Milyen lenne az ideális viszony az iparkamara és a felsőoktatás szereplői közt?

Nem kérdező, ő valóban a két lábbal a földön ját. Tudja, most kell rabolni, vagy soha. A kifinomultság pedig annyira van távol tőle, mint a lávától a jég.

Egyébként nem kell mély megfontolásokat tenni. Közönséges diktatúráról van szó. Nyílt, leplezetlen, az utolsó pillanat utántól való rettegés.

Attól függ, hogy tekinted az oktatást. Ha általános nép jóléti szolgáltatásnak, akkor a nem létező kapcsolat az ideális. Ha az oktatás szerinted a burzsoázia módszere az ideális munkásosztály következő generációjának kitermelésére, akkor pedig legyen fölötte teljes kontroll. Ha valahol a kettő között, akkor pedig a kettő között.

Én speciel azt tartom ideálisnak, hogy az iparkamara semmiféle kontrollt nem gyakorol az oktatás fölött. De az emberek túlnyomó többsége kapitalista, úgyhogy ki mennyire kapitalista, annyira szívesen látja a kontrollt az oktatáson.

Az oktatáson mindenképpen van kontroll. Régen hívták például egyik szegmensét tanfelügyeletnek. Kontroll nélküli világ nem létezik. Nem a kontroll léte/nem léte a kérdés, hanem a célja. Az oktatás széleskörű, erősen strukturált, ennek módszeres vizsgálata az hatékonysághoz és a megfelelő iránytartáshoz nélkülözhetetlen.

Ha azonban a kontroll túlzott mértékű, még inkább rendkívül rossz céllal rendelkezik, az gyakorlatilag elsorvasztja az oktatást.

Az iparkamara kizárólagosságra törekszik nemcsak a mértékben, de a célok meghatározásában is. Célnak az autonómia eltörlését, a zombi állapot létrehozását, saját igényei szolgaszerű kivitelezését tekinti. A magyar oktatás történetében az eddigi legkárosabb változat.