Nemzeti szuverén jogokkal rendelkező Magyarország vagy Európai Egyesült Államok? Te melyiket választod és miért?

Gazdaságilag Amerikával és Kínával csak nagy, egységes piaccal lehet versenyezni. Mo. önmagában kiszolgáltatott lenne.

Bár nem írtad, hogy az első opció EU-n kívüli létet jelentene-e.

Az EEÁ-nak nincsen semmi olyan plusz pozitív következménye amiért megérni létrehozni.

Az Európai Unió pontosan ezt szolgálná, hogy megmaradjon a különálló, erős nemzetállamok közössége úgy, hogy együtt állnak ki a többi nagyobb gazdasági hatalommal a piaci versenyben. Az EU éppen ez, egy GAZDASÁGI szövetség és akkor kezdett el tönkremenni, amikor ezt a gazdasági szövetséget megpróbálták valamiféle ideológiával összekötni és egységesíteni.

Az EEÁ semmi jót nem ad az európai tagállamoknak, csak felszámolná az önállóságukat. A migránsválság és a járványhelyzet nagyon jól megmutatta, hogy mennyire fontos a tagországok önállósága.

#6 Nem, nem nehéz. Azért létezik az EU már sok évtizede, mert gazdasági téren sikeres volt.

Ha megfigyeled mikor kezdett el csökkenni a gazdasági befolyása akkor egyértelműen látható hogy akkor, amikor a bürokrácia átvette a hatalmat és az ideológia lett az első számú tényező és nem a gazdasági szempontok döntöttek. A 2004-es EU bővítés lényege még az volt, hogy növekedjen az EU gazdasági szerepe, ereje a világban. Aztán ahelyett hogy ezzel foglalkoztak volna, meg a jogvédősködés, a szabályok alkotása ami éppen korlátozza az EU tagállamok erejét. A banán görbülete valóban szabályozva van az eu-ban, nem vicc, utána néztem. Arra volt ideje a bürokratáknak, hogy szabályt készítsenek és fogadtassanak el arról, hogy a piacra kerülő banán mikor fele meg a belső minőségi elvárásoknak és mikor számít kevésbé értékes terméknek - vagyis túl görbének. Videón láttam ahogy szerencsétlen melósok egy szabvány eszközzel nézegetik a banánokat, hogy túl görbék-e, mert akkor nem mehet az európai piacra, a sok hülye európainak nem jó a görbe banán.

Saját magunkat kötjük meg termelési kvótákkal, olyan környezetvédelmi szabályokkal, amiket viszont nem követelünk meg az unión kívülről ide beszállítóktól. Vagyis míg itt egy termelőnek fel kell vállalnia hatalmas költségeket a környezetet kímélő termeléshez mondjuk egy törülköző vagy babkonzerv előállításához, azt nem kell megtennie egy kínai vagy brazil cégnek, hanem behozhatja az európai piacra. Itt meg persze hogy nem lesz versenyképes a termék árban - de az európai termelő sem fog tudni külső piacokra versenyképesen termelni, hiszen itt be kell tartani a szabályokat - kint meg nem.

A döntések pont amiatt lassúak és szertehúzóak az érdekek, mert olyan szabályokat akarnak csinálni amik lekorlátozzák a lehetőségeket és csökkentik a versenyben a lehetőségeket. Nem védik az európai piacot a külső piaci szereplőktől, nem segítik az európai termelőket, gyártókat a piaci versenyben, hanem korlátozzák és nehézségeket okoznak. Emiatt nem is tudnak gyorsan közös nevezőre jutni, hiszen ahol bevezetnek egy szabályt, ott mellé kell rakni a kompenzációt is, hogy a termelő, gyártó ne menjen miatta tönkre.

"ez hlyeség. Nyugaton már durván folyamatban van"

Ezt valamivel alátámasztanád?