Mi a baj az Alaptörvénnyel?

Próbálok írni egy összefoglalót. Nem csak az én véleményemet fogja tükrözni, hanem belefoglalok minden olyan állásfoglalást is, amit mások érvekkel megpróbálnak alátámasztani.

1. Az egyik kérdés szokott lenni, hogy egyáltalán érvényes-e. A válasz erre egyértelműen az, hogy jogilag érvényes. Vannak, akik arra hivatkoznak, hogy a régi Alkotmányban volt egy olyan fordulat, hogy minden hatalom a népet illeti meg, a nép a hatalmát választott képviselői útján gyakorolja, kivételesen közvetlenül. Ők arra hivatkoznak, hogy az alkotmányozás egy kivételes helyzet, így azt a népnek kellett volna elfogadni, mivel nem fogadta el, érvénytelen. Most ezzel az érveléssel az a baj, hogy más alkotmányos rendelkezések, meg az Alkotmánybíróságnak a 90-es években kimondott kötelező döntése alapján alkotmányos kérdésben nem lehet népszavazást tartani. Így a jogi szempontokat figyelembe véve ki lehet mondani, hogy érvényes.

2. Szoktak utalni arra, hogy az új alkotmányos berendezkedésből eltűnt az actio popularis, tehát az állampolgárok közvetlenül nem igen fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, ha úgy gondolják, hogy egy jogszabály alkotmányellenes. Ugyanakkor 50 parlamenti képviselő ezt bármikor megteheti, így ellenzéki képviselők is szoktak fordulni az AB-hez. A normakontroll így nem szűnt meg. Magyarországon korábban létezett actio popularis, ma nem. Ha szétnézünk a világban, akkor vannak olyan országok, ahol létezik ez a lehetőség, meg vannak olyan államok, ahol nem. Akik ezt hiányolják, ők arra hivatkoznak, hogy ez magyarországi viszonyban hosszú időn keresztül létezett, működött.

3. Vannak, akik azt kifogásolják, még fideszes körökben, Stumpf István is kifogásolta, hogy van egy olyan szabály, hogy az AB csak nagyon szűk körben vizsgálhatja az adózási tárgykörű törvényeket, amíg az államadósság a GDP 50%-át meghaladja. Ennek a gyakorlatban akkor lenne jelentősége, ha a Parlament nagyon brutálisan magas adót vezetne be törvényre, akkor nem lehet az AB-hez fordulni, amíg nem csökken le az államadósság 50% alá. Ezzel a rendelkezéssel a gyakorlatban még nem volt probléma.

4. Beleírtak egy olyan kifejezést az alkotmányba, hogy "a történeti alkotmányunk vívmányai" is részei a magyar alkotmányos rendszernek. Ez önmagában nem lenne baj, csak nem határozták meg, hogy mik ezek a történeti vívmányok. Pl. lehetett volna egy felsorolást adni, hogy pl. 1848-as forradalom esetén eltörölték a cenzúrát, akkor a cenzúra tilalma a történeti alkotmány vívmánya. Ez nyilván csak egy példa. De itt a Parlament adhatott volna egy felsorolást, vagy támpontot. Könnyen bele lehetne magyarázni konkrét rendelkezéseket ennek hiányában. A gyakorlatban ez még nem merült fel nagyon kérdésként, így probléma sem lett belőle, de a rendelkezés ott van.

5. Másik problémaként szokták említeni,hogy ha alkotmányt módosít a Parlament, akkor az AB csak azt nézheti meg, hogy a módosítás eljárási szabályait megtartották-e. Tehát itt vizsgálhatja, hogy megvolt-e a kétharmad vagy kihirdették-e a közlönyben, házelnök meg köztársasági elnök aláírta-e stb. Ugyanakkor azt nem vizsgálhatja, hogy egy módosító rendelkezés ellentétbe kerül-e az alkotmánynak valamelyik más rendelkezésével. Így simán előfordulhatna az, hogy ellentmondó rendelkezéseket írnak be az alaptörvénybe. Erre még nem volt példa, bár van rá elméleti lehetőség.

6. Van, aki vitatja, hogy a keresztény értékek megjelennek a preambulumban. Ezt nem azért vitatják, mert keresztény-ellenesek lennének, vagy azért mert azt szeretnék, hogy más vallás legyen Magyarországon. Az elmúlt 300 évben az államot és az egyházat elválasztják egymástól. Régen pl. Európában bíborosok és püspökök voltak az uralkodók tanácsadói. Így volt ez Magyarországon is. Így az egyháznak nagyon domináns befolyása volt pl. a törvényalkotásra. Ezt akarja elkerülni az egyház és az állam szétválasztása, választott politikusokra bízni a hatalomgyakorlást. Vannak olyanok, akik a kereszténység beemelését azért is kifogásolják, mert a 2011-es népszavazás szerint is az ország lakosságának nagy része nem vallásos, 16,7%, meg emellett ott van 1,5% ateista, meg van 27,2% olyan személy, aki nem nyilvánít véleményt. Utalnak arra, hogy pl. a fiatalok és középkorúak nem járnak templomokba stb. így nincs értelme ezt beemelni.

7. Hivatkoznak arra is, hogy gyorsan alkották meg, társadalmi egyeztetés nélkül, és csak a társadalom egy részének értékítéletét jeleníti meg. Van egy legenda, hogy Szájer József és Gulyás Gergely írták meg a Budapest-Brüsszel vasútvonalon végighaladva, egy Ipaden. Gyorsan készítették el és nem folytattak le társadalmi egyeztetést. Törvények megalkotása során úgy kellene eljárni, hogy az érintettekkel beszélni, tőlük is információkat is kérni. Pl. bármilyen bölcs is az ember, nyilván nem lát rá minden helyzetre, de ha sok emberrel beszél, akkor könnyen megértheti, hogy egyes intézmények hogyan működnek stb. Ennek már lettek gyakorlati problémái is, pl. most a koronavírus ideje alatt. Nem volt olyan rendelkezés, amelyet konkrétan járványhelyzetre találtak volna ki Volt természeti katasztrófára (árvíz), vagy háborúra (hadiállapot), de járványra nem. Pl. most ezért is kellett módosítani, de ez majd csak 2023-ban lép hatályba. Pl. egy széles társadalmi egyeztetés esetén járványügyi szakemberek véleményét is ki szokták kérni a jogalkotásban, így nem utólag kell kapkodni, meg törvényt módosítani.

8. A közpénz fogalmát beleírták az alkotmányba. A közpénz: az állam bevétele, kiadása, követelése. Most ezt azzal összefüggésben kell nézni, hogy privatizálták az egyetemeket. Az állami költségvetésből juttatják a pénzt az egyetemeknek, amelyek alapítványként működnek. Mivel ahogy átutalják az állami költségvetésből, az úgy az alapítvány vagyona lesz. Így elveszíti a közpénz voltát, s az alapítvány az állami pénzt kötöttségek nélkül használja fel, pl. nem kell neki közbeszerzési pályázatot kiírni, ha el akarja költeni beruházásra vagy szolgáltatásvásárlásra. Simán, jogi korlátok nélkül le lehet szerződni bármelyik fideszes vállalkozóval.

9. Az azonos nemű személyek házasságával kapcsolatban is szoktak szólni, de most erről nem írok. Ez értékválasztás kérdése, majd mindenki eldönti, hogy ő melyik oldalhoz tartozik.

Magyarország Alaptörvénye 2012. január 1-jén lépett hatályba.

Első módosítás 2012. június 18.

Második módosítás 2012. november 9.

Harmadik módosítás 2012. december 21.

Negyedik módosítás 2013. március 25.

Ötödik módosítás 2013. szeptember 26.

Hatodik módosítás 2016. június 14.

Hetedik módosítás 2018. június 18.

Nyolcadik módosítás 2019. december 12.

Kilencedik módosítás 2020. december 15.

E közben az amerikai alkotmány 232 éves amerikai alkotmányt 27szer módosították.

Ez nem alaptörvény hanem egy tákolmány, ami csak egy nagyobb kisebbség nézeteit és érdekeit képviseli viszont a többséggel nem foglalkozik.

S) cikk

(2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

T) cikk

(4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Országos népszavazás

8. cikk

(3) Nem lehet országos népszavazást tartani

a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;

c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról

e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;

f) az Országgyűlés feloszlásáról;

g) képviselő-testület feloszlatásáról;

"Neked mi bajod van egy alapvető igazsággal? Ép eszű embernek ez, természetes."

Mondjuk az, hogy nevetséges, hogy ezt törvénybe kell írni a homofóbiájuk miatt. Ennyi erővel azt is beleírhatnák, hogy a szuka macska nő a kandúr meg férfi. Meg, hogy az ég kék, a fű meg zöld.

"Mi a baj az Alaptörvénnyel?"

Kemény a papír segget törölni

"#2 Persze, mert objektív dolgokra vagyok kíváncsi, nem személyes véleményre."

mi az, ami számodra objketív baj?

Értem, de mit tekintesz objektív bajnak?

Nincs jó, meg rossz alkotmány, különben lenne rá értékskála; alkotmány van, ami van akinek jó, van akinek rossz.

Az, hogy az "apa férfi, anya nő" objektíven rossz vagy jó? Ha nekem rossz, akkor az objektíven rossz vagy csak szubjektíven? Ha valami szubjektíven rossz, akkor az objektívan nem rossz az adott illetőre?