Mi lesz akkor, ha már beoltják a regisztráltakat, de akkor sem javul semmi, mert jönnek az új mutánsok?

Az első rizikó sajnos valóságos, kb. 7 millió embernek kellene megszerezni a védettséget a nyájimmunitáshoz. Ha marad ez a masszív oltásellenesség, akkor nagyon sokan csak a betegségen való áteséssel immunizálódnak, ez is egy folyamat, csak sokkal több halálos áldozata lesz.

A második rizikó is benne van a levegőben, sőt, azt már kiderítették, hogy a dél-afrikai mutáció ellen a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca kevésbé hatásosak, mint az "eredeti" és a brit vírus ellen (könnyen lehet, hogy így van ezzel a Szputnyik és a Sinopharm is, de azokat tudomásom szerint még nem tesztelték a dél-afrikaira). Két dologban lehet bízni. Az egyik, hogy valamennyi védettséget így is adnak. Tehát talán nem akkorát, mint az "eredeti" vírus ellen, de azért nincs teljesen kiszolgáltatva a szervezet, és sokaknak csak enyhe tünetük lesz ahelyett, hogy kórházba kerülnének. Persze nem biztos, hogy ez így is lesz. A másik, hogy az új mutációkra könnyebb lesz már "átállítani" a vakcinákat. Az mRNS alapú vakcinák (a Pfizer és a Moderna ilyenek) egyik fő előnye állítólag éppen az, hogy nagyon gyorsan lehet őket változtatni, és a vírusok mutációihoz illeszteni. Sajnos ha ez így is van, akkor is újra kell vele oltani. Tehát az szerintem benne van a pakliban, hogy még végig se értünk a lakosságon, el kell kezdeni az egészségügyi dolgozók újraoltását a módosított vakcinával.

#1: Egyrészt folyik a gyógyszerek fejlesztése, tesztelése. Vannak antivirális szerek, melyeket covidos betegeknek adnak, illetve szteroidokkal próbálják visszaszorítani a citokinvihart (sokszor ez a halál oka, a szervezet egyfajta túlzott gyulladásos reakciója a fertőzésre). Ezek azonban drágábbak, kevésbé hatékonyak. Ez már a bajjal való megküzdés. A védőoltás a bajjal való megküzdés helyett a baj megelőzésére összpontosít, és ezt sok veszélyes betegség esetén nagyon sikeresen tette az elmúlt száz évben.

#12

"Elnézést Virág elvtárs, ez az ítélet."