Magyar vagy a román történelem a nagyobb?

2

Pont annyira hivatalos mint a Honfoglalás elmélete. Amúgy a Román történelem gazdagabb. A történelmi magyar királyságot elég gyorsan megszerezték a nyugati uralkodó családok onnantól meg csak egy ütközőzóna volt a törökökkel.

# 4

Honnan veszed, hogy a román történelem gazdagabb?

Románia önálló európai államként csak 1867 óta létezik, Magyarország ellenben legalább 1000 óta.

A két román fejedelemséget kunok alapították, akik rátelepedtek a vlach pásztorokra. Egészen a 17. századig erománosodott kun elit uralkodott rajtuk, majd a törökök konstantinápolyi görög kereskedőknek, fanariótáknak adták kvázi haszonbérbe őket.

A román fejedelemségek európai viszonylatban teljesen jelentéktelen államocskák voltak, mindig valamely erősebb szomszédtól, gyakran éppen a Magyar Királyságtól függve.

A Magyar Királyság népessége 1500-ban kb. négyszerese volt a két román fejedelemség együttes népességének

A két román fejedelemség igen szegény, kulturálisan, társadalmi és gazdasági téren igen elmaradott államnak számított, a Magyar Királyság ellenben a középkor Európa egyik legfontosabb, legtekintélyesebb, gazdag állama volt, óriási nemzetközi presztízzsel.

Még Magyarország 1541-es három részre szakadása után is a Habsburgok Királyi Magyarországa sokkal népesebb és gazdagabb volt, mint a két román fejedelemség együttvéve, sőt az Erdélyi Fejedelemség is jóval nagyobb erőt képviselt, mint a két román fejedelemség együtt.

A magyar államiság mindenképp jelentősebb mint a román. Magyarország régebben létezett mint bármilyen román állam és nagyobb is volt a jelentősége. A román fejedelemségek (Havasalföld és Moldova) meg csak vazallusállamok voltak. Mohács után viszont a magyar államiság is de facto megszűnt.

A dák-római folytonosság elmélete meg nem bizonyított. A legnagyobb probléma az elmélettel hogy 170 év alatt egy provinciát se romanizáltak a rómaiak. Miért pont Dacia lenne a kivétel? A helységnevek is a bevándorlás elméletet erősítik, nagyon sok a szláv és a magyar helységnév a mai Románia területén, ha folymaatos volt a román jelenlét, akkor ennek mi az oka? Római kori helységnevek se maradtak fenn, ellenben a Balkánon igen, ami latin nyelvű népességre utal akkor amikor a szlávok megérkeztek a Balkánra.

Térkép a római uralom idejéről: [link]

Pannónia, A Balkán, Britannia és Észak-Afrika is tovább volt római uralom alatt, mint Dacia, de a lation nyelv nem marad fenn. Miért?

# 4

A Magyar Királyságot nem megszerezték, hanem örökölték az Anjouk és a Habsburgok, ugyanis mind az Anjouk, mind a Habsburgok az Árpád-ház vér szerinti, törvényes leszármazottai, leányágon.

Mellesleg az Anjou-ház uralna Magyarország egyik aranykora volt.

A Magyar Királyságot soha nem tudta meghódítani a török, ellenben a két román fejedelemség az 1400-1500-as évek fordulójától egészen 1867-ig török fennhatóság alatt állt.

A román dák-római elmélet teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a Népvándorlás korát. Kezdve a gótokkal, akik leigázták a dákokat és jó ideig megvetették a lábukat a területen. A rómaiak ki is vonultak ez időben Daciából.

A gepidák is sokáig éltek a területen, ahogy később az avarok is. Ekkor már semmi említés nem volt dákokról, főleg nem latin nyelvű dákokról...

Ennyit róluk. Amikor a magyarok bejöttek a vlahok az Al-Duna vidéken éltek. A Gesta Hungarorum Volochi néven jelöli őket. Az Erdélyben jelölt (egy kis területen) Blachi nép valószínűleg besenyő.

Trianon után kellett felerősíteni ezt a "mi előbb éltünk itt" mítoszt. A probléma kulcsa a Népvándorlás figyelmen kívül hagyása, ahogy említettem.

# 6

Mohács után nem szűnt meg a magyar államiság.

Ugyanis az a Habsburgok Királyi Magyarországában a történelmi magyar államiság mind de jure, mind de facto létezett.

Volt önálló magyar országgyűlés, önálló magyar törvények, önálló magyar igazságszolgáltatás, vármegyei közigazgatás, pénzverés, királyi ikoronázás. A Habsburg uralkodó és a magyar nemesség között széleskörű hatalommegosztás, rendi dualizmus létezett.

Ez ma a hivatalos történészi álláspont, lásd például Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században című művét.

"Mohács után nem szűnt meg a magyar államiság."

de facto megszűnt