Okozhatja-e a 3. járványhullámot az, hogy az oltott személyek tünetmentesen terjesztik a vírust?

Sok olyan oldal van, ahol felhívják a figyelmet arra, hogy aki be van oltva továbbra is tartson be minden járványügyi intézkedést, mégis azt látom, hogy a 3. hullám elleni védekezésből ez a tény valamiért kimaradt.

A fb.-ra írtam ki néhány napja a meglátásaim, de valamiért senki sem reagált rá. Kíváncsi lennék a meglátásaim helyességéről adott véleményükre.

A meglátásaim közlésével hangsúlyozni szeretném minden járványügyi intézkedés betartásának fontosságát, egyúttal azt, hogy meglátásaim közlésével csakis a helyes járványkezeléshez kívánok segítséget nyújtani.

"Sajnos azt kell látni, hogy a járványtani modellezések azt, hogy a fertőzöttek tünetmentesen terjesztik a vírust figyelmen kívül hagyják a járvány folyamatainak elemzése során. Ezért hívják fel mindenhol az oltottak figyelmét a maszkhasználat fontosságára, zárt közösségi helyek kerülésére. Csatolok egy oldalt, ahol meg lehet nézni a szimulációt, lehet kísérletezni, de a szimulátorban az oltottak nem adják át a vírust, és ez egy végzetes hiba a járványkezelésben, amit igazán nem is értek, miként történhet meg.

A hasonló szimulációkat készítőket jó lenne megkeresni, hogy modelljeikbe táplálják be azt a ténynek tekinthető esetet, hogy a beoltottak tünetmentesen továbbadják a vírust. A valódi járványtani adatokba táplálják be azt, hogy az oltottak mikorra rendelkezhettek akkora immunitással, hogy a vírussal való fertőződés esetén ne legyenek tüneteik. Javaslom vizsgáljanak meg két opciót. 1. Mi a hatása annak a járványgörbére, ha az oltottak nem terjesztik az oltást követő fertőződést követően a vírust; 2. mi a hatása annak, ha az oltottak az oltást követően terjesztik a vírust. Ugyanis, ha nem terjesztenék tovább, akkor az oltások január közepi felfutása után a járványadatokban folyamatos javulást kellett volna megfigyelni. A csatolt szimuláción lehet ezt az opciót vizsgálni, az oltások számának felfutásával egyre jobban kellene, hogy csökkenjenek a napi új fertőzések. Ez nem történt meg, hanem ezzel szöges ellentétben álló események következtek. A szimulációban figyelembe kellene venni azt a tényt, hogy az emberi kontaktoknak leginkább kitett egészségügyi és szociális dolgozókat oltották be elsőként, így a járványt fékező hatásnak hatványozottan kellett volna érvényesülnie. Ilyet nem láttunk.

Ha a 2. opciót megnézzük, akkor azt látjuk, hogy a nem beoltottak egy átlagos 4 napos lappangási idő után a tünetek jelentkezésekor minimum 10 napra karanténba kerülnek, ezzel szemben a beoltottak nem tapasztalnak tünetet a fertőződést követően, így nem kerülnek karanténba, de a saját mozgásukat sem korlátozzák. A nem beoltott 14 napos fertőzöttségi idejéhez képest, amiből a nem beoltott csak négy napot fertőzhet, a beoltott személy a fertőződést követően mind a 14 napon fertőzhet, ez a fertőző hatás, tekintettel arra, hogy az emberi kapcsolatoknak leginkább kitett személyeket oltották be elsőként fokozottan érvényesül. Ez 3,5-szeres szorzó (vagy annál több) a nem beoltotthoz képest. Ha a beoltottak fertőznek, e miatt a legalább 3,5-szeres szorzó miatt a járványadatokban egy olyan jelenségnek kell megjelennie, ami egy gyorsan terjedő új vírusmutáció képét mutatja. Január közepén viszont új, gyorsan terjedő mutáció nem jelent meg az országban, az adatokban viszontjanuár közepétől folyamatos romlás indult meg, másnap a napi esetszámök csökkenésének dinamikája csökkent le, 10 napra rá a napi új esetszámok is növekedésnek indultak, míg néhány hét múlva az országban lévő aktív fertőzöttek száma is újra növekedésnek indult. Ilyen lehetőséget a szimuláció nem ad ki az oltások bevezetését követő időre, márpedig a beoltott személyek javító vagy rontó hatásának a fentiek miatt láthatónak kell lennie a járványadatokban, 3. opció nincs.

Az első oltásokat december 26-án adták be, az első második oltásokat ezt 21 napot követően, január 16-án. A járványadatokban a folyamatosan romló tendenciák ezt követően kezdtek jelentkezni. Január az a hónap az év folyamán, amikor az emberek a karácsonyi látogatásokat követően a tél közepén feltehetően a legkevesebb érintkezést folytatják egymással, különös tekintettel a szigorú járványügyi korlátozásokra. A járványügyi fegyelemben sem történhetett ekkor a vírust elszabadító hatás. A brit mutáció összes esetszáma néhány napja is csak 300 körül mozgott, ezzel szemben a napi esetszámok addigra már több ezerrel növekedtek.

Január közepétől nem tudunk olyan új vírusmutációról, ami a járványadatokban megfigyelt jelenséget okozhatta, és a járványügyi fegyelem sem törhetett meg január hónapban, így 3. hullám evidens okának tűnik az a tény, amit a járványtani modellezésekből következetesen kihagynak, hogy az oltott személyek tünetmenetesen terjesztik a vírust.

Egy probléma megoldása lehetetlen addig, amíg a probléma gyökérokát fel nem tárjuk. Ezért vettem a bátorságot kiírni a meglátásaimat. Meggyőződésem, hogy a fenti szempontok járványügyi modellezésekbe való bevonásával, a döntések meghozatalának előkészítésében való figyelembevételével rengeteg fertőződéstől, halálesettől lehetne megmenteni az országot.

Továbbra is kérem minden ismerősömet, hogy szigorúan tartsanak be minden járványügyi korlátozást. A beoltott személyek is hordjanak maszkot zárt terekben is, még akkor is, ha más beoltott személyekkel érintkeznek, hiszen akaratukon kívül a másik beoltottak is tünetmentes fertőzővé tehetik.

A szomorú tény az, hogyha a járvány kezelésében nem történik változás (például terveznek kifejezetten orrba fecskendezhető oltóanyagot a beoltottak számára a fertőzés továbbadásának megállítására, vagy nem kezdik vizsgálni, hogy mely oltottak terjesztik a vírust), akkor a járványadatok jelentős növekedése várható, és az adatok el fognak menni egészen a falig, a nem beoltott személyek nyájimmunitásáig (addig viszont nagyon sok olyan ember fog meghalni, akit ma még meg lehetne menteni)."

Az adott észrevételek megírása után rájöttem egy lehetőségre, amivel igazolni lehetne, vagy el lehetne vetni meglátásaim. Ehhez szükség lenne a különböző vírusmutációk napi új esetszámaira, ezek viszont állítólag nem nyilvánosak, a közölt számok nem okozhatták a 3. hullámot, alább behivatkoztam egy oldalt, amely szemlélteti a brit mutációs eddig közölt esetszámokat. Az napi új esetszámok növekedésének arányát két megegyező időintervallumban meg kellene nézni a vírusmutáció megjelenésétől számítva két eltérő időpontban. Példaként írom, hogy február első hetében megnézzük hogy a napi új esetszámok 3 napos mozgóátlaga mennyit emelkedik 7 nap alatt mindegyik vírusmutációnál, így a hagyományos COVID-nál is, ezt egy replikációs arányszámnak tekintjük. Amelyik variánsnál a napi új esetszámok február első hete alatt 10-ről 30-ra nőnek ott ez az arányszám 3, ahol amelyik variánsnál 10-ről 50-re ott az arányszám 5. Ugyanezt a vizsgálatot mindegyik mutációra elvégezzük február utolsó hetében. Ha akkor a 3-as replikációs számra azt látjuk, hogy 6-ra nőtt, akkor a replikációs arányszámok változására is kapunk egy arányszámot, ami itt 6 osztva 3-mal, azaz 2, érdekes módon ennek a replikációs arányszám változási arányszámnak minden mutáció esetében közel megegyezőnek kell lennie, hiszen a járványt gerjesztő vagy gátló folyamatok minden mutációra együttesen hatnak. A replikációs arányszám változási arányszáma 1-nél nagyobb, akkor az oltások számának növekedésével a vírus egyre gyorsabban terjed, ha 1-nél kisebb, akkor az oltások számának növekedésével a különböző mutációk egyre lassabban terjednek. A replikációs arányszámok változásának az oltások bevezetését követően minden eltérő időpont vizsgálata során meg kell mutatkozni. A számítások alatt csak a hét azonos napjait, vagy az azonos napok és a megelőző két nap három napos mozgóátlagát szabad viszgálni, mert a hét folyamán valószínűleg a mintavételezések, és a minták feldolgozásának jellegzetessége miatt heti periodicitás vehető észre, például mindig kedden van a legkisebb adat, ezekenk a periodicitásoknak a hatása néha átnyúlik a másik napra, ezért célszerűbb a 3 napos mozgóátlag.

A járványszimulátor, ahol az oltottak nem adják tovább a fertőzést:

[link]

Egy magyar oldal, ahol felhívják az oltottak figyelmét arra, hogy terjeszthetik a vírust (ha ezt a tényt figyelmen kívül hagyjuk, akkor a legtöbb kontakttal rendelkező embereket kell először oltani, ha ezt a tényt figyelembe vesszük, akkor az idősekkel, kockázati tényezővel rendelkezőkkel kell kezdeni, a legtöbb kontakttal rendelkezők közül ki kell emelni az időseket, és a kockázati tényezővel rendelkezőeket, be kell oltani és kiemelni a kontaktokból, aztán jöhetne hasonló logika alapján a többi intézkedés)

[link]

Eddig publikált brit mutációs adatok:

[link]

Egy amerikai oldal, ahol leírják, hogy a vírus és az oltások mely sajátosságai miatt maradnak fertőzőek az oltottak a megbetegedés elleni védettség mellett:

[link]