Sikerült már valaha meggyőzni valakinek egy LMBTQ-st arról, hogy az álláspontja abszurd, nevetséges, tarthatatlan?

Talán az is kiderül most, hogy miért nem sorolom egy platformra a homoszexuális embert az LMBTQ-sal (ahogyan Ungár Péter sem pl.).

Én élőben ritkán tudok vitatkozni egy ilyennel, mert tapasztalatom szerint nem vállalják a konfrontációt (két mondat után elhallgatnak vagy bele sem kezdenek vitázni, de az ember háta mögött azért pusmognak) így nem csoda, hogy marad a kommentemberkedés.

Itt viszont rendkívül aktívak. Álnéven benn vagyok pár LMBTQ oldalon, elképesztő mi megy ott és mit művelnek azzal aki óvatlan módon odatéved és merészel másfajta véleményt megfogalmazni. Kirakta most valaki itt ezt a képet:

[link]

Na ez az, amit lehetetlen védeni, ez egyetlen józan gondolkodású ember számára nem kérdés. Tudják ezt jól a LMBTQ szervezők is, nem hiába választották meg provokatív céllal. De lényeg, hogy ebből az esetből az értékrendjük világosan lelepleződik, nem hiába vannak felháborodva, ha valaki szembesíteni meri őket. Ennek ellenére a legabszurdabb dolgokkal védik, például: itthon még nem álltak körbe bőrszerkós-fétises melegek kislányt. Vagy: ilyet a strandon is lát. Vagy: te egy beteg ember vagy (mármint akit a kép éppen felháborít), hogy a bőrszerkóról egyből a szexre asszociálsz, pedofil vagy?

Ilyenek és ehhez hasonlók.

Kicsit olyan érzésem van, bár nyilván nem éltem akkor, mintha egy nácit akarnál meggyőzni arról, hogy a zsidóság ártatlan, vagy egy kommunistát, hogy nem teljesen a burzsoázia tehet a nyomoráról. Hanem talán mondjuk a sorsáért saját maga is felelős. De nem, ő csakazértis küzd az utolsó golyóig, hiába, hogy százszor és ezerszer megdőlt már az álláspontja.

Valakinek sikerült már ez a mission impossible?