Magyarország miért ennyire csóró az EU többi országához viszonyítva?

#20 1940-ben már valamicskét "kedvezőbb" volt a helyzet születéskor várható élettartam terén, persze nem sokkal. 1900-ban volt 40 év alatt a születéskor várható élettartam, ami valóban egy döbbenetes dolog. Mai fejjel el sem tudjuk képzelni azt a nyomort, ami akkoriban Magyarországon volt. Ennek fényében egyébként tényleg indokolatlan a komcsizás, de én ennek nem sok jelentőséget tulajdonítok, mert ezek az emberek csak divatból meg megfelelési kényszerből komcsiznak, mélyebb ismeretek nélkül.

[link]

19# Azért mert a GNI/fő a jövedelmet méri, ez sokkal jobban mutatja az életszínvonalat mint mondjuk a fogyasztás. Társadalmi egyenlőtlenség tekintetében Magyarország bőven az EU átlag alatt van, és a legtöbb nyugati ország megelőz minket:

[link]

Ennek az oka hogy nyugaton a jobb fizetések miatt az átlag ember sokkal gazdagabb még aki nyugaton szegény (főleg a bevándorló hátterűek) azok pont olyan csóróak mint a nálunk lévő szegények, ezért nagyobb a társadalmi egyenlőtlenség nyugaton mint nálunk.

"Azért mert a GNI/fő a jövedelmet méri"

A nemzeti jövedelmet, nem a hétköznapi emberekét... A GNI nem ad arra rámutatást, hogy a nemzeti jövedelem mennyire realizálódik a lakosságnál.

"Társadalmi egyenlőtlenség tekintetében Magyarország bőven az EU átlag alatt van, és a legtöbb nyugati ország megelőz minket:"

Mi az, hogy a legtöbb? Németország, Svájc, Luxemburg és az Egyesült királyság nem a "legtöbb" nyugati ország. Svájc és Luxemburg pedig egyébként is egyedi esetek, a két pénzügyi globális centrumban és adóparadicsomban várhatóak voltak ilyen anomáliák. Az összes többi nyugati ország nálunk jobban teljesít, vagy pont egy ligában vagyunk.

De ez egyébként is csak egy lehetséges válasz volt a részemről, még mindig felderítendő, hogy miért van ekkora különbség a nemzeti jövedelmünk és a fogyasztásunk között. Ennyivel többet takarítanánk meg? Nem hangzik reálisnak.

Az életszínvonalat szokták fogyasztás és jövedelem szempontjából is vizsgálni, de utóbbi alatt a háztartások jövedelmét és az átlagos bérszínvonalat szokták érteni vásárlóerő paritással kijavítva. A GNI-nak ehhez nem sok köze van, ezért nem értem, hogy ha életszínvonalról beszélünk, akkor miért egy nemzetgazdasági mutatószámmal példálóznak egyesek. Persze, van annyi kapcsolat a kettő között, hogy ahol a béka feneke alatt van a GDP és GNI ott valószínűleg magas életszínvonal sincs, de ez pont annyira pontatlan, mintha egy gáz nyomásából akarnánk következtetni a hőmérsékletére. Van összefüggés a kettő között, de nem teljes a képlet és a gyakorlatban egyébként is van egyszerűbb módja a válaszadásnak.