Ha 51%al nyerne jövőre az össz ellenzék, akkor az most jelen választási rendszerben 2/3os győzelem, vagy még több?

Ezt lehetetlen megmondani. A döntő az, hány egyéni körzetet nyernek a pártok, nem a listára leadott %. Még az is lehet, hogy 51% listás szavazattal ellenzékben marad az ellenzék.

Amúgy jelen állás szerint kizárt, hogy 2/3-a legyen az ellenzéknek.

Nem ilyen egyszerű. A parlamenti helyek kb fele van a pártlista alapján, másik fele az egyéni körzetekből.

Ha, egy párt vagy pártszövetség teoretikus esetben a listán és minden körzetben az egyéni jelöltje is pont 51%-ot érne, az azt jelentené, hogy az össze hely kb 3/4-ét megszerezné. Az összes egyéni helyet plusz a listás helyek felét.(a pontos szám: 93 listás hely és 106 egyéni választókörzet)

Nyilván nem ér el ugyanolyan eredményt egy párt minden egyéni választókörzetbeli jelöltje, szóval ez csak teoretikus leegyszerűsítés. De a lényeg az, hogy az egyéni körzetekben, ha három vagy több "komoly" induló is van, és megoszlanak a szavazatok, akkor elég lehet 30-35% is a körzetek megnyeréséhez.

Régen annyiban volt más a rendszer, hogy ha nem ért el egyik jelölt sem 50+ %-ot valamely körzetben, akkor ott második forduló volt.

[link]

Itt egy mandátumkalkulátor. Eszerint az ellenzék akkor szerezne 2/3-ot, ha legalább 14 százalékponttal előzni tudná a Fideszt. A Závecz viszont csak 2 százalékpontnyi előnyt mér az ellenzéknek. Tehát az ellenzéki 2/3 eléggé valószínűtlen.

Akkor hogyan tudott a Fidesz 2/3-ot szerezni 2014-ben mindössze 45%-kal?

Hát úgy, hogy aránytalan a választási rendszer (pl. mert túl sok az egyéni mandátum), ezért nem az a legfontosabb mutató, hogy hány százalékot érsz el, hanem gyakorlatilag az eredményt legjobban befolyásoló tényező az az, hogy hány százalékponttal előzted meg a második helyezettet!

Hogy miért? Mert a körzetek különböznek egymástól (pl. demográfiailag), ezért körzetenként eltérő a kormánypártiak és az ellenzékiek aránya is. (Lásd a belinkelt mandátumbecsló kalkulátort, ami körzetenként kiszámolja, hogy a megadott országos szavazatarány esetén hogyan alakulnak a szavazatarányok helyi szinten a 106 körzetben külön-külön.) Szóval a 14%-os különbség az már olyan nagy, hogy a körzetek döntő többsége (majdnem 90 körzet!) egy oldalra billenne (amihez persze hozzáadjuk a listás mandátumokat is), 2/3-ot eredményezve.

Tehát, ha az országos listás különbség 14 százalékpontnál kisebb, akkor nem lesz 2/3, mert viszonylag sok olyan körzet van, ami legalább 14 százalékponttal fideszesebb, mint az országos átlag.

(Persze ezt is lehet árnyalni, mert lehetséges, hogy egyéniben olyanok is az ellenzékre szavaznak, akik listán nem, így pl. 13%-os listás különbséggel is összejöhet a 2/3.)

Vagyis a Fidesz hiába szerzett 2014-ben csak 45%-ot, ez bőven több volt, mint a 2. helyezett baloldali Összefogásnak a 25%-a. Aztán 2018-ban Fidesz 49%-ot szerzett, míg a második helyezett Jobbik csak 20%-ot.

Ezért akarja mindenki, hogy az ellenzék közösen induljon.

Például 2022-ben az ellenzék hiába szerezne mondjuk 51%-ot, ha közben a Fideszre is szavaznak 43%-nyian (a többi a mi hazánk, a kutyák meg a kamupártok), így az ellenzék előnye csak 8 százalékpont lenne, ami kevés a 2/3-hoz.

Vagyis igaza van a 3.-nak abban, hogy a döntő tényező az, hogy hány körzetet nyernek a pártok. De ez a gyakorlatban attól függ a leginkább, hogy országos szinten mennyi a különbség a két legnagyobb párt között. Minél nagyobb, annál több körzet billen a győztes oldalára.

Amit még kiemelnék, hogy a választási rendszer a Fidesznek kedvez (pl. a körzethatárok vagy a "német nemzetiségi képviselőnek" nevezett fickó), így 2%-os ellenzéki előny esetén még a Fidszenek lesz több mandátuma, vagyis jelenleg a Fidesz áll nyerésre még úgy is, hogy az ellenzékre szavaznának többen.