Orbán Viktor volt a rendszerváltás utáni 20 év legígéretesebb magyar politikusa. Az egyik legsikeresebb magyar államférfi lehetett volna. Miért árulta el saját magát és az országot is?

A kiegyezés nagyon érdekes kérdés. Lehet,hogy némileg revidiálni kell az álláspontom, mert Deák Ferencet nem államfirfinak tartani tényleg elég meredek. Szóval egyetértek,hogy kiemelkedő képességű politikus volt és minden előtt Magyarország érdekeit tartotta szem előtt,politikája azonban (és persze az utódoké) végzetesnek bizonyult Magyarországra nézve. Ezt persze ő akkor nem tudhatta. Mi is csak utólag vagyunk okosak (sőt,még 150 év távlatában sincs egyetértés), még 1914 nyárelőn se gondolta senki,hogy háború lesz,de még a harc kezdetekor is mindenki egy rövid csetepatéval számolt. 1916-ig az Antant se akarta felszámolni a monarchiát, 1918 novemberében magyar részről elképzelhetetlennek tűnhettek volna a későbbi békefeltételek. Szóval mindezt 1867 és Deák nyakába varrni nagyon nagy rövidlátóság. (Vagy iszonyat nagy távolbalátás?) Egyetértek, hogy a ‘67-et követő majd’ fél évszázad lenyűgöző fejlődést hozott, tkp. a magyar történelem aranykora. Ha azt kérdeznék,mikor szeretnék élni Mo.-on a régmúltban,tuti 1910 körülre mondanám. Ennek ellenére sajnos tény marad,hogy ez a nagy fellendülést hozó politika csak rövid távon (47 év) volt gyümölcsöző,utána hatalmas katasztrófába torkollt. A valóban nagy államférfiak arról ismerkszenek meg,hogy ezeket a következményeket előre látják. Nem azért,mert jósok,csak a történelem ütőerén tartják az ujjukat és érzik annak lüktetését. 1867 után az volt a baj,hogy valódi nemzetpolitika helyett egy folyamatosan egyensúlyozó, lavírozó politikát folytattak, a valódi égető problémák szőnyeg alá söprésével,bízva abban,hogy az ausztriai birodalom örökké fennmarad. Belátom,hogy Deák idejében irgalmatlan nehéz lett volna az (általuk nem sejtett) jövőre nézve helyes döntést hozni, a történelem azonban mégsem őket igazolta. A 47 év tényleg jó volt,szuper,utána viszont minden elveszett. Kérdés,mi lett volna,ha mondjuk a kossuth-i politikát követjük,s nem terít minket maga alá az összeomló monarchia,esetleg győztesnek ismernek el minket,mint a cseheket. Ezt senki sem tudja. Többnyire egyértelmű az álláspont arról, hogy Nagy-Magyarország semmiképp nem maradhatott fenn,valószínű,hogy mai szemmel nézve sokkal igazságosabb határokat kaptunk volna,de ezt lehet, ugyanúgy traumaként kezelnénk ma is.

Szóval én azt mondom, Deák Ferenc előtt le a kalappal, minden erejével Magyarországért dolgozott, más kérdés,hogy a jövőre nézve egy homlokegyenest más stratégia lehet,hogy jobb lett volna. De hát ember legyen a talpán,aki deák-pártiként 1867-ben előre látta 1920-at. Néhányan biztosan látták,a politikusok közt is, de azt már soha nem tudjuk meg, mi van ma,ha az ő politikájuk érvényesül. Ennek tükrében pedig nagyon nehéz ítélkezni akár jó,akár rossz irányban bárki felett is...

Senkit-semmit nem árult el,ő a legsikeresebb szterelnök a 20-21. centúriákban.

Higgyetek nekem,mert biztos vagyok benne.