Trianon kapcsán mennyit számított volna ha a történelmi Magyarország uralkodó osztályai emberként vették volna számításba az ország területén élő nemzetiségeket és saját elnyomott osztályaikat...?

Ha a Magyar is lett volna kisebbség, akkor sem lett volna igazságos Trianon mert, azok a népek akik itt laktak, azoknak szegről végről magyarnak kellett volna vallaniuk magukat, mert Magyarországon éltek, egy olyan helyen éltek ahol volt MAGYAR KIRÁLYSÁG magyarterület ! Ezért amit tettek az árulás volt.

Hogy jobban értsd: Ha van egy házad, ami a TIÉD mint Magyar, de veled él 10 darab Német, akkor nem a Németeké lesz a ház, és senki nem ruházhatja át arra a 10 Németre a házat, mert az a ház papíron a tiéd, mint magyarszármazású ember.

Természetesen ez fordítva is igaz.

De ez elég morbid: ha valahol a kisebbségek számaránya túllépi az 50 százalékot, az adott országot fel kell darabolni? Ma is vannak ilyen országok, ismétlem. Vegyük el a területük kétharmadát?

A másik észrevételem pedig az, hogy mi szüksége volt a cseszkóknak színmagyar felvidéki területekre?

12# Vagyok

Tehát sosem volt Szlovák, vagy Román királyság.

Ezek az emberek egy olyan helyen laktak ahol volt Magyar királyság, a föld papíron a nevünkön volt.

Kedves # 9!

Hol voltál történelemórán?

Horvát-Szlavónország a Magyar Királyság része volt, korlátozott autonómiával. Ezért voltak például képviselői Horvát-Szlavónországnak a budapesti magyar országgyűlésben. Horvát-Szlavónország lakosai magyar állampolgárok voltak.

Magyarország és Horvát-Szlavónország között nem tehát perszonálunió volt, mert ezek egy államot alkottak, a Magyar Királyságot. Perszonálunió két külön állam között van, mint ma pl. Nagy-Britannia és Kanada között.

1867 és 1918 között a Magyar Királyság az alábbi részekből állt: Magyarország, Horvát-Szlavónország és Fiume.

A magyar államon, a Magyar Királyságon belül tehát kisebbségben voltak a magyarok.

15#

Jó hogy felhoztad Angliát és Kanadát mert jogilag pont ugyanolyan államközösségi viszony volt Magyarország és Horvátország között:

"(1868. évi XXX. tc. Magyarországon, 1868. évi I. tc. Horvátországban). A két ország közjogi viszonyát szabályozó „horvát kiegyezés” mindenekelőtt kimondotta, hogy a két ország kifelé „egy és ugyanazon állami közösséget képez”. Az államközösségen belül Horvátország „külön territóriummal bíró politikai nemzet”, amely „belügyeire nézve saját törvényhozással és kormányzattal bír.” Megállapította "

[link]

A gyakorlatban a horvátok és magyarok között kb olyan jogviszony volt mint Ausztria és Magyarország között, a két államnak saját parlamentje volt, saját hadserege, saját belpolitikája, a magyar nyelv Horvátországban nem is érvényesült közigazgatási szinten.

"Magyar Királyságon belül tehát kisebbségben voltak a magyarok"

Még mindig itt tartunk? Értelmezd amit a 12-es írt....

# 16

Bocs, de teljes tévedésben vagy.

Például ezt írod: "A gyakorlatban a horvátok és magyarok között kb olyan jogviszony volt mint Ausztria és Magyarország között, a két államnak saját parlamentje volt, saját hadserege, saját belpolitikája, a magyar nyelv Horvátországban nem is érvényesült közigazgatási szinten."

Egyáltalán nem ugyanolyan jogviszony volt.

Horvát-Szlavónország csupán a Magyar Királyság korlátozott belső autonómiával rendelkező társországa volt 1867 és 1918 között.

Például az osztrák parlamentben, a Birodalmi Tanácsban (Reichsrat) 1867 és 1918 között egyáltalán nem képviseltette magát a Magyar Királyság, ellenben a Magyar Királyság országgyűlésébe előbb 29, majd 40 horvát-szlavónországi képviselőt választottak. Továbbá a Magyar Királyság törvényei kimondták, hogy a magyar országgyűlés törvényei mindenben felülírják és megelőzik a horvát-szlavón országgyűlés a szábor törvényeit és hatáskörét.

Továbbá Horvát-Szlavónország vezetőjét, a bánt a magyar miniszterelnök jelölte ki a pozíciójára, tehát nem a horvát-szlavón országgyűlés, a szábor választotta.

Vagyis Horvát-Szlavónország kormányának a fejét, a bánt a magyar miniszterelnök egyszerűen KIJELÖLTE.

Egyébként a leghosszabb ideig, 20 évig, 1883 és 1903 között hivatalban lévő bán ráadásul még csak nem is horvát volt, hanem magyar, méghozzá a kemény magyar nacionalistának tartott gróf Khuen-Héderváry Károly, aki 1903-ban és 1910 és 1912 között a Magyar Királyság miniszterelnöke volt.

Horvát-Szlavónország önálló hadsereggel sem rendelkezett, ugyanis a Horvát Királyi Honvédség (Kraljevsko hrvatsko domobranstvo) nem önálló haderő, hanem csupán a Magyar Királyi Honvédség része. Ezt bizonyítja, hogy a Horvát Királyi Honvédség a Magyar Királyság címerét viselte zászlóin és egyenruháin, nem pedig Horvát-Szlavónország címerét..

Ezt a vonatkozó német és angol Wikipedia szócikk is megjegyzi.

[link]

[link]

Horvát-Szlavónország már csak azért sem állam, mert lakói magyar állampolgárok voltak, horvát-szlavón állampolgárság, így államiság nem létezett.

Beidézed a törvényt: "mindenekelőtt kimondotta, hogy a két ország kifelé „egy és ugyanazon állami közösséget képez” Bizony, Magyarország és Horvát-Szlavónország egy államot, a Magyar Királyságot alkot.

Továbbá: „belügyeire nézve saját törvényhozással és kormányzattal bír.” Azaz minden más ügyben, a belügyeket kivévwe a Magyar Királyság kormánya illetékes.

Nézzük már meg, hányszor szögezi le az 1868. évi XXX. törvénycikk, hogy Magyarország és Horvát-szlavónország egyetlen államot, a Magyar Királyságot képez?

1. § Magyarország s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok egy és ugyanazon állami közösséget képeznek…...

3. § A fennebb érintett megoszthatlan állami közösségből következik továbbá …..

# 16

Arra a kérdésre kéne válaszolnod, hogy ha Horvát-Szlavónország külön állam volt, akkor miért a magyar miniszterelnök joga volt kijelölni a horvát-szlavón kormány fejét, a bánt?

Ha Horvát-Szlavónország önálló állam volt, mit keresett 40 Horvát-Szlavónországot képviselő országgyűlési képviselő a magyar országgyűlésben?

Ha Horvát-Szlavónország önálló állam volt, hogy lehetett 20 évig egy magyar nacionalista arisztokrata, Kuhen-Héderváry Károly bánként Horvát-Szlavónország kormányának feje?

Ha Horvát-Szlavónország önálló állam volt, akkor kormányának feje, Kuhen-Héderváry Károly hogy lett a Magyar Királyság miniszterelnöke 20 éves horvát-szlavón báni megbízatásának lejárta után?