Miért megengedett, hogy egy pártnak 2/3-os többsége legyen akár már 30% körüli eredménytől?
A régi választási rendszerben 386 képviselő ült a parlamentben, ebből 210 ember lista alapján került be a parlamentbe, 176 pedig egyéni választókerület alapján. Ahhoz, hogy egy párt kétharmaddal rendelkezzen (azaz kis híján bármit megtehessen) 255 képviselő kellett. Ez azt jelenti, hogy ha az összes egyéni választókerületben az ő jelöltjük nyert, akkor is minimum 37,5% kellett (79 ember a listákról).
Aránytalan és igazságtalan volt, sok képviselővel, ezért már nagyon régóta aktuális volt a módosítás, ami 2011-ben jött el.
Ma 199 képviselő ül a parlamentben, ebből 106 egyéni választókerületből jut be, 93 pedig listáról. Itt a 2/3-hoz 133 fő szükséges, ami azt jelenti, hogy ha egy párt jelöltjei nyernek az összes választókerületekben (106 képviselő), elég 29%-ot szereznie (27 jelölt), hogy 2/3-al rendelkezzen. Erre egyfordulós rendszerben nagyobb az esély, mint korábban.
De a szavazók 30%-a messze nem többség. Ennyi erővel egy másik párt rendelkezhet 70%-al (ez esetben két párt jut be a parlamentbe) és mégsem az a párt kormányoz amit a szavazók többsége szeretett volna, hiszen mindössze 66 fő ül bent közülük a parlamentben. Sőt, a kevésbé támogatott pártnak egyezkednie se kell, hiszen kétharmaddal azt tesz amit akar, nem számít mit mond az ellenzék.
Természetesen a példa végletekben gondolkozik, minimális az esélye, hogy egy párt 70%-ot ér el úgy, hogy nem nyer egyetlen körzetben sem, illetve nem számoltam töredék szavazatokkal, kompenzációval sem, de arra rámutat, hogy mennyire aránytalan a rendszer. A régi se volt jó, de a mostani még aránytalanabb.
Miért van egyáltalán lehetőség arra, hogy egy pártnak 2/3-os többsége legyen akár ilyen kis eredménnyel? Miért ennyire igazságtalan és aránytalan a rendszer?
válasza:Ha valaki azt mondja hogy a Fidesz csalt a választáson, erre gondol.
Csak ez nem csalás, mindössze visszaéltek a hatalmukkal.
válasza: válasza: válasza:Nem értelek.
A egyéni vk-t is a választók akaratából nyeri el aki nyeri.
Angliában nincs listás szavazás, csak egyéni körzetek.
A szerint 90:16 többsége volna most a fidesznek.
A legtöbb országban ilyen vegyes rendszer van, mint nálunk, tisztán listás is van néhány.
Ezt 1989-ben alkudták így ki, ahelyett, hogy egy alkotmányozó nemzetgyűlést tartottak volna
Nekem spec egy kétkamarás parlament tetszene ha csak egyéni képviselőkkel.
Akkor nem volna frakciófegyelem, listás mutyik, volna viszont egyéni felelősség és visszahívhatóság.
válasza:A régi választási rendszer sokkal-sokkal bonyolultabb volt, mert próbálta ezt (és a hasonló) ellentmondásokat kompenzálni.
A Fidesz leegyszerűsítette a rendszert, ezzel több ill. erősebb ellentmondások vannak benne.
Amit te írtál, az azért így nem igaz. Ha 106 egyéni körzetben nyer egy párt, akkor az ország minden választókerületében őt akarja a választók (legalább relatív) többsége. Ennek alapján a 2/3-os parlamenti többséget nem érzem igazságtalannak.
Torzít a rendszer, de leginkább úgy, hogy a kis pártoknak rossz, a nagyoknak jó. Jelenleg egy nagy párt van Magyarországon. A másik oldalon ezerfelé szakadt kicsik. Ha ők külön indulnak, akkor valóban, mindig esélytelenek lesznek a Fidesszel szemben. De ebben is van logika: ha a nagy pártoknak kedvez a választási rendszer, akkor könnyebb a nagy pártnak kormánytöbbséget létrehoznia, és így a választási rendszer a biztonságos kormányzást segíti. Ha 5 kis pártból álló koalíció kerül hatalomra, az sokkal nehezebben tud kormányozni, mint ha egy párt van hatalmon.
válasza:ma 08:58
Sikerült jó sok hazugságot összehoznod.
"Angliában nincs listás szavazás, csak egyéni körzetek.
A szerint 90:16 többsége volna most a fidesznek."
Erre az olcsó dumára mindig azt tudom mondani, ebben a rendszerben a fidesz 94-ben feloszlatja magát mert nem kerül be a parlamentbe. De a tovább boncoljuk, ne h már egy 200 éves demokráciával hasonlítsuk össze magunkat ahol már az emberek gondolkodása, a pártrendszer felépülése hozzáigazodott ehhez a rendszerhez és így ez a torz rendszer még sem annyira torz, mintha egy friss demokráciába vezetnénk be.
"A legtöbb országban ilyen vegyes rendszer van, mint nálunk, tisztán listás is van néhány."
Na megint egy jó nagy blöff, persze a banánköztársaságokat és egyéb diktatúrákat bevesszük lehet igazad van, de európában a 27 tagállamból 21-nek tisztán listás választási rendszere van. A német vegyes arányos választási rendszer pedig nem hasonlítható a magyarhoz mert az ARÁNYOS és ott 30%os támogatottsággal kb 30%os mandátum arányt fognak kapni és nem 50%-ot.
Franciáknál 2 fordulós rendszer van ami szerintem törvényhozási képviselők megválasztására nem a legalkalmasabb, de legalább akkor is az a képviselő kerül be akinek a legnagyobb a támogatottsága és legkisebb az elutasítotság aránya.
Íreknél pontózós rendszerrel választanak ami megint a legkisebb rossznak kedvez (tehát akinek a like-dislike aránya a legjobb).
A mi rendszerünkhöz hasonló egyedül Olaszországban van, csak h különbség az h 232 képviselőt választanak meg egyénibe és 386ot listán tehét tehát csak a képviselők 37% egyéni képviselő és így sokkal arányosabb a rendszer szemben a magyarral ahol a 199 képviselőből 106 egyéni tehát 53%-a egyéni és egy szar torz rendszer.
válasza:De nektek,hogy jön ki a 30 szazalek a listan?
2018-ban a Fidesz szazalekot kapott az orszagos listan,viszont csak azon partok kapnak mandatumot,amik bejutnak a parlamentbe.A parlamentbe jutott partok közül pedig a Fidesz-kdnp több sza azatot kapott,mint az lsdzes többi parlamenti part össuesen
7# a kérdés elméleti volt. Jelen esetben ez nem egy pártpolitikai kérdés (miért a Fidesz nyert, miért nem más, stb), hanem a választási rendszerrel kapcsolatban érdeklődtem.
Egy sok képviselős, kétfordulós, aránytalan rendszerből csináltak egy egyfordulós, még aránytalanabb rendszert. A kérdés nem arról szól, hogy ki nyer, hanem hogy miért van lehetőség kvázi kettős szavazásra, miért van lehetőség ilyen aránytalanságra és miért nem tükrözi KÖZELÍTŐLEG MINDEN esetben a választási eredmény a választók akaratát.
Nem kérdőjelezem meg a Fidesz győzelmét, ugyanakkor azt, hogy 2014-ben 45%-kal, majd 2018-ban 49%-kal (mindkét esetben) 133 mandátumot, azaz a mandátumok 67%-át (2/3) "nyerték el", igen, mivel a magyar jogszabályok szerint 2/3-al bármit meg lehet tenni.
Elfogadom, hogy ők voltak a legtámogatottabb párt, de a kérdés pont az aránytalan és igazságtalan választási rendszerről szól, ami lehetőséget adna arra, hogy egy BÁRMILYEN PÁRT akár már 30%-os eredménnyel 2/3-ot szerezzen. Persze ennek a valószínűsége minimális, de jogilag van rá lehetőség.
válasza:De 8-as: Melyik párt szerzett 30%-kal kétharmadot?
Az országos listán a Fidesz 2010 óta mindig 45%felett értt legutóbb 49%-ot, de hehz kelletek az egyéni mandáttumok is
9# egyik párt sem szerzett 30%-kal kétharmadot, ezért említettem több alkalommal is, hogy a kérdés ELMÉLETI. Ugyanis elméletileg, pontosabban JOGILAG LEHETŐSÉG VAN RÁ. És ez tisztességtelen.
Ugyanakkor az se tisztességes, hogy egy pártnak 45 vagy 49%-kal legyen kétharmada. Hiszen a választók közelítőleg fele szerette volna őket kormánynak látni. Nem a választók 2/3-a (67%-a), mint amennyi mandátumot kaptak.
Épp ezért tettem fel a kérdést: miért van ilyen aránytalan és tisztességtelen választási rendszer? Miért van jogilag lehetőség jóval több mandátumot szerezni, mint amennyit a választók szeretnének?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!