerülne 8 éves ciklust csinálniuk, akkor lehetséges, hogy valóban a családi adókedvezmények kárára menne mondjuk a családi pótlék. Egyébként véleményem szerint itthon drágább is egy korrekt családi pótlék rendszer a mostani felállásnál, úgyhogy már csak ezért sem szeretnének rajta változtatni, de lehet tévedek.

Demagóg szöveg letűnt politikai rendszerekkel példálózni, akik egyébként egészen más gazdasági környezetben jogalkottak, mint most.

A német példát szvsz. rosszul látod. Van egy programjuk, ami nem 2021-ig szól, hanem 2040-ig vagy valami hasonló rémlik. Hogy most ideiglenesen importálnak kőszénből származó energiát, meg drágább, az egy átmeneti állapot. Mi is importáljuk egyébként az áramot, ráadásul 2008 óta növekvő mértékben, jelenleg közel 50%-ban, mert olcsó az importáram. Szerintem is hülyeség volt leállítani németeknél az atomerőműveket, bár Németország megteheti, mert világhatalomként nagyon erős innovációs folyamatot volt képes ezzel megteremteni. Szóval lehet értelmezni populizmusként is, lehet értelmezni egy kockázatos gazdasági lépésként is.

A magyar egy sokkal kisebb piac, sok szükségünk nem volt arra, hogy évekig párhuzamosan működjön a meglévő 4 blokk, és további 2, 20%-kal nagyobb összakapacitású blokk. Tehát üzletileg nem volt megindokolva az, ahogy ez a döntés megszületett. Ráadásul 2021-ben már felvetették azt is, hogy 2032 után még egyszer meg lehetne hosszabbítani Paks 1 működési engedélyét, ami +5-10 évet jelentene párhuzamosan. Én alapvetően támogatom az atomot, de Paks 2 egy 2000-res évek eleji mentalitással lett eldöntve 2015-ben, és semmilyen egyeztetés nem volt róla, hogy akkor hogy jött ki a matek. A 2000-s évek óta pedig volt egy Fukushima, meg évente 20-30%-ot

Az első fordulóban tudtommal egy cigány jelölt volt, ő alulmaradt Országos listáról bekerülhetnek roma jelöltek, ez majd jövő héten fog körvonalazódni, hogy a hatalmi érdekek engedik-e. Az Országos Roma Önkormányzattól is kaphat mandátumot ellenzéki szimpatizáns jelölt - természetesen ez már MZP állításán felüli állítás. Szerintem elég kínos lenne, ha nem állítanának cigány jelölteket.

"EL AKARJA VENNI A SZAVAZATI JOGOT a külhoniaktól"

Ezt én maximálisan támogatom. Nem hazafisági kérdés. Etikátlannak tartom, hogy lényegében csak azért vesznek részt a választáson, hogy legyen a Fidesznek fixen +1-2 mandátuma. Közben öntik az állami pénzeket, a nemzetiségi pártjaik Fidesz fiókpáttokká váltak, és közben jelentős részüknek fingjuk nincs a magyar politikáról, mémek alapján szavaznak. Aki külhoni, és nyomon követi a politikát, az pedig nagyobb eséllyel fog otthon maradni, mert átlátja, hogy politikai eszközként van kezelve.

Nem vagyok közalkalmazott, de tudtommal a közalkalmazotti státuszú emberek száma is csökkent (ha a közmunkát nem számoljuk), és egyáltalán nem versenyképesek a fizetéseik. Itt van egy idei cikk, ebben olyanokat említ a szakszervezet, hogy röghözkötés van, hogy törvényi szabályzás helyett laklami emelések vannak, hogy túlterhelt a legtöbb közlakalmazotti szakma, és hogy bizonyos juttatásokon fájóan visszavágtak.

[link]

Pedagógust pozitívan még nem hallottam nyilatkozni erről a kérdésről. Az életpályamodell pont nem reagál arra a kérdésre, hogy egy fél nagyságrenddel több ember öregedik ki/hagyja el a rendszert, mint ahányan jönnek (volt középiskolámban 2% a 36 alatti tanárok száma, és 10% a 60 felettiek száma). Diplomás minimálbért nem ér el egy 5-6 év osztatlant elvégzett pályakezdő bére a bértábla szerint, és 30 év után keresik meg azt a pénzt, amit egy más szakon végzett pályakezdő simán zsebre tesz. Az sem kecsegtető, hogy az oktatók és tanárok közalkalmazotti státusza évek óta lóg a levegőben.

20% egyszeri emelés az lófax. Versenyszektorban akinek van választása, az alsó hangon évi 10% emelést elvár. Nagy marhaság egylépcsős emelésekben gondolkozni, amik nincsenek GDP-hez, inflációhoz kötve. Arról nem beszélve, hogy mennyire nyíltan fals képet ad a KSH a foglalkoztatottság fejlődéséről és az infláció mértékéről.

Ez is demagóg szöveg, hogy a Fidesz lenne a tratós fejlődés záloga. Marketing szinten szárnyal az ország, a valóságban meg ezer sebből vérzik ez az állítás. De ha igaz is lenne, akkor is érezhetik úgy egyes emberek, hogy igazságtalan módon történik mindez, és hogy őneki nem a jelen rendszerben a legjobb élnie.

"Itt erőlködsz hogy kampányolj egy olyan ember mellett aki csak 3 éve van a politikában és még egy 25 ezres városban sem tudta bebizonyítani, hogy jól tudná vezetni."

Egy embert emeltem ki az egész kabinetből, ráadásul nem is az én preferált jelöltemet. Engem egyébként meggyőzött az eddigi tevékenysége ennek ellenére. Ülnek nála emberek felelős pozícióban.

""Az önkormányzatok autonómiája is csorbult jogszabályi szinten, erről is beszéltek."

Miben csorbult?"

Ezért nem akarok belemenni jobban, Ádám és Éváig visszamehetnénk. Bizonyos dolgok át lettek emelve járási szintre, bizonyos jogkörök átkerültek a megyei önkormányzatok hatáskörébe. Gondolok itt az önkormányzatok jogkörén kívül arra, hogy helyi iskolák, rendőrségek,tűzoltóállomások is megszűntek. Valahol ez racionális döntés volt, valahol inkább csak kib@szás a helyiekkel. Anno a KLIK vette át az önkormányzatoktól az iskolák fenntartását, így szétvált a működtetői és a fenntartói szerepkör, ami konfliktusokhoz vezetett. Az utóbbi években szerencsére már nem kötelezik erre az önkormánayzatokat, de ez részemről jelentős bizalomvesztéssel járt. Továbbá van egy informális megkülönböztetés Fideszes és nem-Fideszes önkormányzatok között, aminek pénzügyi és infrastrukturális vetülete van. A fővárosban is nevetségesnek és céltalannak érzem, ami a korona alatt történt, és ami az olyan preztízs-beruházások körül zajlott, mint például a biodóm, ami felett a korábban hasonló projektet nem látott állatkertet tették meg pénzügyi felelősként politikai okokból.

"A természetvédelem nem független, nem önálló feladat, annak MINDENBEN benne kell lennie és egyformán jelen kell lennie ennek a szemléletnek mindenféle területen. Ahogy ott kell legyen vele együtt az emberi oldal is, a gazdaságosság is és a költségek is. Amint külön területté teszed a természetvédelmet máris elfogadod azt a szemléletet, hogy az valami különálló dolog ami vagy van vagy nincsen éppen."

Természetvédelmet elkülönítem a környezetvédelemtől. A természetvédelem egy lokális dolog. És ennek is van két vetülete.

Egyik vetület az, hogy ha egy közösség alkalmazkodott egy közeghezéletvitelében, akkor ezt az életvitelt emberi szemszögből fenntarthatóvá kell tenni, a természeti javakhoz való hozzáférését ésszerűsíteni kell, és meg kell őrizni. Ilyen a vizeink, vízpartjiank védelme, zöld területek megőrzése. Északi-partról származom, ott napi téma az, hogy vajon miért akarja rombolni az állam azt, amiért balatoninak lenni fogalom.

Másik vetülete a nemzeti parkok, a természetvédelmi övezetek, borvidékek, bio termelés, natura2000 területek. Nemzeti parkoknál köztudott, hogy brutál erőforráselvételek voltak. Luxushotel, kikötő épül védett területeken. A mezőgzadaság köztes kategória. A mezőgazdaságban is van mit fejleszteni. Bürokrácia, korrupció jelenleg is jelen van minden szinten, pedig alapvető változásokat ígértek, példákat is tudnék hozni. Az állami földgyűjtögetés pofátlanul körbe van jogilag bástyázva, egyenlőtlenebb területi viszonyok vannak, mint 10 éve. A támogatási rendszer változtalanul értelmetlen, hiszen nem teljesítmény-, hanem terület alapú támogatások vannak. Precíziós gazdálkodás, digitalizáció, versenyképesség, marketing elmarad más EU-s országokétól.

31

Amúgy szánalmasan égő 2021-ben a digitális korszak kellős közepén, hogy egyes válaszolók alapvető dolgokat nem tudnak még a google segítségével sem kikeresni, mint pl a hazafi jelentése. Én pl utána tudtam nézni az Ellenzék programjának magamtól, és nem volt ott mellett anyu meg apu, hogy közben fogja a kis kezecskémet.

De ez a kisebbik gond, a nagyobb az, hogy egyesek tényleg nem tudnak célirányos választ adni a kérdező által feltett kérdésre.

Tehát a kérdésre a válaszom:

Egyetlen ilyen programpontjuk sincs. Ami esetleg annak látszik, az meg üres és demagógiára épülő panel.

#33 Sokszor a rákérdezés nem azért van, mert én vagy más ne tudnánk megnézni, hanem pont azt szeretnénk tudni, hogy akitől megkérdezzük, Ő tudja-e a választ vagy mit gondol arról mi a válasz a kérdésünkre.

Mert hiába van ott a neten elérhetően pl. itt hogy mi a hazafiasság fogalma, ha egyszer az akitől kérdezték az a személy valami teljesen mást ért alatta és ezért írja el amit írt.

34

Na ne röhögtess. Ezentúl minden kérdésnél minden szót el kell magyarázni csak azért, mert ha nem, akkor elterelitek a kérdés lényegét? Mindjárt felrakok egy kérdést a kommunizmusról, egy 200 tételes bibliográfiával, hátha úgy megy az egyenes válaszadás. Te perpill éppen tereled a kérdést.

#36 Neked szövegértési problémáid vannak?

HA valaki rákérdez AKKOR annak oka van és ez az egyik oka amit leírtam.

ha minden válasznál direkt játszod az értetlent akkor tényleg nehéz lesz bármiről beszélni.

Node épp ez a lényeg, és ezt emítették fel már többen is, sőt íme most Te Magad is: a hazafiság olyan dolog, ami nem egyetlenegy ,,kipipálandó'', zárványszerű tételpontból áll, hanem tipikusan olyasvalami, ami áthatja az élet egészét. Ebben éppen a környezetvédelemhez hasonlít, amelyről az egyik Válaszoló meg is említette ugyanezt.

Mintha csak azt kérdezném, hogy az osztályból melyik gyerek ,,szereti a legjobban a szüleit''. Az, hogy ez mennyire sokféle megnyilvánulási formában lehet jelent, és hogy ez mennyire a dolog lénehgéhez tartozik, az még jobban látszik a fordítottjából: ki az aki legjobban szereti idős, rászoruló szüleit. Nyilván az ilyet nem lehet megjátszani: ha valakiben őszintén megvan, az az egész viselkedését át fogja hatni.

De nézzük akkor az elébbi összefoglaló pontjait is akár.

1) Patriotizmus, nemzeti büszkeség

Ez éppen az az érzés, amit a legjobban befolyásolnak látszólag távoleső dolgok is. Mondok egy példát kicsiben is (egyfajta munkahelyi ,,lokálpatriotizmus'' példáján). Mondjuk egy sikeres, tehetséges programozó/programozó szereti a munkhelyét: második otthonának érzi, főnökét pedig szakmailag-emberileg is tiszteli, kollégáit szereti, a céget lelkileg is magáénak érzi, munkaidőn túl is érdekli a cég egészséges ügymenete, távlati céljai. elmondhatjuk, ez egyfajta hazafiság, ,,patriotizmus'' kicsiben.

Egyszercsak ez a példabeli tehetséges mérnök észreveszi, hogy a addig példaképpként tisztelt főnöke rendszerszerűen igazságtalanul kezd bánni az egyik kiszolgáltatott helyzetű dolgozóval, mondjuk az egyik takarítóval, vagy az egyik kis gyakornok irodistával. Nap mint nap megalázza, sőt ez már túl is lép a mindannapi idegességen túl: a főnök nyilvánvaló bűnbakként kezdi használni kiszolgáltatott helyzetű alantasát, sőt, sajnos a többi dolgozó is ráuszul, egyfajta súlyos mobbing légkör jelenik meg.

Tegyük fel, hogy a dolog aműgy viszont senki mást nem érint az egyetlen kiszolgáltatott bűnbakon túl, több bűnbak nincs, senki mást nem érintenek az igazságtalanáságok: szóval példánk főhőse, a jóizlésű, lokálpatrióta mérnök maga személyesen nem él át igazságtalanságokat, őt magát tovbbra is megbecsülik.

Hogyan fogja ezt megélni a helyzet **egészét** a példabeli, jóizlésű, jól menő helyzetű, továbbra is elismert mérnök dolgozó? Fel fog-e tudni ugyanúgy nézni a főnökére és a munkahelyi kollektívára, képes lesz e második otthonának érezni a munkahelyét?

Az, hogy valamit ,,otthonomnak érzek'', az minőségileg is más érzés, mint hogy valamihez csak alkalmazkodom túlélésszerűen. Egy igazságtalan főnök, munkahelyi klikk, sőt akár egy kollektíva is nagyon is el tudja idegeníteni magától egy korábban teljesen ,,lokálpatrióta'' mérnököt. Épp ezért a munkahelyi lokálpatriotizmus elválaszthatatlanul kötődik hozzá a munkahelyi élet egészéhez: ha valami egy részterületen embertelenné válik, akkor az egész érzés megy tönkre.

Itt a dolog mindjért kapcsolódik is az ,,erkölcsi tartáshoz'', meg az ősök által például mutatott hagyomány iránti tisztelethez.

Én gyerekkoromban még tudtam lelkesedni még valami magasabb rendű dolog iránt, amit hazaszeretetnek nevezhetünk. Élveztem, hogy nyelvünk különleges, meg hogy egyedülálló ősi hagyományaink vannak, meg hogy az akkori Nyugatot is messze megelőző szolidaritás hatotta át a társadalmat egy-két dologban.

Amikor aztán kmszkorom végén, szóval 1990-ben mutatták a tévében, hogy hogyan szórják ki az utcára a munkásszállásokról a lábuk alól talajvesztett volt munkás embereket -- belőlük lettek a ,,hajléktalanok'' -- és hogy mennyi elvtelen lenézés lett ezeknek a sorsa főleg a tlejes 90-es éveken keresztül, de lényegében még ma is ugyanott vannak, ahova 1990-ben kerültek -- azóta én azt a fajta hazaaszeretetet már nem tudom érezni, amit gyerekként. Alkalmazkodni, túlélni tudok, de abban hinni, amiben régen, és ugyanazt a fajta otthonosságot érezni már nem.

2) Nemzeti hagyományaink

Hagyományaink közül a legősibbek egy tekintélyes részét, az inkább ,,néprajzi hagyományok'' közé sorolható ősi hagyományainkat épp a cigányok őrizték meg a gyűjtők, néprajztudósok számára. Legtipikusabb példa erre a népmesék, népdalok, népi mesemondók szerepe.

A népmese nem ugyanaz, mint amit a XIX. századi tudó gyűjtők lejegyeztek, ilyen Grimmm-mese gyűjtemény, meg Benedek Elek mesék. Ezek legjobb esetben is részleges pillanatképek (sok esetben radásul a gyűjtő által torzított formában). A népmesét valójában egy akkoriban még élő, eleven, dinamikus mesemondó-közösség teremtette meg, amelynek részesei voltak az öregek, de az őket hallgató hallgatóság is, meg az, ahogy az öreg képes volt a gyerekek közül kinevelni dajt leendő utódait, akik továbbvitték tudását.

Ilyenfajta élő mesemondó-és-hallgatósága hagyományt már csak a XX. században kezdett el érdemben vizsgálni a néprajztudomány, ekkoriban viszont már parasztságunk életmódja annyira megváltozott, modernizálódott, hogy a dolgot már csak a leghagyományőrzőbben élő rétegek között lehetett kutatni, ilyet pedig már csak egyes cigány falvakban találtak, sőt őköztük is főleg már csak Erdély rurálisabb, elszigetletebb részein.

Amit a Nagy Olga gyűjtötte erdélyi népmesék címén ismerünk, azokat nagy Olga valójában az erdélyi cigányok között gyűjtötte, csak a ceausescu-i diktatúra miatt a dolgot csak úgy engedték kiadni, sajtó és könyv formájában megjelentetni, ha ezt a tényt eltitkolja. Szóval a ,,Nap fia és a pakulár'' és sok más, a régi magyar paraszti hagyományt feltáró könyvét csak mint ,,erdélyi meséket'' lehetett megjelententi, de ezek nélkül nem ismernénk a népi mesemodó közösséget életét, a régi magyar paraszti néphagyományok tényleges élő dinamikáját sem.

Ez az egész csak egyetlen példa akart elnni arra, hogy cigányságunk sorsa miért elválaszthatatlan a népi hagyományaink megőrzését szolgáló tudományos gyűjtőmunkától. Innen már látszik, mennyire elszakíthatatlan a dolog a szegénység kérdésétől is, főleg, ami a legrégibb hagyományaink bomlását illeti.