Egyetértetek Tibi Atyával erről ?

Bemásolom az egyik posztját és érdekelne mit gondoltok róla

"Elkezdtem nézni a Partizán Fekete-Győr interjúját. Nem, nem arról akarok írni, hogy egy nyomorúságos, kettesért felelő diák nyökög benne, aki pontosan tudja, hogy bukást érdemel, mert szerintem politikai nézettől függetlenül nincs olyan néző, aki ezzel ne lenne tisztában.

Sokkal inkább arról a trendről, amit a Partizán behozott és amihez így vagy úgy a balliberális média kénytelen (lesz) igazodni: lehet, hogy a média mint politikai szereplő van jelen, lehet, hogy bizonyos preferenciák mentén láttatják a világot és lehet, hogy még kettős mérce is van, de ezt nem lehet többé minden arányt telibe szarva tenni. Nincs többé ajtónak szaladó Kunhalmi Ágnes, akit a politikai terror áldozatának maszkíroznak és nincs többé fiatalosh-lendületesh tupírozása annak a szerencsétlenkedő semmilyenségnek sem, amit a Momentum marketingesei Fegyőr személyében még képernyőképesnek ítélnek, rajtuk kívül pedig bárki csak a Benny Hill Show zenéjével tud elképzelni.

Gulyás Mártonra adott reakció a 444 Plankó-Ács heti vlogja is. Szó sincs róla, hogy a 444 is követné a Partizán elveit, azt viszont Uj Péter is jól látja, hogy Bede Márton fedezet nélküli nagypofájúsága elavult termék. A "vakok között félszemű" elve, ami Uj Pétert az Index-előd Internettó óta egyfajta "médiafenegyerek" hamis éthoszába vonta, szintén megtörni látszik: Soros György hazai nagykövete nem trenddiktátor többé, csupán a lépést igyekszik tartani. A Telex-ügy igazi vesztese is ő: bármennyire is elhitte, hogy a 444 átveheti az Index helyét (lol), az Index maradt szépen a legolvasottabb lap, a Telex pedig éppen a 444 piaci kategóriájában hozta el - az addig 444 által vitt - első helyet.

Idő kérdése, és szerintem Gulyás Márton meg fogja törni azt a falat, amit a balliberális média több mint egy évtizede képtelen: Fidesz-politikusok is kénytelenek lesznek bemenni hozzá (tippem szerint Lázár János köztük lesz). És nem, nem valami csoda folytán: egyszerűen az van, hogy kíváncsi az alanyára, és amit mond, azt úgy hozza le, ahogy elmondta.

Hiába borsódzik a hátam a műsor újbalos világlátásától, én örülök neki, hogy ebben a befülledt posztszoci médiában már nem elég katatón módon gajdolni, hogy "függetlenobjektív", hanem a gyakorlatban is törekedni kell rá. Ilyen, amikor a balliberális újságíró újságíróként, nem pedig Istenként tekint magára. Dicsértessék!"