Magyar vagy a román történelem a nagyobb?

# 11

Csakhogy a történészek nem így gondolják, szerintük a magyar államiság sem de jure, sem de facto nem szűnt meg 1526 után.

20:20

Milyen magyar államiság az amikor mindent Bécsből mondanak meg?

13

Jah a történészek azt is megmondták hogy Erdély képviselte a magyar államiságot. Sebaj hogy ezidőben Erdély vezetésével egyesült először a három román fejedelemség. A magyar történészeket a tények soha nem zavartàk történelemhamisítás közben.

" Sebaj hogy ezidőben Erdély vezetésével egyesült először a három román fejedelemség."

Ilyen nem történt. Csak annyi volt hogy 3 hónapig Vitéz Mihály uralta mindhárom fejedelemséget, de egyesítés nem történt. Amúgy meg Erdélyt végig fosztogatták.

15

Igen ez a magyar történelemhamisító történészek verziója.

20:56

Eleve Moldova és Havasalföld is csak 1862-ben egyesült először. Közös uralkodó =/= egyesülés.

# 14

Ezt írtad: "Jah a történészek azt is megmondták hogy Erdély képviselte a magyar államiságot. Sebaj hogy ezidőben Erdély vezetésével egyesült először a három román fejedelemség. "

Csakhogy a komoly román történészek, mint Lucian Boia professzor is cáfolják, hogy Vitéz Mihály egyesítette volna a a három fejedelemséget. Mellesleg Vitéz Mihály Erdélyben ténylegesen csak a Habsburg uralkodó, Rudolf német-római császár, magyar és cseh király bábja volt, akit annak rendje és módja szerint el is takarítottak az útból, amint terhessé vált. [link]

Egyébként Erdély hogy lett volna román fejedelemség?

Amikor az erdélyi uralkodó osztály, a magyar nemesség, a szintén magyar székelyek, és a német szászok voltak 1437, a kápolnai unió (Unio Trium Nationum - Három nemzet egyesülése) óta, és a románok törvényileg is szigorúan ki voltak zárva a hatalomban való részvételből. Így a románság egyáltalán nem képviseltethette magát az erdélyi rendi országgyűléseken.

Továbbá az 1568-as, a vallásszabadságot kimondó híres tordai erdélyi országgyűlés négy vallás, a katolikus, evangélikus, református és unitárius szabadságát és egyenjogúságát mondotta ki, méghozzá elsőnek a világon. Ugyanakkor a románok ortodox vallására egyáltalán nem vonatkozott az erdélyi vallásszabadság és egyenjogúság, az ortodox vallás az Erdélyi Fejedelemségben csak törvényen kívüli, megtűrt, eretnek szektának számított csupán.

Mellesleg Erdély fejedelmei mind magyarok voltak, a kevesebb, mint egy évig, 1599. november 20. – 1600. október 5. között uralkodó Vitéz Mihály kivételével.

# 12

Ezt írtad: „Milyen magyar államiság az amikor mindent Bécsből mondanak meg?”

A Királyi Magyarország a Habsburg Monarchia legönállóbb, legautonómabb állama volt, így egyáltalán nem igaz, hogy mindent Bécsből mondtak volna meg.

Azért nem igaz, mert volt önálló magyar országgyűlés, mely magyar országgyűlés rendkívül erős jogkörökkel rendelkezett, még a Habsburg uralkodóval szemben is. Ténylegesen a mindenkori Habsburg uralkodó és a magyar nemesség között széleskörű hatalommegosztás, rendi dualizmus létezett.

A Királyi Magyarország országgyűlése révén törvényhozási autonómiával rendelkezett, itt az osztrák örökös tartományok törvényei nem voltak érvényesek. Magyarországot csakis a magyar törvények, és a magyar szokások alapján lehetett kormányozni.

A Királyi Magyarországon az abszolút monarchiához elengedhetetlenül szükséges uralkodói bürokrácia, fejlett hivatalszervezet egyáltalán nem létezett, mert a közigazgatás a magyar nemesi vármegyéken alapult, melyek a magyar nemesség fennhatósága alatt álltak, a Habsburg uralkodótól tulajdonképpen függetlenek voltak.

Vagyis a nemesi vármegyéken alapuló magyar közigazgatás megint csak autonóm, független volt a Habsburgoktól.

Az magyar igazságszolgáltatás szintén teljesen független volt az osztrák örökös tartományokétól, mert a magyar törvényeken, a magyar bíróságokon alapult.

Összegezve a Királyi Magyarország törvényhozása, a közigazgatása, igazságszolgáltatása a magyar nemesség rendiségén alapult, vagyis a belügyekben ekkor a Királyi Magyarország elképesztően széles autonómiával, önállósággal bírt.

A rendi dualizmus, a magyar nemesség és a Habsburg uralkodó közötti hatalommegosztás jegyében tehát a belügyek elsősorban a magyar nemesség rendi önkormányzati szervei hatáskörébe tartoztak, még a Habsburg uralkodó a hadügyeket és a külügyeket tartotta fenn magának.

A Habsburg Monarchia egyetlen lényeges összbirodalmi, a magyar nemességtől, a magyar rendektől ténylegesen független, csakis a Habsburg uralkodó fennhatósága alá tartozó kormányszéke a hadügyeket intéző Udvari Haditanács (Hofkriegsrat) volt.

Kérlek, vedd a fáradtságot, és olvasd el erről a kérdésről a nemzetközi hírű magyar történész, Pálffy Géza tanulmányát: Szent István birodalma a Német-római Birodalom határvidékén: A Magyar Királyság és a Német-római Császárság a 16–17. században

file:///C:/Users/Juh%C3%A1sz%20L%C3%A1szl%C3%B3/Downloads/Szent_Istvan_birodalma_a_Nemet_romai_Bir.pdf

Itt van továbbá Pálffy teljes terjedelmű, részletes, 448 oldalas alapműve is a témában, ha a részletek is érdekelnek: Szent István birodalma a Habsburgok közép-európai államában. A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században [link]

Pálffy Géza írásai ma alapművek, és kötelező szakirodalomnak számítanak a magyarországi főiskolákon és egyetemeken.