Az igaz, hogy az Európai Unió nem engedi, hogy Magyarország Kormánya támogassa a magyar cégeket (BKV, Malév stb.)?

Nem igaz. Pontosabban féligazság, amire szépen ráfűznek egy ordas hazug propagandát.

Az állami támogatások nem lehetnek olyanok, hogy a piacot a torzítsák, vagyis mesterségesen, állami dotációval nem tarthatók életben életképtelen cégek, mert ez a gyakorlat az életképeseket is tönkreteszi.

Gondolj pl. a Bábolna vs. Hajdúbét esetre. A népszerű magyarázattal szemben a Hajdúbét azért ment tönkre, mert amíg ő a piaci körülmények között próbált fejleszteni, az állam nagyon sok milliárdot tolt bele a vetélytársába.

A BKV budapesti cég. Budapest pedig vörös posztó a kormány szemében.

Malév.....van még ilyen?

Természetesen nem igaz. A BKV pl. 100%-osan a budapesti önkormányzat tulajdonában van, állami pénzből működik.

A Maléves téma ennél picit bonyolultabb. 2007-ig a Malév de facto állami tulajdonban volt, hiába próbálták akkor már majdnem 10 éve privatizálni (elképesztően elmaradott és veszteséges volt). Végül sikeresen eladták az orosz AirBridge nevű cégnek. Ezáltal a Malév kikerült az állami tulajdonból, de továbbra is a magyar állami támogatás tartotta csupán életben, teljesen versenyképtelen cég volt.

3 év szarakodás következett, az oroszok nem tudtak a szarból várat építeni, és 2010-ben (jogtalanul) ismét állami tulajdonba került a Malév. Viszont mivel az EU törvényei tiltják a légitársaságok költségvetési pénzből való támogatását, a WizzAir vizsgálatot kezdeményezett a magyar állam ellen az Európai Bizottságnál. Az EB úgy döntött, hogy ha a magyar állam be tudja bizonyítani, hogy az 2007 és 2010 közötti állami támogatások, illetve a 2010-es államosítás a fenntarthatóság pályájára helyezte a Malévet, akkor egy szerkezetátalakítási program után az ügyet lezártnak lehet tekinteni. A magyar állam ebben nem volt partner (hiszen a Malév minden volt, csak fenntartható nem), és 2012-ben az EB arra kötelezte a Malévet, hogy fizessék vissza a már kifizetett állami támogatást, illetve jogtalannak minősítette a 2010-es államosítást.

Az EU más országoknak se engedi, hogy pénzzel tömje ki a saját cégeit ezzel torzítva a piaci versenyt.

Amikor beléptünk az EU-ba akkor ezt elfogadtuk, meg amúgy is az átlag magyar az anyját is eladná egy kisebb összegért így olyan mindegy neki, hogy magyar sonkát vagy dánt vásárol, hogy lehet nem is lenne miért támogatni a veszteséges cégeket.

Amúgy meg nem az a természetes egy piacgazdaságban, hogy az állam mesterségesen a mi adóforintjainkból tart fent egy olyan céget, aminek a társadalmi haszna effektíve nulla. Az államnak igenis van szerepe a gazdaság igazgatásában (libertáriusok légyszi kíméljetek), de csak akkor, ha egy adott szektor piaci körülmények között nem működőképes. Erre tökéletes példa az atomenergia: az atomenergia egy ún. természetes monopólium, a szabadpiac elvei nem működőképesek a gazdasági körülmények miatt, nem tud két cég tartósan nyereséges lenni, ezáltal egy monopólium kialakulása matematikailag garantált. Ilyen esetekben az állam feladata az, hogy megakadályozza a piaci monopólium létrejöttét, mert az állami monopólium általában jobb, mint a piaci monopólium.

Na, a légiközlekedés nem természetes monopólium, erre tökéletes példa, hogy a WizzAir a Malév mellett is működőképes volt, illetve rengeteg, tisztán piaci alapokon nyugvó légitársaság között lehet választani. Egy ilyen (viszonylag jól működő) piacon az, hogy az állam mesterségesen tart életben egy fenntarthatatlan céget, az torzítja a piacot, és hátrányban részesíti a többi légitársaságot.

Féligazság.

Az állami tulajdonú cégek támogatása EU által szabályozva van.

Ezek a cégek közszolgáltatási díjat kapnak.

Például a MÁV minden vonat után kap pénzt az államtól, mivel a tömegközlekedés ezen formája egy közszolgáltatás.Illetve, a kedvezmények jegyek különbözetét is kifizeti nekik az állam.Például, amikor te diákjegyet veszel, 50 százalékkal , az állam odaadja a MÁV-nak a másik 50 százalékát.

Nyugat-Európában a vasút például olyan "kiskaput" használ,hogy ingatlanokkal bizniszel.Az állomásokon üzlethelyiségeket alakítanak ki és kiadják, az állomások környékén pedig vannak irodaházaik, azokat szintén.Bécsben például jó pár épület az ÖBB tulajdona.

A másik kiskapu, amit a magyar posta is csinál.

Csomagszállítások,biztosítási és egyéb szolgáltatások nyújtása.