Ki emlékszik rá?

Tegnap este újra elkezdtem nézni a HBO GO saját gyártású Csernobil c. filmjét. Megdöbbentő, ahogy a pártemberek leugatták a szakértőket. Ebben a pálmát Minszk párttitkára viszi, akinek az eredeti foglalkozása cipőgyári munkás, és elhajtotta az atomfizikus hölgyet.

Emlékezetes filmjelenet még, amikor Gorbacsov vezetésével összeül a legfelsőbb politikai grémium, és a két tudós közli velük, hogy a bórral és homokkal lefojtott olvadt és izzó reaktormag átégeti a betonaljzatot, és az alatta lévő hatalmas tömegű megrekedt tűzoltóvíz felrobban, aminek hatására 200 km-es körzetben elpusztul minden, és a rádióaktív felhő beborítja Európát. Gorbacsov kérdése: mikor következik ez be? Válasz: 48 óra múlva. Az összes pártember meredten és szótlanul lapít.

Nos, a filmből egyértelműen az jön le, hogy mindenki hárít, kenné a felelősséget másra, a pártemberek hitben élnek (hogy ilyen tragédia nem fordulhatott elő) és ezt sugallják mások felé. Szembetűnő a hozzá nem értés, még az atomreaktor felső három vezetője részéről is, akik közül Gyatlov, az éjszakai műszakvezető, a betört üvegű folyosóablakokon letekintve is látja a füstölgő grafitdarabokat, de állítja, csak a hűtővíztartály robbant föl. A másik két felettes, szintén bagatellizálja a keletkezett kárt, és fölfelé azt jelentik, hogy uralják a helyzetet.

Fordulat akkor következik be, amikor a svédek bejelentik, hogy méréseik szerint Csernobilben felrobbant egy reaktor, az USA műholdképeket közöl a sérült és füstölő reaktorblokkról, a németek meg nem engedik utcára a gyerekeket. Ekkor kezd a pártvezetés komolyan hozzáállni a világkatasztrófa elhárításához.

Mi és mennyi igaz? Az utolsó rész végén megjelenítik. Pl. Scserbina valóban meghal 5 éven belül, míg Legaszov tudós, aki a lehetséges haláluk idejét mondta Gorbacsov helyettesének, a robbanást követő 2. évben öngyilkos lesz, mert addig semmit nem tettek az ilyen típusú atomreaktorok átalakításáért. Uljana Komjuk atomfizikus viszont kitalált személy, aki szimbolizálja azokat a tudós nőket, akiknek a számottevő munkája láthatatlan volt a Szovjetunió patriarchális társadalmában. És persze valós személyeket formáztak meg a színészek az atomreaktor igazgatójával, főmérnökével is.