Szerintetek jogos az EU részéről, hogy nem tetszik nekik az, hogy éppen mi akarjuk megmondani mi a jó Európának?

Ja csak brusszel ezt anelkul is megkapna h egy 10 millios orszag folyamat keresztbe tenne neki.

En nem azt mondom h tartozunk az eunak de Orban tulgondolja a szerepet.

Megnezzuk majd Eus tamogatas nelkul eleg penzt tud e osztani a Nerben h ne legyenek belso harcok.

Most konkrétan az a feszkó, hogy Magyarország hízott egy törvényt,ami a saját területén érvényes.

Nincs benne semmi "megmondás" senki másnak.

#15, kamu.

Tőled hiába is kérnék joghelyet, de ha volna, arról írt volna az EB, max 2-3 oldalban.

Ha az Európai bizottság lépés volna jogállami érvekkel működni, akkor nem keverék ide a pénzügyi kérdéseket.

16: van jogi hivatkozás, a pénzt azért vetik be, mert a jogi érveket Orbánék lesöprik, illetve azt a trükköt alkalmazzák, hogy bíróságra viszik az ügyet, ott 1-2 évet húzódik, majd ha ellenük döntenek, akkor visszavonják a törvényt, csinálnak egy másik törvényt, amiben csak valami kis módosítás van, de a lényege nem változik, viszont jogilag új törvény, és kezdődik a kör elölről.

Az EU-t nem arra tervezték sajnos, hogy egy a szabályokkal a fentiek szerint visszaélő tagállammal szemben legyenek gyors szankciók. Egyfajta úriemberek klubjának indult, és nem tudták, kiket kapnak a nyakukba Orbánékkal.

18: sorry, vacsoráztam, de íme a jogi érvek:

Magyarország: Az LMBTIQ-tartalom betiltása és egy LMBTIQ-vonatkozású könyvben feltüntetendő felelősségkizáró nyilatkozat

A homoszexualitást megjelenítő tartalomhoz való hozzáférés a 18 éven aluliak számára

Magyarország 2021. június 23-án számos korlátozó és diszkriminatív intézkedést előíró törvényt tett közzé; konkrétan a törvény tiltja, illetve korlátozza az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, mely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” népszerűsítik vagy jelenítik meg 18 éven aluliak számára. A kiskorúak védelme jogos közérdek, melyet az Európai Unió is elismer és érvényesíteni kíván. Azonban ebben az esetben Magyarország nem indokolta meg, hogy az LMBTIQ-tartalmak megjelenítése miért volna káros a gyermekek jóllétére, vagy miért nincs összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekével. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, mert úgy véli, hogy a törvény számos uniós szabályt sért. Először is, Magyarország megsértette az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet az audiovizuális tartalmakra vonatkozó normák és a határon átnyúló audiovizuális médiaszolgáltatások vonatkozásában, mivel olyan indokolatlan korlátozásokat léptet életbe, melyek szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg, továbbá aránytalanok. Másodszor, néhány vitatott rendelkezés sérti az e-kereskedelmi irányelvet (nevezetesen a származási ország elvét). A törvény tiltja az eltérő szexuális irányultságokat ábrázoló, kiskorúaknak szóló tartalmak megjelenítésére vonatkozó szolgáltatásnyújtást, még olyan esetekben is, ahol ez a szolgálatás más tagállamból származik. Harmadszor, Magyarország nem indokolta meg a határokon átnyúló, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások korlátozását. Negyedszer, Magyarország nem jelentette be előre a Bizottságnak a vitatott rendelkezések egy részét, az erre irányuló, az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelvben előírt kötelezettség ellenére. Ötödször, a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország megsértette a szolgáltatásnyújtás szabadságának (EUMSZ 56. cikk) és az áruk szabad mozgásának (EUMSZ 34. cikk) Szerződésben foglalt elveit, mivel elmulasztotta bizonyítani, hogy a korlátozások kellően indokoltak, megkülönböztetésmentesek, és arányosak. Hatodszor, a vitatott rendelkezések egy része sérti az általános adatvédelmi rendeletben és az Alapjogi Charta 8. cikkében megállapított adatvédelemhez való jogot. Végezetül a Bizottság úgy véli, hogy az uniós jog alkalmazási körébe tartozó területeken a magyar rendelkezések sértik az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a megkülönböztetésmentességhez való jogot, amint e jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1., 7., 11., illetve 21. cikke rögzíti. E jogsértések súlyossága miatt a vitatott rendelkezések sértik az EUSZ 2. cikkében rögzített értékeket is.

Egy LMBTIQ-vonatkozású gyerekkönyvben feltüntetendő felelősségkizáró nyilatkozat

A magyar fogyasztóvédelmi hatóság 2021. január 19-én arra kötelezte egy LMBTIQ-személyeket bemutató gyerekkönyv kiadóját, hogy felelősségkizáró nyilatkozat formájában tüntesse fel, hogy a könyv „a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésformákat” jelenít meg. Ez az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. és 21. cikkében rögzített, a véleménynyilvánítás szabadságához és a megkülönböztetésmentességhez való jog korlátozását jelenti, és sérti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvet. A Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak, mert úgy véli, hogy a „hagyományos nemi szerepektől” való eltérésre vonatkozó információ nyújtására vonatkozó kötelezettség előírásával Magyarország korlátozza a szerzők és könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát, és a szexuális irányultságon alapuló indokolatlan megkülönböztetést valósít meg. Konkrétan Magyarország nem indokolta meg ezen alapvető jogok korlátozását, valamint azt sem, hogy az LMBTIQ-tartalmak megjelenítése miért volna káros a gyermekek jóllétére, vagy miért nem áll összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekével.

Lengyelország: „LMBT-ideológia mentes zónák”

2019-ben számos lengyel település és régió fogadott el határozatot az úgynevezett „LMBT-ideológia mentes zónák” létrehozásáról. A Bizottság aggódik, hogy ezek a nyilatkozatok uniós jogot sértenek a szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetéstől való mentesség tekintetében. Ezért részletes elemzéseket kell készítenie arról, hogy ezek a határozatok összeegyeztethetők-e az uniós jogszabályokkal. Az értékelés elvégzéséhez a Bizottságnak megfelelő és átfogó tájékoztatásra van szüksége a lengyel hatóságoktól. A Bizottság februárban tett egyértelmű felszólítása ellenére Lengyelország eddig még nem nyújtotta be a kért információkat, nyíltan válasz nélkül hagyva a Bizottság kéréseinek nagy részét. Lengyelország ezzel akadályozza a Bizottságot a Szerződésekben ráruházott hatáskörei gyakorlásában, és nem tartja tiszteletben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elvét, amely előírja a tagállamok számára az érdemi együttműködést az Unió intézményeivel. Ezért a Bizottság felszólító levelet küldött Lengyelországnak az együttműködés hiánya miatt.

Háttér-információk

Az EU-n belül az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség a Szerződésekben és az Alapjogi Chartában rögzített alapvető elv. Az elmúlt évtizedekben a jogalkotási fejlemények, az ítélkezési gyakorlat és a szakpolitikai kezdeményezések sok ember életét javították, és elősegítették olyan egyenlőbb és befogadóbb társadalmak létrejöttét, amelyek többek között az LMBTIQ-személyek számára is nyitottak. Ennek ellenére továbbra is EU-szerte tapasztalható az LMBTIQ-személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés – ezért kell az EU-nak az LMBTIQ-emberek jogainak védelmére irányuló erőfeszítések élharcosává válnia.

A von der Leyen elnök által az Unió helyzetéről szóló 2020. évi beszédében tett bejelentésnek megfelelően a Bizottság november 12-én előterjesztette a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, nem bináris, interszexuális és queer (LMBTIQ) személyek esélyegyenlőségére vonatkozó első uniós stratégiát. A stratégia célzott intézkedéseket határoz meg, az alábbiakra összpontosító négy fő pillérre építve: a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; a biztonság garantálása; befogadó társadalmak kialakítása; az LMBTIQ-személyek esélyegyenlőségére irányuló törekvés előmozdítása világszerte.

A lengyeleket tévedésből másoltam a végére.

Ez egyébként csak a sajtó számára készített rövid összefoglaló. Szíjjártó maga mondja, hogy 54 oldalas a jogi dokumentum.